2010. október. 14. - Kolontár - Ahogy normalizálódik a helyzet, a
médiaérdeklődés lecsengőben, ez abból is látszik, hogy nincs tömeg az
Ajkáról Kolontárra induló három különbuszon. Az újságírók mind maszkot viselnek, a katasztrófa helyszínén nagy csapat fiatal ember mobiltelefonnal fényképez, maszk, gumicsizma nélkül. Kiderül, harmadéves egyetemisták, katasztrófavédőnek készülnek, saját védelmükről azonban nem gondoskodnak.
TÖBB ÚJABB REPEDÉS keletkezett a 10-es tározó megsérült oldalán, a meglévők csütörtökre virradóra tovább mélyültek - közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a sajtónak tartott helyszíni bejáráson. Azonban ez már nem okozhat bajt a faluban, egyrészt mert útját állja az új gát, másrészt pedig mert olyan száraz benne az anyag, hogy 500-1000 méternél távolabb nem folyhat.
A szakember megmutatta a sajtónak a 10/A tározót, amelybe jelenleg is zajlik a folyékony anyag átfejtése a 9-es tározóból, hogy csökkenjen a sérült tározó falára nehezedő nyomás, az újrainduló gyárból is ide kerül majd a melléktermék. Lapunk kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta, mivel a 10/A tározó jóval kisebb, mint a szomszédos 10-es, egy év alatt megtelhet vörösiszappal a jelenlegi technológia mellett.
Hozzáfűzte, amennyiben az anyagiak engedik, új technológiát vezethetnek be a gyártásban, amellyel a vörösiszap folyadék tartalmát 50-70 százalékról 25 százalékra csökkenthetik. Annak 12-13-as pH-ját pedig 10 alá vihetik. Megtudtuk továbbá, hogy a 10-es tározó 50 méteres szakadását mielőbb orvosolni kell, azonban mivel ingoványos a terület, arra valószínűleg csak légi úton lesz megoldás.
Sziklával vagy betonelemekkel lehet lezárni a szakadást. A cél az, hogy ha nagyobb esőzés jön, a szennyeződés ne érje el a Torna patakot. A végső megoldás az lesz, hogy körbeveszik a 10-es tározót egy betonból vagy sziklából készült erődítménnyel, amely megtartja az esetlegesen a 9-es tározóból kiáramló folyadékot is. Ahhoz azonban annyi anyag kellene, mint három 10 emeletes ház építéséhez. Másik feladat a tározó lefedése, gipsszel vagy földdel. Hiszen mint az látható a vasárnapi bejárás óta is sokat száradt a tározóban maradt vörösiszap felülete. Ez nem maradhat így mert viszi a szél és szennyezi a levegőt. PÉNTEK DÉLTŐL visszaköltözhetnek otthonaikba a kolontáriak. Tili Károly polgármester a bejáráson lapunknak elmondta, hogy a kitelepített helyi lakosok ma déltől költözhetnek vissza a faluba. Úgy véli, hogy a korábbi véleményekkel szemben a lakók többsége ezután is a faluban akar élni. Egyébként ötven házhely áll rendelkezésre, már több cég jelezte, hogy segítene az új otthonok felépítésében.
A katasztrófa 32 házat érintett, a település többi, 230 ingatlana ép maradt. Az épülő gáttól a tározó felé eső falurészen egy házat már lebontottak, még további nyolc épületre vár ez a sors már csütörtökön, a többiről egyelőre nem lehet tudni, hogy állva maradnak-e. A lakókkal természetesen egyeztettek. A település 16 iskolás diákja hétfőtől a noszlopi iskolában tanul, ahova iskolabusz szállítja majd őket. Az önkormányzati, körjegyzőségi munka ideiglenesen a pusztamiskei hivatalban zajlik.
VÖRÖSBŐL FEHÉRRE váltott Kolontár. Mindent beszórtak gipsszel és áll a falut és Devecsert védő gát, ezt is Illés Zoltán - mutatja be az újságíróknak. Három napon át építették a 30 méter talpszéles, több mint 600 méter hosszú földgátat, amit még bazalttal erősítenek meg. A védműnek köszönhetően pénteken déltől a kolontáriak visszaköltözhetnek házaikba.
A katasztrófavédelemtől kapnak maszkokat és utasításokat arra nézve, hogyan kell kezelniük az iszapos területeket. Ne mossák nagynyomású vízzel, mert a lúgos víz veszélyes, a falakat csak nedvesen verjék le, mindent ecettel mossanak le, tanácsolják a szakemberek. A Torna-patakban még mindig vörös víz folyik, ami a sérült 10-es tározó kidőlt sarkán keresztül jön a patakba. A belekerülő folyadék erős lúg - mondja Illés Zoltán, de ott savat engednek hozzá, így mire a faluba ér, a pH-ja már csak nyolcas.
A sav és lúg kölcsönhatása miatt nagy mennyiségű só keletkezik, aminek egy része megy a vízzel, egy része az iszapba ül. A sóból valószínűleg a Duna is kap, ami az élővilágra nézve sem örvendetes, a sós iszapot pedig a Marcal teljes, 100 kilométeres szakaszán ki kell majd kotorni. Ha a következő napokban esik, a sérült tározóból még több iszap folyik majd ki.
NEM HORD MASZKOT a környezetvédelmi államtitkár, aki egyébként az életmentős Pavelczével jön terepjárón és fáradhatatlanul magyaráz, tájékoztat: ezer hektáron 20 centi mélyen kell leszedni a szennyezett földet, amit a sérült tározóba hordanak. (A vörösiszappal szennyezett használhatatlan holmikat egy veszélyes hulladék-lerakóba szállítják, tudjuk meg közben Dobson Tibor szóvivőtől.)
Az október 4-én a vörösiszappal elöntött marsbéli táj helyén fűzfát telepítenek, ami felszívja a nehézfémeket, az erdőt három-négy év múlva ki lehet vágni, felépíteni egy brikettáló üzemet, és egy erőművet, ami megújuló energiát termel, villamos energiát és hőt ez lesz a megoldás Illés Zoltán szerint a munkahely-teremtésre és a térség újjáélesztésére.
Szerintem
Furcsa ilyen ragyogó napfényben fehérnek látni Kolontárt. Mi több, bizarr: a tíz nappal ezelőtti, pusztulást mutató képekhez viszonyítva olyan, mintha minden rendben volna. Ahogy a faluba érünk, munkások eddegélnek jóízűen, s csak mi tudjuk, a romok eltakarításán dolgoztak. A házfalakon azért persze látszik a vörösesbarna szennyeződés, a fő- utca végében pedig még ott állnak a teljesen átmosott házak, igaz, hamarosan eltűnnek. És persze a géppisztolyos rendőrök sem ide valók meg a ha- talmas munkagépek, de a korábbi nyomasztó légkör oldódni látszik. Megkezdődött az újjáépítés, az élet újra utat tör magának. Át a vörös lúg marta tájon, át a meggyalázott településen, át a fájdalmon, veszteségen. Mert az élet már csak ilyen. Élni akar. Németh F. Bernadett
