2011. február 22. - A faluszövetség szerint, ha valakinek munkája van, az nem a gazemberséggel foglalkozik Megváltozott tavaly a 20 ezer forint értékhatár alatti bűncselekményekre vonatkozó jogszabály, amely ismét a rendőrségre ruházta az intézkedési jogkört, valamint pénzbüntetéssel és elzárással bünteti az elkövetőt. Ám hiába a törvényi szigor, ha az esetek nagy része ismertté sem válik: a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint ugyanis a jogszabályváltozás nyertesei leginkább az áruházláncok, míg a vidéki tyúklopások elkövetői ellen a lakosság jobbára - az esetek hiábavalósága miatt - feljelentést sem tesz.
Úgy módosult a szabálysértésekről szóló 1999-ben hozott törvény tavaly augusztus 19-től, hogy a 20 ezer forint értékhatár alatti bűncselekmények esetében már nem a jegyző, hanem a rendőrség intézkedik, és az eset súlyosságától függően pénzbüntetés vagy 60 napig tartó elzárás szabható ki.
- A 20 ezer forint értékhatár alatti lopásokat jellemzően olyan emberek követik el, akiknek teljesen mindegy, hogy az ügyükben ki jár el, és hogy pénzbüntetéssel vagy elzárással büntethetők. Előbbit ugyanis nem tudják kifizetni, nem tudnak helytállni, és az elzárás sem jelent megoldást - közölte Gémesi György, a Magyar önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint, bár szükség van a törvény szigorára, a vagyonvédelem területén kellene előrelépni ahhoz, hogy a kis értékre elkövetett lopásokat vissza lehessen szorítani. Mint rámutatott, sok bolt és áruházlánc már hatékonyan él ezzel az eszközzel.
A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás is erre mutat rá. Tavaly december 31-ig bezárólag tulajdon elleni szabálysértés miatt 1685 személy ellen rendeltek el szabálysértési őrizetet, és 22600 esetben tettek feljelentést, amelynek alapján több mint 13 ezer személy ellen indult bírósági eljárást előkészítő eljárás. Gyorsított bírósági eljárásban 724 személlyel szemben 4594 nap elzárást szabtak ki.
Ugyanakkor ez az adat nem teljes, mert a rendőrség csak a gyorsított bírósági eljárás eredményeként elzárás büntetéssel sújtott elkövetők számáról rendelkezik információval. A „rendes" eljárások eredményéről, mivel a feljelentő az esetek többségében nem a rendőrség, nem értesül.
Többnyire így a kereskedelmi egységekben, a nagyobb áruházakban, a bevásárlóközpontokban, a szuper- és hipermarketekben elkövetett tulajdon elleni szabálysértések elkövetői válnak ismertté, példa rá a közelmúlt nagy port kavaró esete, amikor Bakács Tibor Settenkedő balliberális médiaceleb lopott egy áruházban szalámit és sajtot. (Az újságíró állítólag az éhségtől hajtva emelt el egy több ezer forint értékű prémiumterméket, s mint később kiderült, sajtokat is.) Vagyis a Belügyminisztérium eddigi adatai alapján megállapítható, hogy jellemzően - ahogy Bakács esetében is - a nagy áruházakban jelentkezik visszatartó erőként a gyors rendőri reagálás, ezáltal negyven százalékkal csökkent a lopások száma.
A települési önkormányzatok és a lakosság is igényli a rendőrség határozott és gyors fellépését a tulajdon elleni szabálysértések visszaszorítása érdekében. A tárca tájékoztatása szerint azonban a lakosság sérelmére elkövetett, a tulajdonuk elleni cselekmények elkövetői nagyobb hányadban maradnak az eljárások során ismeretlenek a hatóság előtt. Ezt támasztja alá a Fejér megyei sárkeresztúriak véleménye, akik arra panaszkodtak: semmit nem érzékeltek a jogszabály változásából, s rajtuk az nem segít, ha egy karkötő eltulajdonítása miatt tizenéves lányokat vesznek őrizetbe. Kitértek rá: fölösleges feljelentést tenniük terményük, állataik, szerszámaik eltűnését követően, mert az esetek 99 százalékában nem gyanúsít meg senkit a rendőrség.
