2005. február 21.
Aki ma a Zengőre tervezett radarállomás ügyében egyértelmű végkifejletről beszél, az vagy varázsgömbök fölé hajoló jós, vagy bolond, vagy a nagyközönség elől tényeket elhallgató politikus. Most ugyanis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy marad a bizonytalanság néhány évig. "A magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg" - jelentette be három nappal ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban tett munkalátogatása után.
A kormány új tervet, új koncepciót rendelt meg. Azt nem mondta Gyurcsány, hogy az új terv és koncepció azt jelenti, bárhova, csak a Zengőre nem kerülhet a műszaki berendezés. Azt viszont mondta, hogy a NATO döntése a helyszínre vonatkozik, és a NATO-nak nincsen szándékában ezt a döntést megváltoztatni. Magyarország bármely más helyre a saját költségén építhet radarállomást, ez azonban szerinte mintegy 20 milliárd forint pluszköltséget jelent. Utóbbit nem kellett volna mondani, mert a NATO-főtitkár zöldeknek szignált levélében az áll: ha a kormány esetleg más helyszín mellett dönt, az a katonai szervezetet is a projekt újraértékelésére késztetheti.
Készül tehát egy új kormánykoncepció, amely a két egyformán fontos szempontot - a természet- és környezetvédelmit, valamint az ország biztonságát - elfogadható arányban elegyíti. Pillanatnyilag azt sem tudni, hogy egy vagy több radarállomás lesz, és hol lesz, ha lesz. A magyar szaktudás azonban már bizonyított. Emlékezzünk Ófalura és Bátaapátira. A nyolcvanas években Ófalut tartották a legalkalmasabbnak a paksi radioaktív hulladékok elhelyezésére, de a politika törölte az elképzelést. Egy évtized múltán újabb országos vizsgálat indult, amelynek végeredménye az lett, hogy az Ófalutól néhány kilométerre fekvő Bátaapátinál nincs jobb megoldás. E logika alapján nem kizárt, hogy az újabb mérlegelés eredményeként ismét a Zengő lesz a nyerő.
A koncepciógyártóknak újra kell kezdeni mindent a hatástanulmányokkal és az engedélyezésekkel, de nincsen más megoldás, mert Gyurcsány szerint a mai terv a magyar kormány számára elfogadhatatlan. "Nyilvánvaló, hogy elfogadhatatlan olyan megoldás, amelyben fák tucatjait vagy százait kellene kivágni ahhoz, hogy az építkezés megvalósulhasson" - mondta a kormányfő, érzékeltetve, hogy milyen fontos számára a zöldügy. Kicsit elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a Margit-szigetre tervezett sportuszodáról miért ítél ugyanő másként. Sportminiszter korában fogadták el a szigeti uszodaépítést. A medence miatt mintegy hatvan fát kell kivágni, mégis - immáron kormányfőként - az építkezés mellett érvelt tavaly ősszel. Pedig itt nem a nagy hatalmú NATO-val kell egyezkedni, csak a józan észnek kellene terepet engedni: ma is rendelkezésre áll a korábban tervezett másik helyszín, csak éppen pénzből és ma már időből nincs elegendő.
De vissza a Zengőhöz. Úgy hírlik, hogy az újabb koncepció nagy valószínűséggel ismét a hegy mellett teszi le a garast. Akkor is, ha a vidék az Európai Unió és a Natura 2000 program által védett terület, ahol a természet megóvása érdekében semmiféle beruházás nem lehetséges a hegyet védő környezetvédők szerint. Utóbbiak megbékítésére állítólag létezik egy zöldbarát megoldás. Gyurcsány két illetékes minisztere már sejtette, hogy az eredetileg tizenhárom méteres út helyett csak egy háromméteres épülne, a nagyobb elemeket helikopterrel emelnék a helyére. Nem kell fákat kivágni, és megmarad a bazsarózsa. Beköszönt a béke, a radarképek figyelése után a katonák megkapálják a védett növényeket, ha kell, meg is locsolják.
Ötvös Zoltán