2011. március. 31. - Áprilistól októberig várja a természetbarátokat Az évtizedes fák tövében tavaszi virágok bontogatják szirmaikat, a völgyben egy patak igyekszik az arborétum szívében megbúvó tóba, ahol békák nászától hangos a tér. Kicsit odébb óriás jegenyefenyők törnek a magasba, egy csipetnyi Amerikát csempészve a tájba.
Hazájukban, Észak-Amerikában, ezek a növények a 80-100 méteres magasságot is elérik, ám nekünk sem kell szégyenkeznünk: mára az 1977-ben telepített példányok a csácsi arborétumban is majd 30 méterre nőttek.
â013 Szeretném megérni a hatvanat â013 jegyzi meg a fák magasságára utalva Horváth László kerületvezető erdész, aki óvó figyelemmel kísérte végig, ahogy az aprócska csemetékből hatalmas fák lettek, hiszen már az ültetésénél, pótlásnál jelen volt. Meséli: ´75 óta dolgozik a szakmában, az arborétum mindig is a szívügye volt, így nem csoda, hogy az elmúlt közel négy évtizedben alig akadt nap, amit legalább részben nem itt töltött. â013 Ahogy mondani szoktam, a tő mellől jöttem, hisz´ apám és nagyapám is erdész volt. A terület már a világháború előtti időben is kedvelt kirándulóhely volt, s ma sincs ez másként: évente átlagosan ötezren jönnek el ide.
Túlzás nélkül állítható tehát, hogy Horváth László a 83 hektáros arborétum szinte minden fáját â01Eszemélyesenâ01D ismeri.
â013 Szörnyű volt látni, mikor a kétezres évek elején a szemem láttára kezdett pusztulni az erdő â013 mondja a 90-es évekbeli nagy szárazság miatt legyengült bükkösre utalva, amit aztán károsítók támadtak meg. â013 Pár éve azonban szerencsére a pusztulási folyamat megállt, a mostani csapadékos időjárás pedig kifejezetten kedvez a növényeknek. Egy erdész számára az egyik legszebb látvány, mikor párában úszik az erdő.
â013 Az arborétum területe egyedi, kedvező mikroklímával bír, így itt jóval magasabb az éves csapadék mennyisége, mint a környező területeken, ami különösen kedvező az erdőnek â013 fogalmaz Nagy László, a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészetének igazgatója.
Beszélgetés közben nemrég ültetett szerb lucok közt visz utunk, ezek jelölik ki az új bejárat határait, hiszen, mint az igazgatótól megtudjuk, a 76-os főúton folyó munkálatok miatt hamarosan ide, a pár méterre lévő erdészeti útra helyezik át az arborétum mostani bejáratát, s egy új parkolót is kialakítanak a látogatók számára.
â013 A terület már a világháború előtti időben is kedvelt kirándulóhely volt. Ma sincs ez másként: április és október közt átlagosan ötezer természetbarát látogat el ide â013 mondja az igazgató, hozzátéve: aki mindent meg akar nézni, egy jó félnapos intenzív túra keretében megteheti ezt. Az arborétumban a számos fafaj mellett két tó kínál látnivalót.
A tájra jellemző őshonos fafajok mellé az évek során mintegy 40 új egzóta fajt telepítettek, melyek közül említést érdemel a 14 fajból álló jegenyefenyő- gyűjtemény. Élnek itt körkörösen elhelyezkedő leveleik miatt csak kolbászfenyőnek nevezett andalúziai jegenyefenyők, az erdészház szomszédságában pedig kínai szúrósfenyőt is láthat a nézelődő. A tó partján egy csüngő (szomorú) nootka hamisciprus vonja magára a figyelmet, ettől nem messze pedig piros levelű vérbükk díszeleg. A rangidősnek azonban a kerek dombi öreg bükkös számít a maga 120 évével, amin egy 2008-ban épített tanösvény vezet végig.
Az arborétum fekvése észak-déli irányú, két völgyben terül el. A déli lejtőn 1957-ben ültetett, 50-60 méteres duglaszfenyők magasodnak, tövükben hamarosan gyöngyvirág nyílik. A hóvirág, a tőzike és a farkasboroszlán már elvirágzott, az odvas keltike, az ibolya és a korai kikerics azonban még teljes pompájában ragyog, s hamarosan megcsodálható az orchideafélék családjába tartozó védett bíbor kosbor s a tavaly ültetett félszáz rododendron virága is. A pár száz méterre eredő patak a duglaszfenyők előtt fut bele az arborétum szívében megbúvó tóba.
â013 Idén szeretnénk kikövezni az útját, hogy minél több víz jusson el a tóba â013 tudjuk meg az erdészetigazgatótól, ahogy azt is: a zalaegerszegi erdészet évente mintegy 10 millió forintot fordít közjóléti célra, ebből az arborétumra körülbelül 5 milliót költenek. â013 Sajnos télen a több mint 40 centis vizes hó hatalmas károkat okozott, összetörte a növényeket és fákat döntött ki, azonban ezek pótlása már megtörtént: közel száz egzótát ültettünk, egyebek mellett szerb lucot, kétféle tiszafát, japán és oregoni hamisciprust, mamut- és páfrányfenyőt. Célunk a gyűjtemény bővítése, persze az esztétikai szempontok figyelembevétele mellett, a fajok összeválogatásánál ugyanis mindig a színharmónia elérésére törekszünk. Hamarosan új átjárókkal, hidakkal gazdagodik az arborétum, s új padok várják a látogatókat. Az érdeklődők tájékozódását pedig további információs táblák kihelyezésével segítjük.
RÉGI KOROK HÍRNÖKEI
A bejáratnál magasodó fák régi kor hírnökei, meséli Horváth László, hiszen a völgyben egykor öreg lucfenyves élt. A csácsi erdőtömbben ugyanis már 130 éve is szakszerű erdőgazdálkodás folyt, ám 1945-ig a zalavári apátság volt a terület tulajdonosa. A fenyves helyén aztán a II. világháború után csemetekertet létesített az akkori erdőgazdálkodás, az arborétum ennek felszámolásával jött létre, a 60-as években. A csemetekert helyén ma focipálya várja a látogatókat, akikből nincs is hiány. Varga Lívia
