2011. január 10. - TELEPÍTÉS - Az ország több, mint negyedét már erdő boríthatná 2030-ra. Az erdőtelepítés munkát ad és energiát termelne. Élnek-e a támogatás lehetőségével Hevesben? A válasz nem egyértelmű.
Az Egererdő Zrt.-nek egy talpalatnyi földterülete sincs, ahová új erdőt telepíthetne – lepett meg a válasszal dr. Jung László vezérigazgató. A cégünk erdőfelújítást végez, a megöregedett, vágásérett erdőállomány helyére ültetünk újakat. Az erdőtelepítés azt jelenti, hogy a korábban, jellemzően, más mezőgazdasági művelés alatt álló területen létesítenek új erdőt, ahol nem gazdaságos a növénytermesztés.
E területek túlnyomó többségben magán tulajdonban vannak, és jellemzően osztatlan közös tulajdonban, ami nehezíti a folyamatot. Ha csak egy tulajdonos nem járul hozzá szavazatával az erdőtelepítéshez, úgy az egész projekt meghiúsul.
Többnyire a legelőkre ültetnek facsemetéket a tulajdonosok, miután az országban gyakorlatilag megszűnt, pontosabban elenyészően csekély a szarvasmarhatartás. Az ilyen területekre lehet benyújtani erdőtelepítési pályázatot, s az európai uniós forrásból finanszírozható a tervek elkészítése, a talajelőkészítés, a csemeteültetés és az ápolás.
Heves megye északi, munkanélküliségtől sújtott részén különösen megfontolandó a lehetőség. Ugyanis a faültetés, majd az új erdőültetvény gondozása éveken át igényli a kézi munkát, s ez kenyérkereseti lehetőséget adna a térségben élőknek.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, mint független, költségvetési szervezet kötelezett arra, hogy az erdőkről – idősekről, fiatalokról egyaránt – leltárt készítsen tízévenként. Tervet adnak a gazdáknak, hogyan köteles végezni az erdőápolást, -nevelést és milyen feltételek mellett kezdhetik meg a fa kitermelését.
Eged István, Pétervására polgármestere azt tervezi, hogy a falugazdásszal közösen tájékoztatják a város lakosságát és a földtulajdonosok közösségét: európai uniós támogatás nyerhető az erdőtelepítéshez. A város vezetője úgy véli, többen is érdeklődnek majd, s megragadják a kínálkozó lehetőséget.
Csillag Béla nyugalmazott katonatiszt, Pétervásárán él, s már telepített 30 hektár erdőt.
– A kárpótlás kapcsán jutottam a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan, bozótos területekhez – idézi fel a történteket. – A telepítést 1997-ben kezdtem, s tavalyelőtt ültettem el az utolsó csemetéket. Mindehhez nemzeti támogatást kaptam. Ez egy hosszú távú beruházás. Kérdésünkre elmondta, hogy három fia van, s úgy véli a majdani unokái családalapításához adhat segítséget az erdeje. Ugyanis a fa fajtájától függ, mikor termelhető ki. A nemes nyárra 15, az akácra 25–35, az egyéb lombos fára 50–60, a tölgyre és bükkre száz évet kell várni.
– Sajnos már megtapasztaltam, hogy árnyoldala is van a vállalkozásomnak – említi a gazdálkodó. – Tavaly egy 5 hektáros erdőrészben jártak a tolvajok, és sorban kivágták a fákat. Hiába tettem feljelentést, nem találták meg a tetteseket. Biztosítást sem köthetek tűzkár ellen. Ezzel együtt is szívesen telepítem az erdőt, mert szeretem a természetet. Négyessy Zita
Komoly kockázatot is rejt a vállalkozás
Dr. Jung László elmondta: a pályázattal elnyert finanszírozás szakaszoltan zajlik, a gazda munkáját rendszeresen ellenőrzi az erdészeti hatóság. A vezérigazgató megjegyezte: természetesen kockázatot is rejt a vállalkozás. Az aszályosabb év, a vadkár, továbbá a gyakran előforduló tűzesetek az erdő teljes megsemmisülését jelentheti. A terület ápolása hosszú folyamat, rendszeresen kapálni, sarlózni kell az ültetvényt. A helyszín védelméről is gondoskodni kell. S ha fafajtától függően 8–10 év múltán valódi erdővé érik a terület, a tulajdonosoknak igazodniuk kell a szabályokhoz, amit az erdőtörvény határoz meg.
Megújuló energiát jelent a faapríték
Magyarország éves energiafogyasztása 1050 PetaJoul. Az évente szakszerűen kitermelt famennyiség közel fele (3 millió köbméter) tűzifa minőségű. Ennek a becsült fűtőértéke 40–55 PetaJoul, az össz-energiafelhasználás 4,7 százaléka. Hazánk vállalta, hogy 2020-ra a megújuló energia részaránya eléri a 13 százalékot, ami jelenleg közel 7 százalék.
Támogatás lenne, de nem biztos, hogy megéri (Heves Megyei Hírlap)
- Főszerkesztő
- Napilapok
- Találatok: 689