2011. FEBRUÁR 1. - ERDŐGAZDÁLKODÁS A szőke folyó jeges áradása ismét pusztított a hullámtéren Rájár a rúd az ártéri erdőgazdálkodókra. Tavaly az év elején a jeges ár borotválta le a frissen telepített csemetéket, hatalmas veszteséget előidézve. Akkor azt hitte mindenki, ennél rosszabb már nem jöhet. Aztán jött a nyár, s megfőttek a fennmaradt fák a hőségben. A napokban pedig megismétlődött a pusztítás – tudtuk meg Luzsi Józseftől, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnökétől, a kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat vezetőjétől. Hozzátette: ezúttal mintegy száz hektár magánerdő ment tönkre a térségben, hektáronként mintegy félmilliós kárt okozva. Nemcsak az elültetett erdők pusztultak ki azonban, hanem a baj hatványozottan jelentkezik. Mintegy 1500 köbméter már kitermelt faanyag maradt az elöntött területen, ami csak nyomott áron értékesíthető.
Tavaly az éves átlagcsapadék két és félszerese hullott le, és hatszor lépett ki a medréből a szőke folyó. Most pedig ismét a jeges ár tette próbára a fiatal erdőt. S hiába jelentették be tavaly a jeges ár után a vis maior igényüket, kárenyhítést még nem kaptak, most pedig újra jelezték, mekkora pusztítást végzett a víz. A szakember megjegyezte, őshonos erdőkről is van szó, melyeket jobban megtizedelt a természet, mint a nemesnyár-állományokat. Az a gond – mondta Luzsi József –, hogy ezeken az ártereken a törvény szerint erdőnek kell lennie, s ami kipusztult, kötelesek pótolni, a felújításnak két éven belül meg kell történnie, miközben a tönkrement fákat, tuskókat is el kell távolítani. Létezik ugyan uniós forrás ilyen esetekre, de utófinanszírozásos, s erre jó példa hogy a három éve tűzkárt szenvedett erdők tulajdonosai tavaly kaptak 30 százalékos kárenyhítést.
A MEGOSZ elnöke úgy látja, vállalkozások, családok sorát lehetetleníti el a folyó pusztítása, a hosszan tartó vízborítás, s már az is sokat lendítene rajtuk, ha legalább meghiteleznék az enyhítést. L.Z.
