2011. január. 07. - A téli fagy kedvez a favágóknak: nagy ütemben folyik a fakitermelés Az erdészek azt mondják, az eső mindig jól jön az erdőnek. Tavaly nem is volt hiány e jóból, Zalában a több mint ezer milliméter mennyiségű csapadék bőségesen áztatta az erdők talaját. Az erdei munkákat, a fakitermelést viszont hátráltatta.
- Küzdelmes év volt a tavalyi, az eső miatt sokszor álltak a favágó brigádok. Most viszont az év elejétől teljes erőbedobással dolgozunk, a területünkön folyamatosan dolgozik tíz favágó brigád - mondja Nagy László, a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészetének igazgatója.
Elmondta, az erdészeteknek jól jött a tavaly év vége előtt beköszöntő hideg, a keményre fagyott erdei talajon tudnak a leghatékonyabban dolgozni a fakitermelők. Ilyenkor munka közben nem okoznak kárt. Ugyanis ha felenged a fagy, a vontató járművek csúszkálásukkal sok facsemetét tennének tönkre. Olyankor abba is kell hagyniuk a munkát, ezért az év elejétől igyekeznek kihasználni a kemény időt. Másrészt az idő múlása is határokat szab. Március végére, mire a nedvkeringés megindul a növényekben, be kell fejezniük a kitermelést.
Horváth Zoltán, a kapornaki favágó brigád vezetője motorfűrészével körbevágja a hatalmas bükk törzsét, amely hamarosan a földre dől.
- Az erdészeti hatóság által engedélyezett erdőrészletekben megkezdtük a vágást, az idei tervünk 56 ezer köbméter fa kitermelése, valamivel kevesebb, mint tavaly. Ebből a mennyiségből nagy arányt, 15 ezer köbmétert képvisel a bükkfa. Tíz évre szóló üzemtervi előírások alapján dolgozunk, tartamos erdőgazdálkodásra törekszünk, ami azt jelenti, évente hasonló nagyságú a kitermelés. Többet nem termelhetünk ki, mint az éves növedék. Az a famennyiség, amit évente produkál az erdő. Közel 11 ezer hektáron gazdálkodik az egerszegi erdészet, s az üzemtervek szerint nem fogyhat az élőfa-készlet. Ilyenkor kivétel nélkül felújító vágásokat végzünk, és szálaló vágást is folytatunk. Később sor kerül a gyérítésekre és viszonylag kevés tarvágásra. Utóbbira csak ott kerül sor, ahol átalakítjuk az erdőt. Ahol a cseresek, akácosok, és egyéb, kemény lombos fák, pusztuló lucfenyők helyett tölgyes elegyes erdőt hozunk létre - mondja Nagy László, hozzátéve, 11 ezer hektárból az említett fafajok leváltása kapcsán évente mintegy 34 hektáron kerül sor tarvágásra.
A nagykapornaki erdőben, messze, 4-5 kilométerre a főúttól néha felzúg a motorfűrész, az egyik brigád felé tartunk. Az igazgató elmondta, az erdészet idén 110 hektáron szálaló vágást folytat, egy ilyen területre látogattunk.
- A felújítás hosszabb periódusban, 67 év alatt történik meg ebben az erdőrészletben. Itt a tízéves üzemtervi időszak alatt kétszer-háromszor vágunk fát, és az élőfa tömeg 15 százalékát termeljük csak ki. Ezzel a módszerrel a terület folyamatosan erdővel borított marad, és egytől száznegyven évesig terjedő életkorú fákból álló, elegyes állomány alakul ki - magyarázta a művelési mód lényegét az igazgató.
Szarka Miklós kerületvezető erdész 33 éve gyakorolja a szakmát, s több mint 700 hektár erdő gazdája. Mint mondja, nagy körültekintést, rutint feltételez a szálaló gazdálkodás. Az általa döntésre kijelölt hatalmas bükk kivágásán is tanakodott. A miértre így válaszol.
- Valahol bele kell nyúlnunk az erdőbe, hogy legyen egy lék, ahol besüt a nap és a következő generáció növekedésnek indulhat. Megtehetnénk azt is, hogy négy-öt kevésbé értékes gyertyánt vágunk ki. Most nem ez történik. Ez a nagy fa mindenféle szempontból, értékében, és biológiailag is elérte a csúcsot. Ha most kivesszük, felnőnek alóla a jó genetikai tulajdonságú utódai, és így duplán nyerünk. Végigjárom az erdőt, és minden darab fáját megnézem. Eldöntöm, mit kíván az állomány szerkezete, melyiket vágjuk, melyiket hagyjuk meg - csinál kedvet az erdészhivatáshoz Szarka Miklós.
