2010. augusztus 31. - A kormány holnap fogadja el és küldi meg
Brüsszelnek a külföldiek földvásárlására vonatkozó tilalom hároméves
meghosszabbításáról szóló beadványunkat. Amennyiben a közösség úgy dönt,
hogy a tilalmat jövőre fel kell oldanunk, hazánk jelentősen szigorítja a
földtörvényt, mégpedig várhatóan a francia modell alapján. Holnapi ülésén véglegesíti a kabinet azt a kérelmet, amelyet a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának hároméves meghosszabbításával kapcsolatban nyújt be a kormány Brüsszelnek -közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya. - Ezt követően a legnagyobb kérdés az, hogy hazánk; meg tudja-e szerezni az összes tagállam támogatását - tette hozzá Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Amennyiben ez nem sikerül - fejtette ki a politikus -, azonnal készen kell állni arra, hogy jövő év május elsejétől a nemzeti céloknak megfelelő, új, működőképes földtörvénye legyen az országnak. Uniós csatlakozási szerződésünkben az áll, hazánk 2011-ig kapott lehetőséget arra, hogy korlátozza a külföldiek földtulajdonszerzését. A megállapodás szerint ezt követően csak indokolt esetben kérhetjük a tilalom újabb, hároméves meghosszabbítását. Az előző kabinet mandátuma utolsó hetében küldte meg Brüsszelbe a határidő módosításával kapcsolatos elsődleges kérelmet. A jelenlegi kabinet pedig az időközben felmerült pontosító kérdések megválaszolása után egységesítette a beadványt, s ezt a végleges változatot küldik majd meg a holnapi kormányülés után az unió szakmai és politikai döntéshozói számára.
Font Sándor tájékoztatása szerint elvileg nincs kötöttség a tekintetben, hogy a brüsszeli testületek mikor döntenek beadványunkról, így akár már az ősz végén is megszülethet a támogató vagy elutasító válasz. A honatya úgy vélte, hazánk szempontjából a legjobb az lenne, ha az unió csak a jövő év elején döntene, amikor éppen Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét. Ez esetben - tette hozzá a politikus - nagyobb az esélye annak, hogy a földmoratóriumhoz hasonló egyedi kérések meghallgatásra találnak. A döntés időpontjára azonban semmilyen hivatalos ráhatásunk sincs.
Egy esetleges januári brüsszeli határozat akkor sem jelentene nagyobb problémát hazánknak, ha elutasítanák beadványunkat, mert még így is maradna egy-két hónap arra, hogy életbe léptessük az addigra előkészített, a jelenleginél jóval szigorúbb földtörvényt - mondta Font Sándor. Arról, hogy a spekulánsokat milyen jogi változásokkal lehetne távol tartani a magyar termőföldtől, az elmúlt időszakban több változat is megjelent a sajtóban. A szakpolitikus szerint időközben kormányzati berkekben már teljesen elvetették a sokat hangoztatott dán modellt, mert két igen fontos előírása - a földszerzés iskolai végzettséghez, illetve helyben lakáshoz kötése az uniós bíróság eljárásán meg bukott. Több szakértővel konzultálva Font Sándor arra jutott, hogy amennyiben a kormány a kis- és közepes gazdaságok, illetve a helyben lakó gazdálkodók támogatását szeretné fő irányként tartani, úgy a legkézenfekvőbb a francia modell bevezetése lenne.
Ennek lényege a politikus szerint nem más, mint a „totális földvédelem állami erővel", mégpedig úgy, hogy az ország nem megy szembe az uniós előírásokkal. Franciaország saját földtörvényében arra hivatkozik, hogy köteles biztosítani állampolgárai számára az élelmiszer-ellátást, aminek elengedhetetlen alapfeltétele a termőföld. Ahhoz, hogy valaki földbirtokos legyen, Franciaországban tizenkét kritériumot kell teljesítenie, amennyiben ezeknek nem tud eleget tenni, úgy az állam él elővásárlási jogával. A törvényben előírt feltételek meglétét az állami földalapot kezelő szervezet ellenőrzi. Font Sándor szerint egy ehhez hasonló feladatokkal felruházott nemzeti földalapkezelő szervezetre lenne szükség. Lapunk információi szerint a szeptember elsejétől ismét független intézményként működő Nemzeti Földalapkezelő elnöke Sebestyén Róbert lesz, aki az előző Orbán-kormány idején már betöltötte ezt a pozíciót. Dénes Zoltán
