Lába kél az erdőnek: a tolvajok egyre szervezettebbek (Heves Megyei Hírlap)

2011. február 22. - Az állami erdőgazdálkodó javuló helyzetet és csökkenő károkozást, a magántulajdonosok viszont komoly mértékű falopást érzékelnek az elmúlt időszak intézkedései ellenére is. Heves megye az ország egyik legerdősültebb területeként az egyik legveszélyeztetettebb hazai terepe a falopásoknak. A pillanatnyi kép vegyes: bár akadnak kedvező folyamatok és ellenlépések, ám a természeti vagyon megvédésének hatékony megoldása még mindig várat magára. Pedig még rőzsét vagy korhadt ágat sem szabad kivinni az erdőkből engedély nélkül, akár állami, akár magánterületről van szó. A korábbi évekhez képest kevesebb falopást tapasztaltunk. A csökkenés mögött egyrészt az állhat, hogy többet költöttünk profi őrző-védő szolgálatok alkalmazására, ezek a saját embereinkkel kiegészülve akciócsoportként összehangolt ellenőrzéseket hajtanak végre. Másfelől a tavaly életbe lépett törvényi és hatósági szigorításoknak is meglett a hatásuk – mondja Urbán Pál erdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettes.
Az Egererdő Erdészeti Zrt.-nek évente több tízmillió forintos kárt okoznak a fatolvajok. A megyében különösen ott jelent ez nagy gondot, ahol az erdő a hátrányos helyzetű térségekben közvetlenül a települések „nyakába lóg”. Jellemző ez a pétervásárai kistérségre is, és Tarnalelesztől Egerbaktáig sok helyen okoznak komoly veszteségeket.
 Az állami erdőgazdálkodó igyekezett összefogni az érintett önkormányzatokkal, a falu- és polgárőrségekkel, a rendőrséggel is. Szabadnapos rendőröket is megbíztak plusz juttatásért a járőrözéssel. Ám a felderítési mutatók szerények, a tettenérés ritka, mint a fehér holló. Legfeljebb egy-egy kis tolvaj kerül kézre, kis mennyiségű lopott fával, a „nagy halak”, a teherautós fatolvajok, orgazdák kicsúsznak a hálóból.
Szigorúbb szankciók, akár elzárás is lehet
A szabálysértési értékre elkövetett kisebb falopások esetén a jogszabály tavaly augusztus 19. óta hatályos módosítása szerint a rendőrség köteles eljárni, és a tolvajok akár elzárással is büntethetők. Megyénkben az őszt záró két hónapban hét esetben alkalmazták ezt a szankciót. Egy kormányrendelet az erdészek számára teszi lehetővé, hogy köbméterenként 20-30 ezer forint összegű bírságot szabjanak ki az illegális favágókra. Büntetni csak a tetten ért fatolvajokat lehet. A pénzbírság maximális összegét 30 ezer forintról 150 ezerre emelték.
Azt, hogy a fekete fakereskedelem még mindig komoly probléma, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napokban az állami erdészeti társaságnak felhívásban kellett figyelmeztetnie erre veszélyre a lehetséges vásárlókat. Az állami erdőket kezelő Egererdő Zrt. nevével visszaélve, illetéktelen személyek tűzifát adnak el.
– Azzal nem tudunk mit tenni, hogy az emberek egy része elsősorban az árat nézi, és hajlandó fizetni az illegális faszállítmányért. Persze, ha később kiderül, hogy a tíz mázsa kifizetett helyett csak nyolcat kapott a vevő, hiteles bizonylat nélkül nincs kinél reklamálni – húzta alá Urbán Pál.
 – Ősszel, és még a tél elején éreztünk némi csökkenést – talán a törvényi változások miatt is –, de azután minden visszaállt a korábbi szintre vagy még magasabbra. A tél vége felé újabb felfutását tapasztaljuk a falopásoknak, ráadásul attól is félünk, hogy az idei közfoglalkoztatásra jutó kevesebb pénz miatt megint csak az erdő lesz kéznél sokaknak – fogalmaz Kovács Károly, az 1300 hektáron gazdálkodó és 330 egyéni tulajdonost összefogó Tarnaleleszi Erdőbirtokosság vezetője. Az itteni magántulajdonosok ebben a szezonban is mintegy három milliós veszteséggel számolnak.
– Legfeljebb a módszerekben látható változás, sokkal szervezettebben, nagyobb odafigyeléssel zajlik a lopás. Nappal kivágják és odakészítik a fát, éjjel mennek érte, és egyre inkább zsákba rejtve utazik az áru. A fűrészt is nagyobb odafigyeléssel viszik, és vannak őrök, figyelőemberek is, akik már azt jelzik, ha Péterkéről kihajt a rendőrautó. Itt nem csak megélhetési, szociális lopásokról van szó, hanem a fa szervezett üzletszerű illegális feketekereskedelméről és orgazdaságról is – hangsúlyozza Kovács Károly. Az erdőbirtokosság illetékese úgy érzi, hogy magukra hagyták őket a bajban, sem az önkormányzattól, sem a polgárőrségtől, az erdőőröktől, sem a hatóságtól nem kapnak igazán segítséget. Kovács János