A termőföld védelmétől az Alkotmánybíróság jogköréig (Magyar Nemzet)

2011. március 29. - Csaknem száz módosító javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé kormánypártiak, jobbikosok és független képviselők A tegnapi határidőig csaknem száz indítvány érkezett az Országgyűlés elé a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetének módosítására. A kormánypárti javaslatok tartalmazzák a nemzeti konzultáció eredményeit, de van közöttük olyan is, amely a Szili Katalin-féle alkotmánytervezetből köszön vissza, vagy éppen zöldszervezetek szempontjait építené be.
Koherencia kérdéseket rendez, vagy éppen a szöveget teszi pontosabbá, esetleg szabatosabbá a kormányzati módosító javaslatok legnagyobb része. Van azonban számos érdemi módosítás is, amelyek egy része a közel egymillió válaszlevelet eredményező nemzeti konzultáción alapszik.
Ezek közül talán a leglényegesebb, hogy az alaptörvény koncepciójából kikerül a családi választójogra vonatkozó rendelkezés. Ennek lényege az lett volna, hogy a 18 éven aluli gyermekeket is megilleti a választójog, amelyet azonban - alapesetben - édesanyjuk gyakorol helyettük. Ez, az elképzelés szerint, gyerekszámtól függetlenül csak egyetlen pluszvoksot eredményezett volna családonként. Szintén a konzultáció nyomán bekerül viszont a javaslatba a tényleges életfogytiglani büntetés. Ilyen rendelkezés egyébként már évek óta szerepel a büntető törvénykönyvben, de úgy tudjuk, az Alkotmánybíróság (AB) éppen megsemmisíteni készül a rendelkezést. Ezért lehet szükség arra, hogy az alaptörvény rendelkezzen a legsúlyosabb büntetésről; illetve azért is, mert a levelet visszaküldő polgárok nagy többsége erre tett javaslatot.
Újdonság, hogy az önvédelem jogát is rögzíteni fogja az alaptörvény. Így a testi épség és a tulajdon elleni támadások is elháríthatók lesznek; ez most is így van, ugyanakkor a hatályos szabályok a bűnelkövetőt jobban védik, mint a cselekményt elhárítani szándékozó személyt. Ez a jövőben megfordul. Lázár János Fidesz-frakcióvezető egyébként a kérdés továbbgondolásaként tegnap az mondta, ez nem jelenti automatikusan a fegyverhasználat liberalizálását.

Zöldszempontok
A zöldszervezetek kívánságára kerül a javaslatba az a kitétel, amely a termőföld és a vízkészlet védelme mellett a hazánkban honos állat- és növényfajok, valamint az erdők védelmét és a jövő nemzedékek számára való megőrzését is kötelezővé teszi az állam számára. A környezetvédők mellett a Szili Katalin-féle alkotmánytervezet is ihletet adott a kormányoldalnak, amikor úgy döntött: az egészséges környezethez való jog is része kell legyen az alkotmánynak.

Nem sérül a jogvédelem
Az már korábban kiderült, hogy az ombudsmani rendszer átalakul, és egy, az alapvető jogokra felügyelő országgyűlési biztos lesz. Ezt a zöldek és a kisebbségek arra hivatkozva kifogásolták, hogy saját ombudsmanjaik megszűnnek. Az egyik módosító indítvány úgy orvosolná a problémát, hogy kimondja: az alapvető jogok biztosa szakmai helyetteseinek egyike a jövő nemzedékekért, egy másik pedig a nemzetiségekért felelős. A nemzetiségeket egyébként államalkotó közösségnek ismerheti majd el a jogszabály, és kötelezni fogja a magyar államot a kultúrájuk és nyelvük ápolásában és megóvásában való részvételre is.
A módosító javaslatok több ponton is változtatnának az Alkotmánybíróságot érintő eredeti elképzeléseken. Egyrészt az AB a döntéseit nem pusztán az alaptörvény és a sarkalatos törvények, hanem történeti alkotmány alapján hozza. Másrészt az alapvető jogok biztosa is a testülethez fordulhat. Emellett tizenegy helyett tizenöt fős lesz a grémium, és mint ahogyan azt szakmai és civil szervezetek, valamint politikusok követelték, visszakapja a központi költségvetésről, a büdzsé végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről, járulékokról, a vámokról, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények vizsgálatának jogát; igaz, csak akkor, amikor az államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyított 50 százalékos szint alá csökken.

Szimbolikus kérdések
A legfőbb bírói testület neve marad a kúria, a vármegye elnevezés viszont kikerülhet a végleges szövegből, ha elfogadják a kormánypárti javaslatot. Az 1949-ig létezett közigazgatási kifejezés ugyanis - érvelt Lázár János Fidesz-frakcióvezető a vasárnapi elnökségi ülésén is - nem mindenkiben kelt pozitív képzeteket. Ami viszont egyértelműbb megítélés alá esik: az alaptörvény megemlékezik majd arról, hogy az 1946-os első törvény biztosította a demokratikus állami berendezkedés alapvető intézményeinek létrejöttét. A Fidesz-elnökség, valamint a kormánypártok frakciói is támogatták Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár azon javaslatát, amely kimondja, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. A nemzeti lobogó leírása nemcsak a színek sorrendjét fogja rögzíteni, hanem - a liberális értelmiség egyik jeles képviselője, Gerő András indítványa nyomán - azok 1848-ban meghatározott jelentését (sorrendben: erő, hűség, remény) is. Bodacz Balázs