2005. február 24.
Akár politikai tőke is kovácsolható a megújuló energiaforrásokból - Munkahelyek tízezreit remélik egy új programtól
Egyfajta titkos sikerprogramnak, a magyar gazdaságot esetlegesen fellendítő lehetőségnek tartják bizonyos szakmai és politikai! körökben azt a munkatervet, amely elsősorban a világ számos pontján már sikerrel alkalmazott energiaerdők telepítését helyezi előtérbe. A kiváló mutatókkal és eredményekkel rendelkező program magyarországi elindításához kevés befektetés szükséges, ráadásul elemzők szerint munkahelyek tízezreit teremthetné meg, ami adott esetben politikai tőkévé is válhat. A levédett stratégiai program sorsa immár a döntéshozó politikai elit kezében van, az esetleges megvalósítás időpontjáról még egyelőre nem tudni. Már a legfelsőbb szintű politikai döntéshozók asztalán van az a levédett és kidolgozott energia-program, amely egyes szakértők szerint akár új lendületet is adhat a gazdaságnak, nem beszélve az ezzel kapcsolatos politikai nyereségről. A program alapja az úgynevezett „energiaerdő", amely elemzők szerint Magyarország természeti adottságait kihasználva az egyik legsikeresebb hosszú távú, de mégis gyorsan megtérülő befektetés lehet a gazdaság számára. Abban ugyanis egybehangzóak a szakértői vélemények, hogy a világon jelenleg használt energiaforrások a jövőben jelentős mértékben csökkennek. Emiatt pedig nemcsak a jelenlegi energiaárak emelkednek majd egyre magasabbra, hanem maguk a források is előbb-utóbb kiapadhatnak - így Magyarországon is. Az ország jelenlegi gazdasági fejlettségének szintjén pedig hosszú távon nehezen tartható és fedezhető a különböző energiahordozóknak a világpiacihoz közeli ára, s emiatt az elemzők szerint nagy szükség van a megújuló energiaforrások használatára.
Kihasználható a parlagon hagyott föld
Számos tudományos és szórakoztató film, írás, tanulmány témája volt már, hogy a föld nyersanyag-és energiakészleteit nem lehet megbecsülni, így azt sem lehet pontos adatokkal előre jelezni, hogy a tartalékok meddig képesek kielégíteni az igényeket. Ahhoz azonban, hogy a meglévő tartalékokkal minél jobban lehessen gazdálkodni, vagy az energiaigényeket kell csökkenteni (ami szinte lehetetlen), vagy pedig az úgynevezett megújuló energiaforrásokat kell minél szélesebb körben felhasználni. Az utóbbiak a természeti folyamatokban folyamatosan rendelkezésre állnak, vagy újratermelődnek. Ilyen a nap-, a szél-, a geotermikus, illetve a vízenergia, amelyekkel együtt szerepel a most említett biomassza, illetve az energiaerdő is. A magyarországi Energia Klub tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg 9303 ezer nektár mezőgazdasági művelésre alkalmas, illetve erre használt terület van. Ebből lapunk információi szerint a megművelt terület pusztán 5744 ezer hektár, az EU által támogatott föld pedig 3488 ezer
hektárra tehető. Az adatok szerint közel1 egymillió hektárnyi az a terület, amely nem támogatott, azaz a mezőgazdasági termelésből kivont terület. Ez az egyébként alacsony minőségű földterület kiválóan alkalmas arra, hogy azon biomasszát termeljenek - ez hektáronként 8-14 tonnát jelentene évente. A stratégiai terv adatai szerint Magyarország összes energiatermelése 456,6 PJ, beleértve a szén, a kőolaj, a gáz, a nukleáris és vízi erőművek termelését. Az ország biomassza potenciálja 350-360 millió tonna évente, amelyből 105-110 millió tonna regenerálódik. Szakértők számításai szerint az évente megújuló növényzet energiapotenciálja 1185 PJ, ami több mint az ország energiaszükséglete. Az ilyen formában termelt „biomassza" kiváló energiaforrás, amely képes kihasználni a művelés alól- kivont, parlagon maradó földeket is, ráadásul segítségével piacképes és gazdaságos energiát, fűtőanyagot lehet előállítani nem beszélve a hozzá kapcsolható uniós támogatásokról.
A biomassza-termeléshez Magyarország kitűnő adottságokkal rendelkezik, ráadásul egy ilyen program hozzájárulhat országunk jelenleg igen magas, hatvan százalék feletti importfüggőségének csökkentéséhez, egyszerre javítva ezzel a külkereskedelmi mérleget és az ellátás biztonságát - állítja az Energia Klub. A Népszabadság egyik korábbi tudósítása szerint az energiafüvet Boly mellett az idén már 1000 hektáron termesztik, s jelentős energiaerdő-telepítések történtek többek között Tata mellett, a Mátra lábánál, illetve Kazincbarcika térségében.
