2010. október 25. - A VIDÉKI FŰTÉSI RENDSZEREKBEN GAZDASÁGOSAN FELHASZNÁLHATÓ A BlOHULLADÉK Az alternatív energiahordozók közül az egyik legígéretesebb a biomasz-sza, amely jelentős szerepet játszhat a hazai orosz földgázfüggés csökkentésében is. Termálvizeink hőjének közvetlen energetikai hasznosítása mellett ez a másik kitörési pont, amely ésszerű szabályozással érdemi változásokat hozhat, elsősorban a magyar vidék életében.
Az Európai Unióban az alternatívnak is nevezett megújuló energiák felhasználásának aránya 2008-ban 8,23 százalék volt, Magyarországon ez az érték 6,18 százalékot tett ki. Európában 2020-ig az arányt - folyamatosan növekvő energiaigények mellett is - húsz százalékra kell(ene) emelni, míg hazánk 13 százalékot vállalt. Magyarországon a megújuló energia részarányát a földgáz kiváltása miatt szükséges növelni, ugyanis a földgázfelhasználás túlságosan nagy arányt képvisel: a földgázfogyasztás 42 százalékot tesz ki az úgynevezett primerenergia-felhasználáson belül. Az energiaellátás rendszerében a megújuló energia felhasználásának öt forrásával lehet és kell számolni: ezek a biomassza, a földhő, a nap, a szél és a víz. A legnagyobb részarányt a biomassza, azaz a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló része jelenti. A biomassza felhasználása a legelterjedtebb, míg a napenergia-hasznosítás szinte mindenhol elenyésző. Egyes energiaforrások azonban más-más energiaigények ellátására alkalmasak. A tapasztalatok alapján a víz- és a szélenergia kizárólag villamosenergia-ellátásra szolgálhat, a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hőellátásban hasznosítható. A biomasszánál ez a kérdés még nyitott.
Az MTA energiastratégiai munkacsoportjának tagjai amellett foglárnak állást, hogy Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák hasznosításának támogatási rendszere. A szakértők indokolatlannak tartják a biomassza-alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatását, és szerintük a támogatásokat inkább a hatékonynak bizonyuló, biomassza-bázisú hőtermelésre kellene fordítani. A biomasszára alapozott közvetlen villamosenergia-termelésnek ugyanis rosszak az átlagos energetikai mutatói. Ezt az alternatív energiaforrást ezért elsősorban távhőellátásra, konkrétabban falufűtésre érdemes fordítani. Ide tartozik a családi házak egyedi fűtése is, ám ez a közösségi rendszereknél gazdaságtalanabb. Magyarországon elsőként a Vas megyei Pornóapátiban építettek ki ilyen rendszert 2005-ben. Ausztriában azonban 2007-ben is már mintegy 800 falufűtőrendszer működött. Egyes biomasszatípusoknál - trágya, lágy szárú növények, szennyvíziszap, települési hulladék - a tüzelési technikákkal szemben célszerűbb átállni a biogáztermelésre, amely a vidékfejlesztésnek is fontos eszköze lehet. Az MTA energiastratégiai munkabizottságának tagjai úgy vélik, hogy a biogáz, amely mind a távhő-, mind a gázellátásban hasznosítható, a földgázfogyasztás akár 11 százalékát kiválthatná. Magyarországon tíz kisméretű, mezőgazdasági biogázerőmü üzemel, öt indulás előtt áll, további húsz pedig épül.