Felzúg Horváth Zoltán motorfűrésze, s öt-hat perc múlva lassan eldől az óriás. Azt mondják, egy ekkora fa súlya az 5-6 tonnát is eléri. A vontató járműhöz láncolják a tövét, s a tisztáson Varazsdi Tibor, az erdészet dolgozója gondosan kiméri, bejelöli (hosztolja) a rönköt. Sok múlik a szakértelmén, ilyenkor dől el, hogy mekkora értékes darabokat tudnak kinyerni a rönkből. Mint megállapítják, a tőnél nagyon szép a belseje, ebből biztosan furnér lesz.
A megyében mintegy 56 ezer hektáron gazdálkodik az öt erdészetet (Bánokszentgyörgy, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg) magában foglaló Zalaerdő Zrt. Mint az állami részvénytársaság erdőgazdálkodási osztályvezetőjétől, Bodor Györgytől megtudtuk, az említett nehézségek ellenére eredményes évet zárt a cég. A 2010-es, mintegy 7,3 milliárd forint árbevételük várhatóan közel 500 millió forint nyereséget tartalmaz, és hasonló meghatározó számok jellemzik az idei terveket is.
Ahol néhány vágásérett fát kivesznek az erdőből, ott megnyílik a lombkorona, és fejlődni kezd a természetes újulat. Szarka Miklós és Nagy László egy ilyen területet szemlél.
- A válság a faipart és az erdőgazdálkodást is utolérte. A faiparra súlyosabb hatása volt, az erdőgazdálkodás pedig elsősorban az árak visszaesésében érezte meg a válságot. Az erdei fatermékek kereslete nem esett vissza, sőt, esetenként egyes választékokban megnövekedett. A Zalaerdő gazdálkodását például az segítette ki, hogy a korábban alig hasznosított vékony faanyagra, a gallyra is volt kereslet, aprítékként. Így az árcsökkenést az értékesített mennyiség növelésével lehetett ellensúlyozni - említette a szakember.
Bodor György elmondta továbbá, az erdőkezelés módjában jelentős változás megy végbe. Átalakító gazdálkodás kezdődött meg a zalai állami erdőkben, ami azt jelenti, hogy a hagyományos vágásos gazdálkodás helyett folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módok bevezetését kezdték meg. A tavalyi év során történt két jelentősebb erdőkárról is szólt. A viharkár és a december elején történt hótörés miatt, bár az utóbbi kárfelszámolása még nem fejeződött be, mintegy 20 ezer köbméter faanyag károsodásával számolnak.
A magán- és közösségi erdőket is tartalmazó teljes zalai erdőterület 115 ezer hektár, s felvetődik a kérdés, a fakitermelés hatására hogyan változik ez a mennyiség.
- A megyében hozzávetőlegesen 1 millió köbméter a meglevő faállomány éves növedéke, közérthetőbben körülbelül ennyit hízik, vastagodik évente a faállomány. Ebből 984 ezer köbmétert lehetne kivágni, de nem éri el ezt a mértéket a fakitermelés. Például 2009-ben 756 ezer köbméter volt a teljes kitermelés. Nem fogy, inkább növekszik a faállomány - mondta Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója. Az erdészeti hatóság vezetője megjegyezte, évente 700-1000 hektár közötti területet foglal vissza az erdő a megyében. Ez az önerdősülés néha kellemetlen meglepetéseket okoz. Egyrészt ennyivel csökken a támogatható mezőgazdasági terület, ugyanakkor váratlan kötelezettségeket jelent a földtulajdonosok számára.
Erdősítés, erdőtelepítés
A Zalaerdő Zrt. mintegy 600 hektár területen folytatott tavaly erdősítést, ami idén is hasonló nagyságú területen várható. Ebből magas arányt, 60 százalékot képvisel a természetes felújítás, tehát ahol nem ültetik a csemetét, hanem a fiatal erdő a lehulló makkból jön létre. Erdőtelepítésre, ami azt jelenti, hogy olyan helyen hoznak létre erdőt, ahol eddig nem volt, területhiány miatt minimális a lehetőségük, az idei terveik ezt nem tartalmazzák. Hajdu Péter
Szerintem (Hajdu Péter jegyzete)
Olyan természetes, gyakori mifelénk az erdő, hogy szinte észre sem vesszük. Nincs olyan település, ahonnan egy sétával ne jutnánk el a nyugalmat árasztó lombok alá. Legtöbbször csak akkor figyelünk fel, ha valami baj történik vele. Általában csak a hiánya tűnik fel. Ott azonban már az első pillanattól látszik a térdig, derékig érő, a kivágott fák helyét átvevő csemete. Ha ezt látjuk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy azon a helyen a törvényt betartó gazdálkodás folyik. Az erdészeti hatóságnak azonban évről évre akad dolga az engedély nélküli fakitermelőkkel, tolvajokkal is. Az ő nyomaik legtöbbször nincsenek szem előtt.
