2011. február 14. – Veszélybe kerülhetnek a megújulóenergia-tervek Szakmai szövetségek vették össztűz alá a Lázár János fideszes frakcióvezető által benyújtott módosító javaslatot, amely a korábbiaknál nagyobb mértékben, idén január elsejével 25, jövő évtől pedig 35 százalékkal csökkentené a kötelező átvétel (kát) támogatását, ráadásul nemcsak a kapcsoltan hőt és áramot előállító gázüzemű erőművek, hanem a megújuló alapú termelők számára is. Piaci szereplők szerint ez tömeges csődökhöz vezethet a szektorban, illetve a megújuló energia cselekvési tervében foglaltak teljesülését is veszélyeztetné. Lázár pénteki sajtótájékoztatóján megismétélte korábbi nyilatkozatát, miszerint „azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért drágább az áram Magyarországon, mint a környező országokban, miért kell kilowattóránként 4 forinttal többet fizetniük a polgároknak". A Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) Lázár kijelentésével szemben azt állítja, hogy a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak.
A Magyar Szélenergia Társaság (Mszet) közölte: a kát-árak csökkentése a már működő szélerőművek gazdálkodását is ellehetetlenítené. Az Mszet adatai szerint Magyarországon a széllel termelt, áram kötelező átvételi ára ez év eleje óta kilowattóránként 30,71. forint, ami körülbelül 11 eurócentnek felel meg. A 15 eurócentnek megfelelő román átvételi ár nyomári például 2020-ra négyezer megawattra emelkedhet a szélerőmű-kapacitás a jelenlegi 460-ról (ez: Magyarországon a múlt év végén 329 megawatt volt, új szélerőműre 2006 óta nem adott ki az állam létesítési engedélyt). Egyes erőmű-típusoknál a csökkentés alacsonyabb a fedezeti szintnél, ezek a módosítás értelmében nem is épülnének meg - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója az Energiainfo.hu és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén, hozzátéve: más esetekben „csak" a megtérülés idejét nyújtaná meg ez a változás, kérdés azonban, hogy ez hogyan aránylik az élettartamhoz. Drucker György, az Energiainfo elemzője szerint a megalapozott nemzeti cselekvési terv értékéből is sokat levon, illetve hitelességét is rontja, ha a szabályozást hektikusan változtatják. A korábbi módosításban szereplő, 2011-ben és 2012-ben is 15 százalékos kát-ár-csökkentés a kapcsolt erőművek működőképességet még éppen biztosítaná – tette hozzá Chikán. A korábbi döntést Lázár egyébként csak részmegoldásnak nevezte pénteken - hozzátéve: két célt tűzött ki a körmány – a kát-rendszer mihamarabbi megszüntetését és az emberek megvédését a távhő árának emelkedésétől.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) szerint a Lázár-módosító szakmailag előkészítetlen és megalapozatlan. Állításuk szerint a javaslat ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel, és más országok bevált gyakorlatával, elfogadása lehetetlenné tenné az új Széchenyi terv, a megújuló energia cselekvési terv, illetve az uniós RES :direktíva (a megújuló energiával kapcsolatos előírások) végrehajtását. Az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére létrehozott kát-rendszer tavaly mintegy 70 milliárd forintba került, eredeti célját azonban csak töredékében szolgálja - megújítására tehát szükség van, azonban nem a javasolt módon - mondta lapunknak Balogh László, az MMESZ: elnöke. A jelenlegi pazarló kát-rendszerre ráfér a változtatás Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) igazgatója szerint is. Az egyesülés azonban úgy véli, ezt kiszámítható és tervezhető módon, alapos szakmai előkészítés után kell kidolgozni.
A módosító kapcsán a távhő árának emelkedésére, illetve a városlakók körülményeinek romlására hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A főváros távhőellátásában meghatározó Budapesti Erőműnél a Lázár-javaslat elfogadása az idén 20-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, amit a hő árában kellene érvényesíteni - tette hozzá Rudolf Viktor, az MKÉT szakmai alelnöke. Bercsi szerint az átvételi ár csökkentése miatt jelentős kapacitást képviselő gázmotoros kiserőművet telepíthetnek át Romániába és Bulgáriába. A támogatásra a földgáz árához képest mindig nyomott áramár miatt van szükség - tette hozzá Bercsi. A BEE úgy véli, a Lázár-javaslat elfogadása már idén több százezer, távfűtött lakásban legalább 30-40 százalékos hőáremelkedést okozna.
Lázár pénteken elmondta: a kormány újra megkezdi a kát-rendszer teljes felülvizsgálatát, ami a biomassza-erőművek fafelhasználásának és az erőművek állami támogatásának vizsgálatát is jelenti. Qrbán
Viktor miniszterelnök három héten belül újra tájékoztatja a frakciót a felülvizsgálat eredményéről.
Lázáron kívül más kormánypárti képviselők is módosítanák az energetikai törvényeket. A januári 31-i határidőig beérkezett módosító indítványok közül Polics József egyáltalán nem csökkentené azon kapcsolt termelők támogatását, amelyeknek eredeti jogosultsága a kötelező átvételi rendszerben idén január után szűnne meg. A szintén kormánypárti Dióssi Csaba pedig 2 megawatt teljesítmény alatti erőműveknél idén 15, jövőre pedig 30 százalékos csökkentést javasol. Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: Lázár János javaslata olyan területekre terjedt át, amely már nem az ő hatásköre.
A BEE szerint az energiatermelésből kieső források pótlására nincs sok alternatíva, így mindez várhatóan még mélyebb gázfüggőségbe taszítja hazánkat. Úgy vélik, ez azt jelenti, a jelenleg a zöld energia támogatására szánt összeget „gázvezetékeken fogjuk Oroszországba pumpálni". Az erdészetek az eddig az erőművekbe szállított fát kénytelenek lesznek külföldre - főként Ausztriába vagy Olaszországba exportálni, így a BEE szerint más országok zöldenergia-termelését támogatja majd Magyarország.
