Az erdei rovarjaink legnagyobb szállásadója a tölgyfa (Zalai Hírlap)

2011. március. 31. - Több ezer faj egy fán - Az erdő állatvilágáról az embernek elsősorban a szarvas, őz, vaddisznó, esetleg néhány madárfaj jut eszébe. Mennyi van a rovarokból, mi múlik az apró állatokon? Erről beszéltünk Csóka Györggyel, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőjével, aki őshonos fáink közül kiemelt egyet. A tölgyekről van szó, a rajtuk élő rovarok szempontjából ezek a leggazdagabb fáink. A tölgyeken közel 700 növényevő rovarfaj él, amelyek egyedei a tölgyek élő levelét, rügyét, makkját fogyasztják. Ebből a 700 rovarfajból mintegy 300 faj csak a tölgyfán él, és még nem beszéltünk azokról, amelyek nem növényevők, hanem ragadozók vagy paraziták, amelyek utódai a növényevő rovarokban fejlődnek ki. Utóbbiaknak sem sokkal kisebb a fajszámuk, mint a növényevőké. Utánuk következnek a tölgy elpusztult fájában élő rovarok, mint a szarvasbogár, orrszarvú bogár, a sokféle cincér, díszbogár, közöttük sok védett, ritka faj.

Hogy miért a tölgy vonzza a legtöbb rovart, arra Csóka György elmondta: A tölgyek hosszú életűek, nagyméretűek, nagy az elterjedési területük, és strukturálisan változatosak. Egy öreg tölgyfa bozontos, ágas-bogas, mély kérge van. Nagyon sok mikro-élőhely található rajt.

A szakember elmondta, nagyon sok múlik a rovarokon az erdőkben. A hársakat, vadgyümölcsöket is a rovarok porozzák be. A rovarok takarítják el az állati tetemeket. Ha nem lennének, nehézkes lenne a tápanyag visszajuttatása az anyag körforgalmába.

Normális esetben egyensúly van a rovarok és környezetük között, de van úgy, hogy az egyensúly megbomlik. Csóka György példaként említette a 2003-2005 közötti, Zalaegerszeg környéki bükkpusztulást. Az akkori aszályok miatt felszaporodott a térségben a zöld karcsúdíszbogár, melynek lárvája a fa szállító edénnyalábjait rágja át. A szakember elmondta, e kártevő képes néhány hét alatt egyébként egészséges, nagy bükkfát elpusztítani. A szárazság miatt legyengült a növény, a törzsekre több napfény jutott, ettől gyorsabban fejlődtek a rovarkártevők. A csapadékosabb időjárás szerencsére visszaállította az egyensúlyt.

A hosszú távú időjárásváltozás következtében, illetve a nemzetközi kereskedelmi forgalom közvetítésével nálunk nem őshonos, úgynevezett behurcolt és inváziós rovarfajok is megjelennek.

- Az akác gubacsszúnyogot 2006-ban észleltük először Magyarországon, ezt a rovart Észak-Amerikából, az akác hazájából hozták be. Olaszország nagy növényszaporító anyag importőr, többnyire oda érkeznek az inváziós fajok, és onnan terjednek. Így érkezett a kanyargós szil levéldarázs, amit 2003-ban észleltünk, és a szelídgesztenye gubacsdarázs is.
 
Az invazív fajok között említette a délről észak felé terjeszkedő gyapottok bagolylepkét, amely a fiatal akác leveleit rágja, de a kukoricán, napraforgón, gerberán is megélnek a hernyói.

- Ha gyakoribbá válnak az aszályok, akkor sajnos több rovarkárral kell számolnunk - említette, s arra a kérdésre, lehet-e, tudunk-e védekezni, elmondta:- Kell is, de a már kialakult probléma kezelése egy erdőben nem könnyű. A rovarfauna nagy része értékes ritkaság, a kártevők vegyszeres irtásával nagyon sok értékes fajt is kipusztítanánk. Inkább az erdeink ellenálló-, önszabályozó képességét kell erősíteni. Például úgy, hogy a neki megfelelő termőhelyen legyen minden erdő. Ezen kívül nagyon fontos az erdő természetessége, a több fafajúság, a korosztályok változatossága és a természetes felújítás. Ezek a legfontosabb elemei az erdő immunrendszer-erősítésének- válaszolta Csóka György. Hajdu Péter