A vadgazdálkodás ökológiai egyensúlyt próbál teremteni (Tolnai Népújság)

2011. március 28. - ÖSSZNEMZETI ÉRDEK Államilag előírt, kötelező feladat, nem a vadfajok kiirtása, hanem a kordában tartása cél Hazánkban a vadgazdálkodás és ennek egy résztevékenysége kötelező feladat, mondja dr. Király István, a Tolna megyei Vadászkamara titkára. A kötelezettséget törvény írja elő: „A vadászati jog: a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésé1 re, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége."
Látható tehát, hogy nem csak „élmény" oldala van a tevékenységnek, hanem fokozott szakmai és anyagi felelősséggel járó része is. Hogy mi teszi indokolttá a hazai kötelező jellegű vadgazdálkodási tevékenység végzését egy olyan korban és országban, ahol a vadászat már nem az élelem beszerzésének egyetlen, vagy kiegészítő módja? Nos, az egyik legfőbb indok az, hogy hazánkban bizonyos országrészeket leszámítva - és itt is csak kis állománynagyságban - nem élnek olyan csúcsragadozók, amelyek a gím- és dámszarvas, vagy akár a vaddisznó állományát természetes módon szabályozni tudnák, így e fajok létszámának „kordában tartása" tulajdonképpen állami feladat Ellenkező esetben a nagyvadállomány olyan méretűre növekedhetne, hogy az erdő- és mezőgazdálkodást egyes térségekben ellehetetlenítené, valamint a természetvédelmi értékeket fokozottan veszélyeztetné. Ebből eredően a vadgazdálkodás szakszerű és tartamos végzése össznemzeti érdek.
Természetesen a vadgazdálkodási tevékenység végzésekor nem a vadfajok kiirtása a cél, hanem annak az ökológiai egyensúlynak a megteremtése, amely lehetővé teszi a kiszámítható gazdálkodást. Ennek érdekében a tevékenység folytatása állami ellenőrzés alatt folyik, hatóságok jelenléte mellett, egy adott vadászterületen szigorú kontroll mellett. Ez azt jelenti, hogy csak hatóságilag jóváhagyott éves tervek alapján, az abban meghatározott mértékben kerülhet hasznosításra az adott terület vadállománya. Ennek megfelelően hazánk teljes területe vadászterület, természetesen a jogszabályban foglalt kivételekkel: lakott terület, tanya, közút, stb. A 2010-es állapot szerint Magyarország területe 1369 vadászterületre tagolódik. Ebből Tolna megyében 64 található. A vadászok száma 55 000 fő (a teljes lakosság 0,5%-a), amely az uniós átlag alattinak mondható. A mediterrán régióban ez 2-3%, míg a skandináv országokban 3-5% közötti az arány.
„Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete." (Fekete István)