2010. szeptember 3. - EURÓPA SZÍVE DOBOGHATNA TÁLLYÁN, A ZEMPLÉNI
NEMZETI PARKBAN, i AMELY MAGYARORSZÁG TIZENEGYEDIK KIEMELTEN VÉDETT
TERÜLETE LEHET Újabb nemzeti parkkal gazdagodhatna Magyarország, ha a minisztérium is úgy akarja: az igazgatóságot a Zempléni Tájvédelmi Körzetből alakítanák ki. A felsőbb osztályba lépést régóta tervezik, egy liberális (Fodor Gábor), valamint egy szocialista (Szabó Imre) környezetvédelmi miniszter után a tárca legújabb gazdája. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár is szívén viseli sorsát. Sólyom László volt köztársasági elnök országjáró kőrútjának aggteleki állomásán arról beszélt, a vidéknek komoly esélyt nyújtana a kitörésre, ha létrejönne a tizenegyedik park. Lapunk eddig is rendszeresen foglalkozott a kérdéssel, s továbbra is igyekszik ébren tartani a témát.
„Hazánknak kevés olyan vidéke van, amely összefüggő, nagy kiterjedésű területen védett állat- és növényfajok százainak ad otthont, amelynek minden településén ezeréves történelmünk valamely darabkájába botolhatunk, ahol a táj és az ember harmóniában él, ahol még nem szennyeznek gyártelepek, és nem zajonganak autósztrádák. A Zempléni hegység és a Bodrogköz ilyen" - áll többek között a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség (ZNPSZ) honlapján. „Olyan területekről van szó, amelyek értékei vitán felüliek, ezért méltán kijár nekik a kitüntető cím" -mondta beszélgetésünk elején Bihari Zoltán. A ZNPSZ elnöke szerint a helyi politikusok pártállástól függetlenül teljes mellszélességgel támogatják a kezdeményezést, s kezdetben így állt hozzá minden érintett polgármester - ám ezek közül néhány utólag kifarolt a megállapodásból. „Pontos neveket nem szeretnék mondani, mert nem óhajtok senkivel összeveszni, továbbá úgy tűnik, néhányan meggyőzhetőek lesznek, s visszatérnek közénk" - vélekedett Bihari Zoltán.
Megtudtuk, az érintettek azért berzenkednek, mert úgy gondolják, ha létrejön az igazgatóság, mindenféle ipari tevékenységet betiltanak a környéken, továbbá az újak alapítását is megnehezítik, vagy egyenesen lehetetlenné teszik. „Pedig ez alaptalan félelem, hiszen a jelenlegi, működő tájvédelmi körzetre pont ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egy nemzeti parkra. Azaz ez nem kevésbé védett, mint amaz" - jegyezte meg nyomatékkal Bihari Zoltán.
A környéken az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) az egyik legjelentősebb foglalkoztató. A leendő intézmény felállása után minimum félszáz embernek biztosítana megélhetést, s ehhez jönne még idővel az a másfél száz dolgozó, akit a turisztikai objektumokban alkalmaznának. Emellett a közhasznú projektekben szerény becslések szerint is minimum kétszázötven-háromszáz munkás vehetne részt.
„A jelenlegi rendszerben a Zempléni Tájvédelmi Körzet alig jut forrásokhoz, mert gazdája, az ANP szinte minden pénzt a barlangokra, illetve saját területére fordít. Szomorú, de jellemző: az itt dolgozó természetvédelmi őrnek nem jut se kocsi, se szolgálati számítógép" - dohogott lapunknak a zöldtárca egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa. Forrásunk szerint nem kerülne horribilis összegbe egy új igazgatóság megalapítása.
Illés Zoltán lapunknak adott interjújában arról beszélt, szeretné, ha az egyes nemzeti parkok hosszas procedúrák és eljárások, illetve pályáztatás nélkül hozzájuthatnának ahhoz a pénzhez, amely megilleti őket. A Zemplén különösen megérdemelné az átsorolást: legkevesebb nyolctíz uhu, ennél valamivel több parlagi sas, hiúz s olykor medve és farkas is előfordul itt. A kezdetekben úgy gondolták, egy határon átnyúló szlovák -magyar nemzeti parkot kellene létrehozni, ám északi szomszédaink erre végül nem adták áldásukat, mert a hegység hozzájuk eső része a szemükben nem annyira értékes, mint nekünk. „Ez valahol érthető, hiszen a Kárpátokban messze jobb adottságokkal tudnak oltalmazott területeket létrehozni" - mondta ezzel kapcsolatban Bihari Zoltán.
„Úgy becsülöm, az oltalmazott területeket tavaly két és fél millió turista kereste föl. az idén pedig várhatóan ennél is többen lesznek. Azaz egy igazgatóságra minimum kétszázötvenezer látogató jut. Ez óriási szám, arról nem is szólva, hogy a tendencia folyamatosan erősödik, hiszen még messze nincs kihasználva minden lehetőség" - mondta lapunknak Gálusz András idegenforgalmi szakember. Hozzátette, a munkanélküliségtől sújtott zempléni településeknek az egyik kitörési lehetőségük a falusi turizmus: „Több kíváncsi ember kiszolgálása több munkát jelent, s nem mellékesen ez több bevételt hoz a háztartások konyhájára" -mondta. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS
Oltalom alatt állnak
Hazánk területének csaknem tizenegy százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt. Tíz nemzeti parkunk van: az Aggteleki, a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Hortobágyi, a Duna-Ipoly, a Duna-Dráva, a Kiskunsági, a Körös-Maros, az Őrségi és a Fertő-hansági. Ezek mellett van még harmincnyolc tájvédelmi körzetünk és számos természetvédelmi területünk. A legtöbbje erdőkkel borított hegység vagy hullámzó dombság, vadregényes folyóvízi ártér, végtelen síkság és páratlan kincseket rejtő karsztvidék.
Az első hazai
A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították. Területe alapján ez a legnagyobb, hiszen SO 700 hektár tartozik az igazgatósághoz. A közhiedelemmel ellentétben korántsem korlátozódik a földrajzi és ökológiai Hortobágyra, hanem - különösen az utóbbi évek gyarapításaival - jóval nagyobb annál. A puszta madár- és növényvilága rendkívül gazdag. Kiemelkedő értékei a kurgánok, azaz őskori temetkezőhelyek és az itt megőrzött őshonos magyar állatok, mint a szürke marha és a rackajuh.
Mesevilág a mélyben
Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben negyedikként alapították. Ez volt az első olyan igazgatóság a sorban, amely kimondottan a geológiai értékék, a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok miatt jött létre. Területe a Sajó és a Hernád folyó között 20170 hektáron helyezkedik el. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESC01995. december 6-i berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A Baradla-Domica-barlangrendszer huszonöt kilométer hosszú.
Újranyílt körzet
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozta létre az első Orbán-kormány hazánk tizedik nemzeti parkját, amely magában foglalja a névadó és a Vendvidéket, a Rába és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron terül el, az igazgatóság Őriszentpéteren található. A szocialista-liberális kormány 2007. február 1-jén megszüntette, majd az elemi erejű szakmai és civilszervezetek, valamint Sólyom László akkori köztársasági elnök tiltakozása nyomán 2008. április 1-jén újra életre hívta.
