2011. április. 02. - Székesfehérvár - Elérte célját a Fejér Megyei
Hírlap Erdővédő programjának nyitófóruma: a felmerült problémákra sokan
választ, de legalábbis a megoldásra ígéretet kaptak az erdészeti szakma
képviselői közül. A falopások és a magánerdő kezelése is szóba került. Rengetegen vannak, akik az életüket tették fel arra, hogy az erdőt óvják, neveljék, védjék - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Fejér Megyei Hírlap társadalmi felelősségvállalási programjának következő állomását, az Erdővédő akció fórumát Elekes András, főszerkesztő csütörtök délután a Sajtóházban. Közülük jöttek el sokan erre az eseményre, sőt, mondhatjuk, szinte minden meghívott tiszteletét tette nálunk. Példaértékű volt a szakma hozzáállása, ugyanis nem csupán felvetették a problémákat, de számos esetre megoldást is felvázoltak. Megismerkedtek egymással, akik eddig nem találkoztak, információt kaptak, akiknek erre szükségük volt, és ami a legfontosabb: olyan témákat javasoltak, amelyek az átlag természetjáró olvasó számára is hasznosak.
Már az elején hangsúlyos témát vetett fel Bodor Dezső Károly, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) felügyelőbizottsági elnöke:
- A magyar erdők 40 százaléka magánkézben van. Bár tény, hogy a tulajdonosok egy része elhanyagolja területét, de nagyon sokan igen komolyan veszik erdeik kezelését - mondta, s kifejtette, hogy szervezetük csak most kezd magára találni, ám Fejér megyében még nincs túl nagy aktivitásuk, tagszámuk.
Márton Edit Székesfehérvár erdésze épp ezért javasolta: május 3-án tart a MEGOSZ egy tájékoztató rendezvényt, amelyre a Fejér megyei magánerdő-tulajdonosoknak is el kellene jönniük. Emellett felmerült a közfoglalkoztatási program, amelyet a magánerdő tulajdonosok is igénybe vehetnek már, csupán 10 százalékot kell hozzátenniük a megvalósításhoz.
Egy mezőfalvi magánerdő tulajdonos, Csuti Elemér is eljött és komoly problémákat említett: - Az erdőgazdálkodás minden egyes lépése súlyos összegekbe kerül, s noha az államtól kapunk támogatást - amit köszönünk, mert fontos és kell -, de nem elegendő az erdő gondozásához. A megye természetjárói és természetvédői is felszólaltak a fórumon: Szentes László, a Vértes Meteor SE elnöke, Banizs Károly, a Természetvédelmi Szolgálattól, Gárdonyi László, a Gaja Környezetvédő Egyesület tanácsadó irodájának vezetője, Asbóth Katalin, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség vezetője az erdei illegális szemét kérdését helyezték előtérbe.
- A személyes példamutatás a fontos - hangsúlyozta Asbóth Katalin. - Kirándulásainkon nem hagyjuk ott a hulladékot, akkor sem, ha nem a miénk. Az élővilágot nem rongáljuk meg, nem szedjük le, nem tapossuk el. A velünk jövő gyerekek pedig ezt látják, s ezt szokják meg. Rá kéne jönni mindenkinek, hogy nem illik magunk alá piszkítani... - tette hozzá.
A megyeszékhely erdőiben lerakott illegális szemét eltakarításában a Depónia tud segíteni - vázolta a fórumon a cég kommunikációs referense. Simon Beatrix emellett hozzátette: - Fontos lenne tájékoztatni az embereket arról, mit tehetnek a hulladékukkal úgy, hogy az legális és környezetkímélő legyen. Nos, azt megígérhetjük, hogy ezt a témát is bővebben kifejtjük majd... Dravecz Tibor, a Székesfehérvári Gombászok Baráti Körének tagja a 2009-es erdőtörvény kapcsán mondta el: mindenkinek tájékozódnia kell, hová léphet be, s milyen lehetőségei vannak az erdei gombaszedésre.
Nehéz és alig megfogható téma a falopások ügye, amelyről Demeterné Pető Kornélia, a Sárbogárdi Rendőrkapitányság osztályvezetője mesélt, sőt, kapott is segítséget munkájához. Kiderült, ha megállítanak valakit az úton, aki fát szállít, fel kell tudni mutatnia a fakitermelésről szóló engedélyt épp úgy, mint a szállító levelet, akkor is, ha egyszerűen gallyakat, faágakat visz. A szállítólevélen fel kell tüntetni a műveleti lap sorszámát. Ha ez nincs rajta, a fa lopott - mondta Bodor Dezső Károly. Ez az információ sokak számára új volt.
Az erdészeti igazgatóságot Szalainé Csomós Krisztina képviselte, aki az út melletti fásításokról szólt, amelyeket kivett a törvényalkotó az erdőtörvényből. Ha az út mentén csökken az erdősávok nagysága, nem tudunk eljárni a tulajdonosokkal szemben. A közútkezelők feladata lenne ezt megtenni.
Ugyanezt a témát feszegette Viszló Levente, a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány vezetője is, aki bicskanyitogatónak nevezte az útmenti erdők ritkításának folyamatát. Az erdei iskolák is szóba kerültek a fórumon, amely az erdővédelem egyik legfontosabb alapköve: Tamás Antal, a Vértes Erdő Zrt. csákvári műszaki vezetője a pusztavámi ökoturisztikai központ mellett az erdei iskola bővítésének tervéről is beszámolt. Ugyanezt tette a sóstói erdei iskola kapcsán Márton Edit is, aki eszközökkel, s ezáltal tartalommal szeretné feltölteni az épületet.
Erdővédő események
A Gaja Környezetvédő Egyesület a hajléktalanokkal ezen a hét végén a Fecskeparti garázssor erdős szakaszát takarítja.
A vadász kamara szemétgyűjtő akciója április 9-én indul országos szinten.
Az Erdőért Egyesület április 28-án konferenciát tart az erdők éve kapcsán a soponyai ökoturisztikai központban.
A sárpentelei parkerdőben április 30-án természetbarát találkozó lesz. S. Töttő Rita
