Az erdészeti szakma legnagyobb kihívása a klímaváltozás (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. október. 29. - Rossz hír a bükkösöknek A horvát és a magyar erdészeti tudományos intézet háromnapos konferenciára invitálta a szakmát, ahol húsz ország szakemberei tanácskoztak a bükk jövőjéről. A rendezvény pénteki záróakkordját a Zalaerdő Zrt. csácsi erdőkerületében tartották, ahol 2003-ban az aszályos időjárás miatt tragikus méreteket öltött a bükkösök pusztulása.
- A változó klíma hatására Magyarországon több helyütt is tragikus méreteket öltött a bükk pusztulása. Nekünk, kutatóknak az a feladatunk, hogy megnézzük, hogyan lehet minimalizálni a keletkezett károkat, s növelni a bükkerdők alkalmazkodóképességét  bocsátotta előre dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, hozzátéve: hazánkban az európai átlagnál intenzívebb hőmérsékletemelkedéssel és az aszályos periódusok növekedésével kell számolni az elkövetkezendő 50-100 évben, ez pedig rossz hír a bükk számára. A kutatók ezért azt vizsgálják, mely területeken lehet a jövőben is bükkel gazdálkodni, és hol kell kocsánytalan tölgyre vagy gyertyánra váltani, esetleg szárazságtűrőbb származásokat honosítani.
A csácsi erdőkerület egy részét is bejárták a szakemberek.
A horvát Erdészeti Tudományos Intézet vezetője, dr. Miroslav Benko nagy jövőt lát a bükkben, úgy véli, szerepe éppen a klímaváltozás hatására sok helyütt megerősödhet, megjelenhet ugyanis például egyes fenyőrégiók helyén is.
A 2003-as bükkpusztulás a társaság történetének legnagyobb természeti kára volt, mondta el Nagy László, a Zalaerdő megyeszékhelyi erdészetének igazgatója. 2006-ig mintegy 100 ezer köbméter fát kellett kitermelni, ebből 26 ezret a csácsi kerületben. A problémát a 90-es években kezdődő aszályos időszak indította el, amelynek következtében 2003-ben megjelentek a másodlagos károsítók, a bóbitás bükkszú és a zöld karcsúdíszbogár, s a legyengült bükköt végül a gomba is megtámadta. A jó makktermésnek hála, kilencven százalékban természetes úton sikerült a kipusztult területeket felújítani, tette még hozzá az igazgató. Azt persze nem lehet tudni, hogy a most 6-7 éves állomány sorsa hosszú távon mi lesz... Varga Lívia


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.