2010. november 16. - A hazai, 7,8 millió hektárnyi termőföldterület
áralakulásának nyomon követésére az FHB Jelzálogbank termőföldárindexet
vezet be. A bank a mutatót a 2000. évtől számítja, a kerek esztendőt véve bázisnak. Az indexet évente kalkulálják, ám közzétételét nem ígérik olyan rendszeresnek, mint ahogy az a lakásárindex esetében megszokott Tíz év alatt a mutató 90 százalék feletti nominális növekedést jelez, ennek alapján elmondható: a termőföld épp olyan válságálló befektetés, mint az arany.
ÚJ MUTATÓ. A lakásárindex mintájára termőföldárindexet vezet be az FHB Jelzálogbank Nyrt, amellyel a hazai termő-földpiac alakulását lehet majd tendenciájában is szondázni és nyomon követni. Magyarországon e kategóriába 7,8 millió hektárnyi terület tartozik, ennek legnagyobb részét, 48, százalékát a szántók foglalják el, emellett az erdők (20 százalék) és gyepek-legelők (11 százalék) aránya is jelentős. (A maradék részen a szőlő, a kert, a gyümölcsös, a nádas és a halastó osztozik.) Az országban a termőföldterület hozzávetőleg 10 százaléka tartozik jelenleg a művelés alá nem tartozó kategóriába.
A bank a mutatót a 2000-től számítja, egyszersmind a kerek esztendőt véve bázisnak. Az indexet évente kalkulálják, ám közzétételét egyelőre nem ígérik olyan rendszeresnek, mint ahogy az a lakásárindex esetében megszokott. Az eddigi 10 év alatt a mutató a termőföld esetében 90 százalék feletti nominális növekedést jelez; jóllehet a változás korszakonként különböző dinamikát mutat „Egyértelműen látszik, hogy a termőföld a legjobb válságálló befektetési forma az arany mellett. Bár az ország uniós csatlakozás előtt várakozó, utána kifulladó piac csak az
utóbbi esztendőkben kezd ismét felfutni, a termőföld árának növekedése folyamatosnak tekinthető az elmúlt évtizedbén" - jegyezte meg Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgatója.
A mutató számításakor azonban nem lehet egységesen számba venni a földterületeket, hiszen különböző időszakokban más és más tulajdonságú területeket adnak-vesznek az országban. Ezért úgynevezett hedonikus módszertant alkalmaznak, amellyel az összetételhatást kiszűrve csak a tiszta árváltozást lehet mérni. S nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális eltérések is számottevők lehetnek, ugyanis nem mérhető egy átlagosnál drágább közép-magyarországi földterület az átlagosnál olcsóbb észak-magyarországihoz. Az elmúlt évtizedben viszont Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon az átlagnál nagyobb ütemű áremelkedést mértek.
A magyar termőföldek ára uniós viszonylatban azonban még így is alacsonynak számít, többek között a gazdasági társaságok tulajdonát korlátozó szabályok, az osztatlan közös tulajdonú területek magas aránya, valamint a külföldiek földvásárlására vonatkozó korlátozások miatt. Mindezek fényében azonban elmondható, hogy a föld biztos befektetést jelenthet a jövőre nézve is. HÉ
