2011. február 21. - Az erdő ugyanolyan természetes módon hozzátartozik mindennapjainkhoz, mint a víz vagy a levegő. Éppen ezért meglétét kevésbé, hiányát annál inkább érzékeljük. Bármerre nézünk, a határban vágják a fákat. Nagy kupacban vagy kis rakásban sorakoznak a rönkök. Az embernek az az érzése, hogy Somogy maholnap megszűnik az ország egyik legerdősebb megyéjének lenni. A szakemberek szerint a látszat csal: nem erdőirtás, hanem csak betakarítás folyik.
– A fakitermelésnek most van a szezonja – mondta Barkóczi István, a SEFAG Zrt. vezérigazgatója. – Ilyenkor végezzük a tisztító és a gazdasági vagy tarvágásokat. A véghasználatban mintegy 820-830 hektárnyi területet vágunk ki, de ugyanekkora az erdőfelújítás is. Esetenként a réginél értékesebb erdőt hozunk létre: a véghasználatban például a tölgy aránya 27 százalék, míg az erdőfelújításban 61-62. Az erdőgazdák nem irtják ki az erdőt, hanem betakarítják a termést.
Somogy erdősültsége közel van a harminc százalékhoz – mondta Szabó József a Somogy megyei Kormányhivatal erdészeti igazgatója. – És nem kell félteni a somogyi erdőket, mert nem fogynak, sőt az idős állomány részaránya folyamatosan növekszik. A gazdálkodóknak évente 12 ezer hektár fakitermelési lehetősége van, és ebből 9200 hektárt végeznek el. Ugyanez érvényes a véghasználatokra. Az erdőirtás nem tarvágás. Ez utóbbit a felújítás követi, az előbbit – ahol a következő időszakban már nem lesz erdő – erdővédelmi járulék, aminek a mértéke sok erdőgazdát rászorít a csereerdősítés megvalósítására. Az erdőírtás évente nem éri el az ötven hektárt, ami a 178 ezer hektárnyi erdőhöz, illetve a 400-500 hektárnyi erdőtelepítéshez mérve elenyésző.
A tarvágások után egy, két vagy három éve van az erdőgazdálkodónak az újraerdősítés megkezdésére. A határidők betartását az erdészeti szolgálat ellenőrzi. – A határidők elmulasztása esetén évente büntetünk, egészen addig, amíg a sikeres erdősítés meg nem történik – mondta Szabó József. – Természetesen az ültetéssel még nem kész az erdő. A faállománytól függően többéves ápolás és esetenként pótlás szükséges ahhoz, hogy képes legyen önállóan továbbfejlődni. Az erdőfelújítás szabályai mind az állami, mind a közösségi, mind a magángazdák esetében egyformák. Az állami erdőgazdálkodók nagy szakmai elhivatottsággal végzik munkájukat, és a számonkérés is egyszerűbb. Sajnálatos módon azonban megjelent egy olyan réteg, amely a rövid távú haszon maximalizálásban érdeket, és a jogszabályi kiskapukat kihasználva csak a jogait érvényesíti, viszont a kötelezettségei alól megpróbál kibújni.
Az önkormányzatok úgy próbálnak segíteni a településükön élő hátrányos helyzetű embereknek, hogy az út menti erdősávokat, csendereseket tisztításra, vágásra odaadják. Sokszor azonban nem is önkormányzati a letarolt terület.
– Az útvédő fásítások technikai okból gyakorlatilag soha nincsenek az út helyrajzi számán, emiatt nem képezik az önkormányzat tulajdonát, így nem is termeltethetik ki. Ellentétben a külterületen lévő, elhanyagolt önkormányzati utakkal, ahol gondozás hiányában felcsapzott az akác, és a bálványfa jogosult fakitermelést végeztetni. Így amellett, hogy segít a rászorulókon még az útfenntartási kötelezettségének is eleget tesz.
