2011. április. 01. - Veszprém - Erdővédő programot indított útjára
lapunk, melynek keretében szakemberek bevonásával választ keresünk a
témával kapcsolatos kérdésekre és be is mutatjuk az erdészek munkáját. A programot elindító fórumon Barták Péter, lapunk főszerkesztője elmondta, a következő hetekben alaposan körbejárva bemutatjuk az erdők mindhárom szerepét. Szó lesz a gazdálkodásról, a védelemről és a közjóléti funkcióról egyaránt. A legtöbb embert bizonyára a legutóbbi érdekli, hiszen ebbe beletartozik, a turizmus, az egészségvédelem és a képzés egyaránt. A téma kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2011-re az Erdők nemzetközi éve programot hirdette meg.
Természeti kincsünk
Szinte nincs olyan ember, akiből ne váltana ki érzelmeket a fák, az erdők sorsa. Ugyanakkor nem ismerjük eléggé őket. Nem tudjuk, miért vannak kidőlt törzsek az egészséges fák között. Felháborodunk, ha a tervszerű gazdálkodás keretében az otthonunk közelében fákat vágnak ki. Szakértőkért kiáltunk azonnal, mi most őket keressük fel, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
Az új programunk meghirdetése alkalmából tartott fórumon Sashalmi Viktória, a HM Veszprémi Erdőgazdaság (Verga) Zrt. gazdasági igazgatója a társaság szakmai támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Az erdőket vizsgálva hatalmas vagyonról van szó. Vaspöri Ferenc, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága igazgatója, a szakmai szervezet megyei elnöke adatai szerint a megye összes élő fakészlete 27 millió 983 ezer köbméter, hektáronként 213 köbméter. Magyarország élő fakészlete 338 millió 845 ezer köbméter, ez hektáronként 183 köbmétert jelent. A szakembertől kaptuk meg az adatokat a megye erdőiben taláható fafajok előfordulási arányairól is. Ezekből a számsorokból készítettük el az infografikánkat.
Információs irodát is működtet a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület - fejtette ki dr. Szalay Tímea elnök. Gyakran érkeznek hozzájuk erdővel kapcsolatos kérdések, különösen sokan firtatják, hogy miért kell erőműben elégetni az értékes fákat. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, hogy az ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphatnak olvasóink a programunkban. Elmondta, hogy az erdőművelést nagyon pontosan szabályozzák, csak előre tervezett időponban és az újratelepítési kötelezettség vállalásával lehet fát kivágni. Biztos benne, hogy nem égetnek el energiatermelési célból olyan jó minőségű fákat, amelyeket másra el lehet adni. Az viszont tény, hogy az utóbbi évtizedekben megszűntek a kis fűrészüzemek és egy sor más, fa alapanyagra épülő tevékenység is. A tűzifa-előállítás évekig veszteséges volt, részben azért, mert a bakonyi falvakban is gázzal fűtöttek és nem volt rá igény. Az erőművi felhasználás megemelte a tűzifa árát, így már ez a tevékenység nem veszteséges. A nemzeti park évek óta elsőbbséget biztosít a tűzifa megvásárlásában a környező települések lakóinak. Az igazgató határozottan kifejtette, hogy ebben az esetben az erdőkről van szó, nem az energiaültetvényekről, melyeket azért telepítenek, hogy a kazánokban végezze a faanyaguk.