Energiaerdő, a titkos megoldás
Az említett energia program levédett stratégiai tervét Kulcsár István és Pozsgai András dolgozta ki, munkájuk már eljutott nemcsak a gazdasági élet vezetőihez, hanem a politikai döntéshozókhoz is, így például Katona Tamás pénzügyi államtitkárhoz és Kiss Péter kancelláriaminiszterhez is. A stratégiai terv alapját az a speciálisan hibrid fafajta adja, amely ' kivágása után könnyen préselhető, a végeredmény pedig ezt követően kiváló alapanyaggá válik a különböző energiaellátó berendezésekben. A szakemberek adatai szerint a hőértéke magas, hamutartalma viszont alacsony, ráadásul a káros anyag kibocsátása is minimális. A lapunk birtokában lévő munkaterv adatai szerint égy kilogramm tüzelőolaj két és félhárom kiló faaprítéknak felel meg, ugyanez biobrikett esetében pusztán kettővel egyenlő. A számítások szerint az energiaerdők produktumát figyelembe véve csaknem egymillió tonna import olaj lenne megtakarítható az ismert környezetkímélő hatásokkal együtt. Érdekes összehasonlítás, hogy míg Finnországban éves átlagban a fa energia célú felhasználása negyvenhat százalék, addig Ausztriában csak tizenhárom, Magyarországon pedig pusztán alig több mint három (!) százalék. A statisztikai adatok szerint az; energiaültetvény költsége mintegy négyszer kevesebb, mint a barnaszéné, körülbelül-hatszor olcsóbb a tüzelőolajnál, de fele annyiba kerül, mint a sima tűzifa.
Az energiaerdők telepítése, az abból nyert faanyag beszedése és feldolgozása várhatóan munkahelyek tízezreit teremtheti meg az ország különböző területein. A program szerint elsősorban a munka nélküli rétegeket kell az első lépcsőben foglalkoztatni a létrejövő energiacentrumokban. Ismert, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyarországon nyilvántartott munkanélküliek száma jelenleg 383 129 fő, a betanított és segédmunkások aránya eléri az ötven százalékot. Szakértők úgy számolnak, hogy a művelésbe és feldolgozásba bevont személyek száma elérheti a 150-160 ezer főt is, amely jelentősen csökkentené a regisztrált munkanélküliek számát.
Leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Bács-Kiskunban számolnak több ezernyi munkahellyel, de a többlépcsős foglalkoztatásban szinte minden régió szerephez juthat. Elemzők úgy tartják, hogy az energiaültetvényekhez kapcsolódó begyűjtőcentrumokat elsősorban az Alföld vonzáskörzetében, így például Nyíregyházán és Kecskeméten, valamint a Dunántúl régiójában, Pécs és Győr környékén érdemes kialakítani. Az első próbaszámítások alapján egyetlen energiacentrum éve& bevétele várhatóan majd egymilliárdra tehető, amiből a tiszta nyereség (a kifizetett béreket leszámítva) több mint negyvenmillió forint. A program harminc energiacentrummal számol Magyarországon, ezek feldolgozó kapacitása elég lehet az energiaerdők mellett termelődő egyéb hulladék fa feldolgozásához is. Csak az energiacentrumok negyvenhétezer embernek adhatnak munkát.
Kormányzati akarat is kell hozzá
Pozsgai András környezetvédelmi szakértő, egyetemi tanár az általa társszerzőként jegyzett programmal kapcsolatosan lapunknak elmondta, hogy több évtizede
foglalkozik a környezetvédelem szakmai, környezetpolitikai, stratégiai kérdéseivel. „A szakmai intézet vezetőjeként is gyakran találkoztam azzal, hogy egy stratégiai részterületet alaposan körbejártunk, ugyanakkor szakmai, szervezeti és sokszor emberi tényezők akadályát jelentették annak, hogy a megállapítások a maguk valójában, teljes összefüggésében gyakorlatban megvalósuljanak. Rugalmatlanságunkat jól mutatja, hogy Magyarország egyre hátrább szorul a csatlakozott országok közötti gazdasági versenyben. Az EU-csatlakozás még jobban felerősítette azt a folyamatot, hogy a gazdasági kihívásokra a megtervezett stratégiát a legrövidebb időn belül a gyakorlat, a működő gazdaság szintjére kell leszállítani. Ismerve Magyarország földrajzi adottságát, ipari, mezőgazdasági és foglalkoztatási lehetőségeit kerestünk égy megvalósítható,, gazdasági felemelkedést biztosító stratégiát Gazdaságossági számításaink^ elemzéseink alapján arra a következtetésre jutottunk hogy a megújuló energia használata, »terme-lése« adja az új gazdasági erőforrást az ország és egyben az itt lakó egyének számára. Ezt fogalmaztuk meg, és leírtuk ennek, gyakorlati megvalósítását. A kiválasztott stratégia végrehajtható, a végrehajtásához az ügy fontosságára és nagyságrendjére való tekintettel kormányzati akarat, döntésképesség is szükséges. A stratégiai tervet ismerő vezető politikusok közül többen is úgy nyilatkoztak: ezzel akár választásokat is lehet nyerni" - nyilatkozta a program egyik kidolgozója, Pozsgai András.
