2010. november 10. - Kísérletképpen megkezdődött egy korábban vörösiszappal elöntött,
másfél hektáros terület rekultivációja, miután befejeződött az
elsődleges kárelhárítás a Veszprém megyei településeken. Összességében
mintegy ezer hektár területet kell kármentesíteni. Másfél hektáros terület rekultivációját kezdték meg a napokban kísérletképpen a vörösiszappal elöntött területen. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Kormányzati Koordinációs Bizottság
Tudományos Tanácsának elnöke elmondta: kilenc harminctonnás kamionnal szállítottak javítóanyagot, komposztot és huminsavat a területre, amit bedolgoztak a talajba. Az elsődleges kárelhárítás után ugyanis most nyílt lehetőség arra, hogy a kül- és mezőgazdasági területek problémáit is megoldják. Összességében mintegy ezer hektár területet kell kármentesíteni.
Nagy eltéréseket mutat a művelés alá vont területek szennyezettsége. A korábban vetésre előkészített parcellákon szinte ki sem mutatható a szennyezettség, míg a felszántott területek jobban károsodtak. A legnagyobb gond a növényzettel borított területekkel van, mert a növények a házakhoz hasonlóan akadályozták a vörösiszap áradatát. A lelassított iszaptenger így jobban és mélyebben beivódott a talajba. A szakemberek szerint amíg az alig szennyeződött területeken csupán talajjavító anyagot kell alkalmazni, addig a vörösiszapot beivó földeken a teljes talajcsere jelenthet csak megoldást.
Az eddigi adatok szerint háromszáz-négyszáz hektár alkalmas arra, hogy talajmozgatás nélkül megoldják a helyzetet. Ötszáz hektáron azonban .szinte biztosan el kell mozdítani egy vékony, maximum tíz centiméteres talajréteget.
„Korábban arra gondoltam, hogy az érintett területek egy része visszahozható a termesztésbe. A talaj és egyéb szempontok alapján megoldható lehetne, lelki okok miatt azonban mégsem. Ugyanis mindig felmerül a kérdés, hogy ki venné meg azt, ami ezen a területen termett" -mondta Németh Tamás az MTI-nek. Hosszabb távon szerinte csak az energianövények termesztése lehet a biztonságos megoldás.
A gazdák tehát vagy az állami földalaptól kérnek másik, vörösiszap által nem károsított területet, vagy beszállnak az energianövények termesztésébe.
A Kormányzati Koordinációs Bizottság illetékes munkacsoportja a települések közelében fekvő szántók mintegy kétharmadán javasolja a rekultivációt vagy a talajcserét, és állást foglalt a szennyezett területek élelmiszer-termelésből történő kivonása mellett is. Szarvas Szilveszter
