2011-01-24 - A szó szoros értelmében „új tavaszra” ébredhetnek a
romániai gazdák, ha a kormány elfogadja a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvénytervezetet, mely
bevezetné a parlagadót, ugyanakkor pénzzel ösztönözné a bérbeadást. A szó szoros értelmében „új tavaszra” ébredhetnek a romániai gazdák, ha a kormány elfogadja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvénytervezetet, mely bevezetné a parlagadót, ugyanakkor pénzzel ösztönözné a bérbeadást.
„Nem a büntetések jelentette pénzösszegek motiválták az agrártárcát a törvénytervezet előkészítésekor, ennél sokkal fontosabb egy olyan új ösztönzés, amely bérbeadásra késztetheti a területek tulajdonosait. A több mint egymillió hektár parlag ugyanis nagy kiesést jelent az agrártermelés szempontjából” – fejtette ki lapunknak Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Az országszerte megműveletlenül heverő másfélmillió hektárból csupán Szatmár megyében mintegy 60– 70 ezer hektárra tehető a parlagok aránya, melyek zöme a Bükkalján és az Avasban található. H. György a Tálna völgyében, a Múzsdaly nevű bokortanyán él, két és fél hektár földet birtokol, de csak a ház körüli húszárnyi kertet tudja megművelni, mivel nyolcvanévesen nincs többre ereje. Pénze sincs, hogy a többit megdolgoztassa, hisz csak a szántás-vetés legalább két-három hónapi nyugdíját elvinné – így több mint két hektáros terület áll hosszú évek óta parlagon.
„Kínáltam többeknek, szántsák fel, vessék be, használják maguknak, nem kérek semmit érte. Azt a választ kaptam, ha fizetnék, akkor sem kéne, mert az övék is csak a máshol megkeresett pénzt viszi” – meséli. Felvetésünkre, hogy az agártárca nemsokára parlagadót vethet ki telkére, határozottan kijelenti: inkább elajándékozza, mintsem az államnak fizessen. Mint korábban beszámoltunk róla, már áprilistól életbe léphet a Valeriu Tăbără mezőgazdasági miniszter által kezdeményezett törvény, mely büntetné a parlagon hagyott földek tulajdonosait, hogy ezzel is ösztönözze a földek megművelését.
A tárcavezető szerint a mintegy két hónapja elkészült tervezet szövegét már eljuttatták Emil Boc miniszterelnöknek, február elsejétől pedig nyilvános vitára bocsátják. Az intézkedést már régebben fontolgatja a szaktárca, miután országszerte közel másfélmillió hektár a megműveletlen terület. Az elképzelés szerint a gazdák 400 lejt fizetnének évente egy hektár parlagon hagyott földért.
Balogh Pál mérnök, Szatmár megye egyik legnagyobb községének, Avasújvárosnak a falugazdája szerint csak a környéken több száz olyan földtulajdonos él, mint a nyolcvanéves H. György. Nagyrészt ők bírják azt a 2200 hektár földet – vagyis az összterület jó egyharmadát – amely esztendők óta parlagon hever a régióban. Nincs miből fizessék a költségeket gépekre, vetőmagra, műtrágyára, gyomirtóra. Minderre az államilag kínált támogatás messze nem elég, jó termés esetén sincs rá semmi garancia a jelenlegi helyzetben, hogy a befektetett pénz megtérül.
„Nem ismerjük, mert nem ismerhetjük az elképzelt parlagadó kivetésének szándékát, még kevésbé végrehajtásának módját, pedig nagyon szeretnénk előre tudni kiket és hogyan büntetnének. Érvényes román törvények szerint csak azokat lehet bírságolni, akik a kapott állami vagy uniós támogatások ellenére sem dolgozták meg földjüket, másokat nem, mert ez már sértené a tulajdonjogot. Egy jogállamban a tulajdonos azt csinál a földjével, amit akar, ő látja kárát, illetve hasznát. Ebbe pénzbírsággal beleszólni kényes és durva dolog, ráadásul csak még jobban megnyomorítják a gazdákat” – érvelt Balogh Pál, más típusú ösztönzőket sürgetve.
„Bekameráznák” a parlagot
Mint megtudtuk, a minisztérium nem titkolt szándéka az intézkedéssel véget vetni annak a gyakorlatnak is, hogy sokan „felmarkolják” területeikért az uniós támogatásokat, anélkül, hogy valóban megművelnék azt. „Számos esetben kényelmes a tulajdonosnak felvenni a 300 eurós támogatást hektáronként anélkül, hogy akár egyszer is lekaszálná a területet, míg a fiatal gazdák nem tudják gazdaságukat fejleszteni. A törvény célja a földterületek megművelésének motiválása” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a törvénytervezetben szereplő támogatási rendszer alapelve, hogy a földet megművelő gazda részesüljön a támogatásból, nem pedig a tulajdonos.