A nyitófórumon Stubán Zoltán, a Bakonyerdő Zrt. erdőművelési és közjóléti osztályvezetője hangsúlyozta, örül, hogy a saját szakmájuk előtérbe kerül, s megjelenik az újság hasábjain. Ez segíthet elfogadottabbá tenni az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőt egyébként nemcsak az erdőgazdaságok használják, hanem az állampolgárok is, gondoljunk csak a túrázókra, a kerékpározókra, de ezt bizonyos szabályok között tehetik. Ezek elfogadtatásában is segíthet az akció. Szerinte hasznos a Napló erdővédő programja, mert a fentiek is mutatják, van miről beszélni. Az akciónak az is aktualitást ad, hogy idén tartják az erdők nemzetközi évét, ráadásul az Európai Unió soros elnökségét az első fél évben hazánk tölti be, ezért különösen aktuális a téma.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy szükséges a szemléletformálás, hiszen az erdőgazdálkodás nemcsak fakivágás, hanem annál sokkal és jóval több. Megyénk két erdőgazdasága a pro silva módszer szerint dolgozik. Oly módon optimalizálják az erdei ökoszisztémák fenntartását, védelmét és használatát, hogy az erdők tartamosan és gazdaságosan tölthessék be ökológiai, szociális és gazdasági szerepüket. A módszer által támogatott erdőgazdálkodás piaci és nem piaci célokat egyaránt szolgál, és a teljes erdei ökoszisztémát figyelembe veszi.
A lehető legszélesebben értelmezve az erdők legalább három, de a pro silva szerint négy rendeltetés betöltésével szolgálják a társadalmat: ökoszisztémák megőrzése; talaj- és klímavédelem; faanyag és más termékek termelése; rekreációs, közjóléti, kulturális lehetőségek nyújtása. Elhangzott az is, az állami erdészetek tartamos erdőgazdálkodási tevékenységet végeznek. Ez azt jelenti, hogy alapelv a felelősségteljes erdőgazdálkodás és erdőhasználat. Törekednek a biodiverzitás, azaz a fajtagazdagság fenntartására. Figyelemmel vannak az idegenhonos fafajok alkalmazására. Gazdálkodásuk során minden esetben tekintettel vannak az erdőknek a tájban betöltött ökológiai szerepére.
Egészségvédelem a szabadban
Magyar erdészek javaslatára fogadta el a VII. erdészeti világkongresszus, hogy minden erdő egyidejűleg tölt be gazdasági, védelmi és közjóléti szerepet.
Vaspöri Ferenc, az Országos Erdészeti Egyesület veszprémi csoportjának elnöke szerint a magyar emberek gondolkodásában a Bakony-vidék és az erdőrengeteg összetartozó fogalompárt alkot már a honfoglalás óta. Az elmúlt évszázadok történelme kisebb-nagyobb mértékben mindig kihatott az emberek és erdők viszonyára, mindenekelőtt az erdősültség mértékére és az erdő feltártságára. A hajdani 80-85 százalékosra becsült erdősültséggel szemben ma a vidék mintegy 30 százalékát borítják erdők, amivel még mindig Magyarország legerdősültebb tájai közé tartozik.
A Bakony elnevezése is legtitokzatosabb erdőségeitől, a bükkösöktől eredeztethető, a bükkös erdők hona. A természetbarát vándor erdeinket járva vagy a számos kilátópont egyikéről körbetekintve meggyőződhet róla, hogy a táji erdőgazdálkodás mindmáig természetszerű állapotban őrizte meg a honos fajokból összetevődő erdőket - melyeknek a gazdasági mellett az egészségmegőrzés is fontos szerepe.
A fa a születésünktől a halálunkig kísér minket, hiszen a bölcső és a koporsó is ebből az anyagból készül, nem beszélve a bútorokról, a szerszámokról, építőanyagokról. Vaskarika kivételével minden készíthető belőle. Mostanában újra felfedezték a fűtőértékét, biomasszaként erőművekben is égetik. Ez sokakból indulatokat vált ki. Minden évben növekszik az ország áramfogyasztása a takarékossági kampányok és a nyári időszámítás bevezetése ellenére. Ezzel kapcsolatban évente bejelentik, hogy az ország egynapi fogyasztását takarítottuk meg, ez 1980 óta harmincegy napi, tehát egyhavi megtakarítást jelent. Ez az elérhető fogyasztási adatokból nem látszik. Tény, a fa megújuló energiaforrás is, ezt a szerepét még növelni is fogják. Arra viszont az erdőknél jobbak az energiaültetvények. Varga Ibolya
