2010. október 25. - A Magyar Tudományos Akadémia energiastratégiái
munkabizottsága Megújuló energiák hasznosítása címmel 142 oldalas
kiadványt jelentetett meg. A szerzők azt is el szerették volna elérni, hogy ezek a kérdések a döntéshozókhoz is eljussanak, és így elősegítsék a helyes irányok kijelölését a készülő hosszú távú magyar energiastratégiában.
Magyarország energiaellátását a műszaki, a gazdasági, a környezeti és a jóléti követelményeknek megfelelően kell fejleszteni. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több szakértői testülete is dolgozik ezen irányok kijelölésén, hiszen az energetika több tudományterületet érint. Az átfogó energiakoncepció hiánya hátráltatja a megújuló energia hasznosítására irányuló eljárások vizsgálatát és fejlesztését - ez is kiderül Büki Gergely, az MTA doktora által összeállított és Lovas Rezső akadémikus által szerkesztett kötetből. Az előző kormány készített ugyan egy Előrejelzés című dokumentumot, de a kötet szerzői szerint ennek következtetései téves feltevéseken alapulnak. A szocialista prognózis ugyanis a villamosenergia- termelés növelését célozta meg, méghozzá bármi áron. Ezért erőltették a földhő felhasználását is áram-előállításra. A jelenlegi technológiák mellett azonban ez csak igen alacsony hatásfokkal működtethető. Magyarországot, geotermikusenergia-vagyonunk alapján, nemzetközi összehasonlításban „nagyhatalomként" szokták emlegetni. A földhő vagy geotermikus energia alapja a talaj felszíne alatt, a felszíni vizekben - elsősorban termálvizekben - valamint a levegőben hőként tárolt energia. A tanulmány szerzői szerint ha áramtermelésre ez a módszer nem is ajánlott, termálvizeink hőjének közvetlen hasznosítása viszont óriási lehetőségeket rejt. A települések hőellátásában 2020-ig a jelenleginek a többszörösére kellene növelni a termálvizek felhasználásának arányát. A szerzők ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a földhő hasznosítása jelentős állami szerepvállalást feltételez. Az épületek fűtése mellett ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni a termálforrások gyógyászati és turisztikai felhasználását sem. A hazai vízbázisok vagyonának kezelése állami feladat, mint ahogy az ehhez szükséges vízügyi és földtani adatbázis összeállítása is. A tanulmány szerzői szerinti kétséges, hogy megérné-e a négyszeresére növelni a szélerőművek számát hazánkban, amint azt a szocialisták tervezték, hiszen ezek korántsem üzemeltethetők mindig gazdaságosan. A napenergia felhasználása a legkisebb arányú a megújuló energiaforrások között, és 2020-ig nem is várható olyan fejlesztése, ami érdemben befolyásolná a földgázkiváltást -állapítják meg a tanulmány szerzői.
A vízenergia felhasználásának vizsgálatakor a kutatók kiemelik, hogy a hazai vízenergia-hasznosítás jövője csak akkor tervezhető, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. A kutatók szerint a megújuló energia arányának megduplázásával fedezni lehetne a következő évtized energiaigényének hazai növekedését, ha Magyarország teljesíti az Európa Unió
energiastratégiájának megvalósítása keretében 2020-ig vállaltakat. Mivel
ezt nem egy helyre koncentrálva, hanem az egész ország területén elosztva kell megvalósítani, a tanulmány szerzői úgy vélik: a közeljövőben a hazai energiafejlesztés egészének a megújuló energiák arányának növeléséről kellene szólnia. SZALONTAY MIHÁLY