Pedig az eltulajdonított dolgok köre széles skálán mozog: a boltokban különböző élelmiszereket, alkoholt, parfümöt, bizsut, női felsőruházatot, cipőt, valamint dohányárut, míg a lakosságtól vagy az önkormányzatoktól jobbára kerti zöldséget, állatot, fát, tüzelőt, üzemanyagot, szerszámokat lopnak.
Ritter Ildikó kriminológus rámutatott: a kormány azért változtatott a rendszeren, mert a kis értékre elkövetett lopások borzasztó mértékben irritálják az embereket, és rombolják az állampolgárok biztonságérzetét. - Egy büntetés akkor hatásos, ha az minél gyorsabban követi az elkövetett cselekményt, illetve ha arányban áll azzal. Kilátásba lehet helyezni nagyon komoly büntetéseket is, de ha az nagyon sokára valósul meg, és a lebukás kockázata meglehetősen csekély, akkor nem lesz visszatartó ereje - fogalmazott a kriminológus. Szerinte az elzárásokkal elsősorban az a gond, hogy nagyon sokba kerülnek. - Jól lehet kommunikálni, de sok értelme nincs ennek a büntetési formának. Azok ugyanis, akik a 20 ezer forint értékhatár alatti lopásokat elkövetik, szubkultúrából vagy hátrányos helyzetű rétegből kerülnek ki, akiknél egy néhány napos elzárás visszatartó erővel egyáltalán nem bír - szögezte le Ritter Ildikó.
A szakember úgy véli, hogy a problémával mindenképpen foglalkozni kell, de kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani. - Bizonyos, hogy szociálpolitikai eszközöket is be kell vetni, amelyek hozzásegíthetik ahhoz az embereket, hogy ne kelljen lopniuk. Másrészt meg kell tanítani az embereket arra, hogy miként védekezzenek a zseb- és egyéb tolvajok ellen, a megelőzés is fontos - hangsúlyozta a kriminológus.
A Magyar Faluszövetség elnökének nincs információja arról, hogy a statisztikai adatok akár pozitív, akár negatív irányba elmozdultak volna. - Sem megkönnyebbülést nem tapasztalunk, sem azt, hogy a rendőrséghez özönével kerülnének az üyen jellegű ügyek - jegyezte meg Szabó Gellért, aki szerint azzal lehetne javítani a helyzeten, ha minden olyan embernek, aki a bűnözésen töri a fejét, értelmes elfoglaltságot tudnának adni. Ügy véli, ha valakinek munkája van, akkor inkább azzal tölti az idejét, és nem a gazemberséggel foglalkozik. - A kormányprogramtól, ami a család munkával való eltartásának vízióját vetíti elénk, jobbat én sem tudok - tette hozzá.
A belügyi tárca szerint az új szabályozás különösen kedvező fogadtatása miatt még szorosabb az együttműködés a helyi polgárőrségekkel, a vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozásokkal, továbbá azokkal a szolgálatokkal, amelyek feladataik teljesítése során a legtöbb ilyen cselekményt észlelhetik (mezőőrök, természetvédelmi őrök, erdészek, hivatásos vadászok).
Tóth Attila, az Országos Polgárőrszövetség elnökhelyettese arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint főként a kistelepüléseken csökkent a 20 ezer forint értékhatár alatti lopások száma. - A visszajelzések szerint az emberek megértették a kormány üzenetét, hogy a törvényeket tisztelni kell, és be kell tartani - fűzte hozzá.
Idén eddig csak Nógrád megyében húsz fatolvaj került rendőrkézre. Egy 19 éves kazári férfira 150 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a bíróság 16 500 forint értékű falopás miatt, egy másik fatolvajt Szécsénke községben fogtak el, aki egy erdőtulajdonos által már kitermelt, 45 ezer forint értékű akácfát tulajdonított el.
A rendőrkapitányságok közös szolgálatokat és ellenőrzéseket tartanak az erdészetek munkatársaival a falopások megelőzése érdekében. Az ilyen cselekmények visszaszorítása céljából —tekintettel a fűtési szezonra - növelték az akciók és a járőrszolgálatok számát. Borsodi Attila - Velkei Tamás
