2011. január 20. - Súlyosan érintik a magyar erdőgazdálkodást a
klímaváltozás hatásai - A nyári aszályos idő miatt az érzékeny fajok
eltűnhetnek A klímaváltozástól fokozottan érintett, sérülékeny régiók egyike Magyarország, a várható környezeti változások súlyosan érintik erdőgazdálkodásunkat, így őshonos erdeink is veszélybe kerülnek – jelentette ki Mátyás Csaba akadémikus, az Erdők nemzetközi éve rendezvénysorozat tegnapi, első előadásán. A nyári aszályosság erősödése az érzékeny fajok visszaszorulásához vagy teljes eltűnéséhez vezet.
A klímaváltozás lehetséges és valós következményeinek a hazai erdei életközösségekre kifejtett hatásait ismertette tegnap Mátyás Csaba akadémikus Budapesten, az Erdők nemzetközi éve előadás-sorozat első rendezvényén.
Kiemelte: a klímaváltozás fokozottan és súlyosan érinti a magyar mező- és erdőgazdaságot.
„Amíg az elmúlt tíz-tizenkétezer év alatt nyolcfoknyi hőmérséklet-emelkedés következett be bolygónkon, addig számos szakember arról beszél, hogy a következő száz évben újabb négy Celsius-foknyi növekedés várható. A legoptimistább becslések is két fok hőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak. Ez iszonyatos következményekkel jár majd, ha nem avatkozunk be” – mondta Mátyás Csaba. Hangsúlyozta, hazánk a klímaváltozás által fokozottan érintett, sérülékeny régiók egyike, a várható környezeti hatások súlyosan érintik majd erdőgazdálkodásunkat.
„Már elmozdultak, de a következő száz évben még jelentősebben elmozdulnak a szárazsági határok. A hegyvidékeken jól láthatók ezek: százméterenként változik fél fokkal a hőmérséklet. Egyfokos globális hőmérséklet-emelkedés százhatvan méterrel tolja feljebb a határokat. A sík vidéken azonban ugyanez az egyfokos növekedés száznegyvenöt kilométeres elmozdulást jelent észak–déli irányba, amely súlyos pusztítást, a fafajok egyes területeinkről való eltűnését okozhatja” – mondta Mátyás Csaba. Ismertette: Magyarországon a zárt erdőtársulások és az azokat alkotó fafajok kivétel nélkül elérik elterjedésük alsó, szárazsági határát, tehát óriási veszélyben vannak őshonos fafajtáink.
„A nyári aszályosság erősödése az érzékeny fajok visszaszorulásához vagy teljes eltűnéséhez, valamint a nem őshonos, idegen fajok invázió-jához vezet. Kezdetben még genetikailag alkalmazkodnak a fafajok a változásokhoz, de ilyen gyors hőmérséklet-emelkedés tömeges pusztulást okozhat. Azonnali emberi beavatkozásra és nemzeti stratégiára van szükség. A káros hatások megelőzésére, elhárítására, csökkentésére megfelelő stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodóknak, a természetvédőknek és a politikusoknak egyaránt, miután gazdaságpolitikai döntések előkészítése nélkül nem tudunk válaszolni a gyors változásokra” – fejtette ki Mátyás Csaba. A probléma globális jellege miatt a nemzetközi együttműködés is elengedhetetlen.
Az előadáson elhangzott: hazánk Európában az egyetlen olyan ország, ahol eddig nem volt lehetőség erdészeti génrezervátum-hálózat kialakítására. Erdészeti, fafajokat megőrző génbankra eddig nem futotta a szűkös pénzből. Az állományok egy része még fellelhető, így megőrizhető lenne. Az akadémikus szerint ez a feladat sem tűr halasztást. Szarvas Szilveszter
