2011. január 20. - A védekezés és az alkalmazkodás volt a legfőbb téma a III. Magyarországi Klímacsúcson Kezünkben az alkalmazkodás kulcsa, tenni kell, cselekedni kell, hiszen nincs a Földnek olyan szeglete, amelyet az elmúlt évtizedekben ne sújtottak volna szélsőséges időjárási események- hangzott el a III. Magyarországi Klímacsúcson, melyet óriási érdeklődés mellett tegnap tartottak meg Szentendrén. A szervező Klíma Klub szerint a konferencia elérte célját, sikerült felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás problémájára, és elősegítette a szakemberek közötti párbeszédet.
Focista nyelven szólva a 89. percben vagyunk, és az ellenfél vezet 0-3-ra. Vagyis egy perc alatt kell 4-3-ra megnyernünk a mérkőzést: csupán ennyi a feladat, ami előttünk áll -jellemezte csöppnyi iróniával a jelenlegi helyzetet Bogár László közgazdász, egyetemi tanár a III. Magyarországi Klímacsúcson, Szentendrén. Szerinte a fenntartható jövőért minden szinten meg kell próbálni tenni valamit. Mint mondta, elsősorban családon belül kell példát mutatni, először ugyanis ott kell számot vetni a rossz szokásokkal. De cselekednie kell az államnak is - tette hozzá, majd megjegyezte, ezenkívül is vannak lehetőségek. „Ha közvetlenül nem is tudjuk befolyásolni a globális folyamatokat, lelki, erkölcsi és szellemi közvetítésekkel igen. Például egy ilyen klímakonferenciával" - mutatott rá a közgazdász.
Mika János éghajlatkutató a szélsőséges időjárási eseményekről beszélt előadásában.
Mint mondta, elsősorban az aszályok, az intenzív csapadékok és a hőhullámok lettek gyakoribbak az elmúlt években. Szerinte nincsenek a Főidnek „kedvezményezett", azaz a szélsőségektől mentes területei. Ez Magyarországra is igaz - jegyezte meg. Valamennyi régióban történt valami természeti katasztrófa az elmúlt években, akár jégesőről, akár belvízről, árvízről vagy melegrekordról beszélünk - tette hozzá.
Mika János szerint azonban nagyon alapos szakmai vizsgálatot igényelnek a szélsőséges időjárási jelenségek, s a modell-eredményeket az átlagokra vonatkozó bizonytalanság miatt óvatosan kell kezelni. Korai még határozottan kijelenteni, hogy a klímánk óriási változás előtt áll. A szokatlanul komoly viharok vagy a jégeső által okozott károk is egyértelműen növekednek, de - mint mondta -ebben nemcsak a szélsőségek játszanak szerepet, hanem az épületek öregedése is.
A konferencián szóba került a klíma és az erdők kapcsolata is. Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke szerint még sosem volt annyira szükség az erdőkre, mint most. Mint mondta, a magán-erdőgazdálkodás gyökértelen szakma, hiszen a rendszerváltás előtt nem is létezett. Éppen ezért még gyönge, sebezhető, ezért segíteni kell - jegyezte meg. Az erdőnek különösen nagy jelentősége van, hiszen azt a szenet köti meg, amelyet mindig, mindenhol káros anyagként emlegetnek - mutatott rá. A magyarországi erdők évente 2 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Ez még akkor is körülbelül 10-12 milliárd forintot jelent, ha a legnyomottabb áron számoljuk a széndioxid-kvóták értékét. A klíma védelmében az erdőterületeket mindenképpen növelni kell -fűzte hozzá.
A klímaváltozás káros hatásaival kapcsolatban Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanára elmondta: szakmai választ tudnak adni a szárazságra és a sok vízre is, fel lehet készülni rájuk, és védekezni is lehet ellenük. A tudást tovább kell adni - mondta, majd hozzátette: ezért is jók ezek a rendezvények, hiszen ezeken legalább kiderül, van már jövőbe mutató megoldás, nem elképzelhetetlen dolog az alkalmazkodás.
A konferenciát szervező Klíma Klub elnöke szerint a rendezvény elérte célját, összehozta a különböző területekről érkező szakembereket, és elindította a párbeszédet közöttük. Farkas Andrea elmondta, már a konferencia alatt két különböző területről - a vállalkozói és az agrárszektorból - is jelezték neki, hogy készek a további együttműködésre is. Az eredmények tükrében elmondható, biztos, hogy lesz jövőre is klímacsúcs - tette hozzá. CSEPE ERIKA
