2011. április. 22. - Magyar tűzifát használ az olasz Egervár nagyobb adófizetői között több faipari, illetve szállítmányozással foglalkozó vállalkozás található. Tevékenységükről is hallhattunk a legutóbbi falujáráson, s megtudtuk: a gazdasági válság ezt az ágazatot sem kímélte.
Az egykori faipari szövetkezet telephelyén, a település központjában jelenleg is fakitermeléssel, illetve -feldolgozással foglalkoznak, de ma már gazdasági társaságok folytatják ezt a tevékenységet, köztük a Fa-Ki Trans Kft.
- Fát vágtunk az erdőn, így indult a vállalkozás, majd fokozatosan áttértünk a feldolgozásra. Először méterfát vittünk a lakosságnak, aztán felmerült az igény, hogy vágjuk fel kuglira, de nem volt, aki felhasogassa, hát megcsináltuk azt is - idézte fel Másli Attila ügyvezető. - Kitermeléssel már nem foglalkozunk, hanem megvásároljuk az alapanyagot és feldolgozzuk. Osztrák, olasz és magyar piacra szállítunk tűzifát.
A kft.-nek 2000 óta nagy konkurenciával kell megküzdenie, mert sokan belevágtak hasonló tevékenységbe.
A Fa-Ki Trans Kft. kilenc alkalmazottat foglalkoztat. Hajba Péter az Olaszországba induló szállítmány előkészítésén dolgozik.
- A vevőkörünk jó részét ettől függetlenül sikerült megtartanunk, sőt az olasz piacon mindig nagyobb az igény, mint amennyit szállítani tudunk. A szlovák, román, bosnyák és horvát fa olcsóbb a magyarnál, de jelentős mennyiségben hazánk tud exportálni, ezért tőlünk rendelnek. Az olasz piacon évi kétmillió köbméter fogy, ennek a döntő többsége magyar áru.
A kft. szállítmányozással is foglalkozik. Igyekeznek megfelelni az egyre szigorodó szabályoknak, de nincs könnyű dolguk.
- Hihetetlen, mennyi adminisztráció hárul a sofőrökre, és mi mindenre kell figyelniük, mert semmiségekért is kiszabnak háromszázezer forintos bírságot. A tachográfban például 24 óránként ki kell cserélni a korongot, s már akkor is büntetéssel fenyegetnek, ha éppen nem tud megállni a sofőr az autópályán, és néhány percet késik ezzel a művelettel. Velünk egyszer fordult elő, hogy ki kellett fizetnünk egy háromszázezres bírságot. Zuhogó esőben vittük az árut, és úgy megázott a fa szállítás közben, hogy átléptük a szállítmány súlyára vonatkozó előírásokat. Annyi kedvezményt kaptunk, hogy részletekben fizethettünk.
A tűzifát nem csak külföldre szállítják, a vevőkörhöz tartozik az egervári lakosság is. A gázvezeték kiépítésekor visszaesett egy kicsit a kereslet, de a hálózat üzembe helyezése utáni második télen már újból jöttek a vevők és beszereztek néhány köbméter fát, hogy spóroljanak. A mostani gázárak mellett különösen érezhető ez a tendencia. Igazi fellendülés azonban utoljára 2006 környékén volt az ágazatban, mondta Másli Attila. Akkor 14-16 embert foglalkoztattak, azután a létszám fokozatosan 9-re csökkent a válság éveiben.
Az egervári Déri Bt. vezetője, Déri Csaba is alátámasztotta, hogy nehéz idők járnak a faiparban. A vállalkozás fakitermelést végez, és mostanában teremti meg a feldolgozás alapjait. A tűzifa-forgalmazás irányába szeretnének elmozdulni.
- A feldolgozatlan áru, például a rönk iránt csökkent a kereslet, mert az építőipar és a bútoripar is mélyponton van. A rönk ára felére esett vissza három év alatt. A tűzifa-előállítástól és -értékesítéstől azt várjuk, hogy több feladatot ad a cégnek, a dolgozóknak - fogalmazott Déri Csaba.
Erdei köbméter
Sokan becsapják mostanában az emberek a tűzifa mennyiségével. Másli Attila elmondta: a kereskedelemben az erdei köbméter a hivatalosan elfogadott. Méteres tűzifából egyszer egy méteres alapterületen 1,70 méter magasra rakott mennyiséget jelent ez. Szabó Judit