Meggyőződése szerint minden településen több olyan fiatal gazda van, aki szívesen vesz bérbe területet, ha nem kérnek érte a tulajdonosok csillagászati összegeket. Bár még homály fedi, a hatóságok hogyan jutnának a parlagtulajdonosok nyomára, Tánczos Barna elmondta, az agrártárca most dolgozik egy olyan informatikai rendszer kiépítésén, amely az ország egészét lefedve minden támogatásra benyújtott területet leellenőrizne.
„Ha ez elkészül, műholdas fényképek elemzése útján, fényspektrum és egyéb paraméterek alapján azonosíthatnánk és kiszűrhetnénk a ’gyanús’ parlagokat. Mindez arra ösztönözné a tulajdonosokat, hogy olyan gazdáknak adják el vagy bérbe a földeket, akik azt valóban meg is művelik” – magyarázta az ÚMSZ-nek az államtitkár.
Nem mind eladó
Sokan attól tartanak, hogy a területeiket megművelni nem tudók kénytelenek lesznek potom áron túladni a parlagokon, mely a tehetős nagygazdák, illetve a telekspekulánsok malmára hajtaná a vizet. Kérdésünkre, hogy az anyagi ösztönzők, illetve a büntetéstől való félelem miatt megugrott földkínálat nem nyomja-e le az árakat, az államtitkár elismerte, hogy fennáll ennek a veszélye.
A magyarvistai P. E. számára nem újkeletű a probléma: az idős és beteg özvegyasszony már évek óta kénytelen fizetni, hogy elszórtan levő földjeiből néhányat megmunkáljanak. Teszi ezt annak dacára, hogy már több ízben keresték meg vételi szándékkal, területei ugyanis kedvező helyen fekszenek a Kolozsvárra vezető főút mellett.
„Valósággal megrohamoztak, amikor kiderült, a közelben halad majd az erdélyi autópálya, de a helyi kőkitermelő bányában érdekeltek is szemet vetettek a földdarabokra. Nemcsak hogy szégyenletes összeget ajánlottak, de egyesek még a fenyegetéstől sem riadtak vissza” – meséli, hozzátéve: bár gyermekei és unokái rég külföldön élnek, a földet nem adja el.
Sebesi János, a jelentős agrárközpontnak számító Sárközújlak polgármestere sem lát ösztönzőt a tervezett intézkedésben, ellenkezőleg. „Tovább rontaná millió, de legalábbis több százezer hazai kisgazda helyzetét, mert eszközök hiányában elsősorban ők nem tudják megművelni a földet, a társulások, nagybirtokosok és földbérlők jól vagy rosszul, de elvégzik ezt” – fogalmazott az elöljáró. Szerinte a büntetett gazdák inkább eladnák, potyáznák, ajándékoznák földjeiket.
Ráadásul ez az intézkedés eleve a szegényebb vidékeket, a gyengén termő hegy-és dombvidéki területek lakóit érintené leginkább, ahol a kedvezőtlenebb mezőgazdasági feltételek miatt is sok a műveletlen, gondozatlan föld. „Ilyen helyen, egyebek mellett talán az állam által támogatott erdősítés volna célravezetőbb” – ajánlotta Sebesi.
Segíthet az erdősítés
Ezzel kapcsolatban megkérdeztük az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva) aligazgatóját. Balogh Sándor az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy a kedvezményes támogatású erdősítésre most is van lehetőség, a gazdák többsége azonban nem ismeri az ahhoz vezető utat. „A pályázatokat a környezetvédelmi minisztérium írja ki és menedzseli, ott jelentkezhetnek a földtulajdonosok, az erdészet pedig biztosítja a kivitelezéshez szükséges technikai részt, a szaporítóanyagot, valamint a szakmai felügyeletet. Felhívnám azonban a gazdák figyelmét, hogy minél többen társuljanak egy ilyen pályázatra, mert csak akkor számíthatnak sikerre” – magyarázta Balogh.
Fodor István mérnök, a Szatmár megyei mezőgazdasági kamara igazgatója az alacsonyabban fekvő és vizesebb területek hasznosítására az alternatív energiát biztosító energiafűzet ajánlja, melynek termesztése most már Romániában is megkezdődött és sikerrel kecsegtet. Előnye, hogy jelentősebb költség csak elültetéskor és az első években van vele, aztán 25-30 éven át jobbára csak a vesszők gépi levágása ad munkát, miközben számottevő bevételt is hoz a gazdának.
Ám akárcsak az erdősítésnél, a nagyobb hatékonyság és a könnyebb ügyintézés érdekében, itt is ajánlatos szövetkezniük a kis parcellákkal rendelkező tulajdonosoknak. Nagyobb táblák esetében könnyebben találnak vevőt is a kazánokban elégetendő energiafűz-zúzalékra. Sike Lajos, Totka László