Szalay Tamás Lajos
A RENDSZERVÁLTÁS KÖRÜLI ÉVEKBEN a magyarországi energiafelhasználás csaknem huszonöt százalékkal csökkent. Ez a szám egyébként 1993 óta stabil. A kormány jelenlegi energiapolitikája olyan fontos stratégiai elemeket tartalmaz, mint a volt szovjet köztársaságoktól való importfüggőség csökkentése, a hatékonyság növelése, a környezet fokozott védelme, valamint a külföldi tőke bevonása. A szakértői vizsgálatok szerint a biomassza energetikai felhasználása gyakorlatilag mindegyik stratégiai cél megvalósítását elősegítheti. Bár a kormány már tíz évé elfogadta az energiatakarékossági programot, á célkitűzések megvalósítása egyelőre nem teljes. Az energiatakarékossági programok megvalósulása, s ezzel összefüggésben a megújuló energia- , hordozók arányának növelése eddig igen lassú ütemben haladt előre. Gyakorlatilag valamennyi fejlett országban megfigyelhető, hogy a jelentős befolyással bíró energialobby néni érdekelt az energiatakarékossági és energiahatékonysági programok megvalósulásában.
MEGALAKULTA BIOMASSZA-ERÕMÛVEK SZÖVETSÉGE - adta hírül a napokban a Magyar Rádió. Braun Attila, a Pécsi Erőmű-fejlesztési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az emberek egyre érzékenyebbek közvetlen környezetük állapota iránt, és tekintettel arra, hogy ezek a biomassza alapú erőművi berendezések környezetkímélő üzemmódban műkődnek, így az elterjedésük egyáltalán nem lehet közömbös. Magyarországon jelenleg három ilyen erőművi berendezés működik, és reményeik szerint az elkövetkezendő időszakban ezeknek a száma növekedhet. A különleges erőmű hatásai már most érzékelhetőek Pécs környékén az erőmű kén-dioxid kibocsátása gyakorlatilag megszűnt, ugyanakkor ezeknek a megújuló energiát felhasználó erőműveknek egy másik fontos tulajdonsága, hogy összességében szén-dioxid többletet nem okoznak. A radio.hu tudósítása szerint a Magyar Biomassza Erőművek Szövetsége néhány nappal ezelőtt alakult meg, és szinte ezzel egy időben készült el az Ökovaros Mecsek-Dráva
Ökorégió Program. Marosvölgyi Béla, a Soproni Egyetem Energetikai Tanszékének vezetője a Magyar Rádiónak nyilatkozva szintén örömét fejezte ki, hogy a megújuló energiahordozók elterjesztése végre olyan fázisba került, amikor valami látványos történik. Mint fogalmazott: három éve egy ausztriai lap azt írta a magyar energetika helyzetéről és akkori elképzeléseiről, hogy a Magyarország csipkerózsika álmát alussza ebben a témában. Azaz hihetetlenül lassan mozdult a megújuló energiák terjesztését illetően. Mára Magyarország ébredezőben van, szemeket nyitogatják, de még nem a teljes test ébredt föl ebben a témában. A gyorsabb haladáshoz a téma fontosságának felismerésére van szükség, továbbá nagyon átgondolt energia-termelési alapanyag-kapcsolati rendszerre és arra, hogy az állam valamennyi szinten ismerje fel és ismerje el azt, hogy az energiatermelésben Magyarországon igen fontos szerepe lehet a megújuló energiahordozóknak: Annyi szabad mezőgazdasági terület és olyan jó potenciális lehetőségekkel rendelkező terület, ahol energiahordozót lehet termelni, Európában máshol nem nagyon van. „Tehát ha valamiben, akkor itt, nekünk EU-s kitörési le-tőségünk van" -mondta a professzor.