2011. március 03. - Több mint kétmillió látogató, falkavadászatok és több ezer trófea az 1971-es expón
Idén lesz négy évtizede, hogy 1971-ben hazánkban megtartották az első vadászati világkiállítást. Az expón félszáznál is több ország mutatkozott be, 2,1 millió látogató fordult meg, és 5500 trófeát állítottak ki. A rendezvény központi témája a természetvédelem és vadgazdálkodás volt, sikere pedig számos területen éreztette hatását. Az egykori kiállítás évfordulójára az Országos Magyar Vadászkamara március 17-e és 20-a között emlékezik.
Vadászik még? - kérdezem, mire az 1971-es hazai rendezésű világkiállítás kormányfőmegbízottjának egykori helyettese, Tóth Sándor csak ingatja a fejét. - Nyolcvanéves elmúltam, már régen letettem a fegyvert.
Miközben ezt mondja, szemét egyetlen pillanat alatt elhomályosítja a múlt emlékezete. Aztán elmosolyodik, és hozzáteszi: - Ami azt illeti, mindig sajnáltam az állatokat. Vadásznak lenni persze többet jelent az elejtésüknél, és ezt hangsúlyozta az expónk is, amely legalább annyira szólt a természetvédelemről és a népélelmezésről, mint a trófeagyűjtésről - magyarázza az egykori szervező, majd időutazásra hív.
A hazai kiállítások eredőjét keresve utunk száznegyven évet visz vissza, egészen 1871-ig, amikor is az első magyar expót és trófeabemutatót tartották. A Monarchia idején, a Lajtán innen és túl nagy kultusza volt a vadászatnak - indokolja Tóth Sándor, hogy 1881-től a világháború kitöréséig, majd 1925-től '44-ig miért tarthatott évről évre népszerű rendezvényeket a Nemzeti Vadászati Védegylet.
Nemzetközi kiállításokat is rendeztek Bécsben, Berlinben, Düsseldorfban, Firenzében, Újvidéken. Volt tehát honnan meríteni.
Az ötlet Nagy Endre, az éppen német megbízatásra Afrikában dolgozó egykori csendőr, Földes László, a rendezvény későbbi kormányfőmegbízottja és Nagy testvére, Schwend Rudolf fejéből pattant ki valamikor 1964-ben - emlékezik vissza Tóth, és mint mondja, a politika hamar rábólintott, hiszen az ország épp kezdte visszaszerezni régi tekintélyét a külföldi vadászok körében. Részben talán ennek köszönhető, hogy 1966-ban a Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács is felvette tagjai közé hazánkat, nem sokkal később pedig közgyűlése egyhangúlag támogatta világkiállítási szándékunkat.
A magyar terveknek közben tekintélyes nemzetközi támogatói akadtak, közülük a legjelentősebb az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete volt. Ezek után nem meglepő, hogy 1968-ban a Kiállítások Nemzetközi Irodája „különleges világkiállítás" kategóriában vette nyilvántartásba a rendezvényt.
A hivatalos elismerés után 1971. augusztus 27. és szeptember 30. közé tűzték ki a rendezvény időpontját. Hogy milyen komolyan készült mindenki az expóra, a számok érzékeltetik a legjobban. Hazánk 127 országnak küldött meghívót, közülük ötvenketten jöttek el. A trófeakatalógusba 180 faj, alfaj 5459 agancsa, szarva, agyara, bőre, koponyája vétetett fel. A világkiállításon belül a könyvvásáron 12 ország 32 kiadója tárta a látogatók elé összesen 832 vadászati tárgyú kötetét, a képzőművészeti kiállításon pedig 19 ország 165 művésze mutatkozott be.
- Több mint kétmillió vendégünk volt - mondja büszkén Tóth Sándor, majd megidézi az élő vadbemutatókat, a lovasversenyeket és a falkavadászatokat. Ahogy hallgatjuk szavait, negyven év távlatából is élőn cseng a vadászkürtösök muzsikája a Mátyás-templomban megtartott díszes miséről. Lelki szemeink előtt pedig az angol herceg, a világ vezető politikusai, ismert írók tűnnek fel a programok résztvevői között. Ott van köztük Ernest Hemingway is, aki úgy nyilatkozik: „A világkiállítás még jobban megerősített abban a meggyőződésben, hogy a vadászat a legfontosabb vadvédő..." Elmondható tehát, hogy a hazai szervezésű, első vadászati világkiállítás minden ízében újat, maradandót hozott. Utóélete máig ható, és hogy ezt bizonyítsa, Tóth Sándor felidézi: 1971 hozta meg az elismerést a magyar Nadler Herbert nevével fémjelzett trófeabírálati rendszernek, de az expo szakmai egyeztetései nagyban hozzájárultak, hogy később megszülethetett a CITES néven ismert, különösen veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló nemzetközi szabályozás. Nagy Áron
MÚLTIDÉZÉS. A 18. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon emlékezik idén az Országos Magyar Vadászkamara és a Vadászkönyvklub a negyven évvel ezelőtti expóról - tájékoztatta lapunkat a kamara kulturális bizottságának elnöke. Fáczányi Ödön elmondta, március 17-e és 20-a között számos programmal, a többi között az egykori szervezők pódiumbeszélgetésével, levelezőlap-kiállítással és trófeabírálattal is várják az érdeklődőket.
