Pénzt kérnek a méhészektől a pollengyűjtés idejére Máramarosban (Krónika)

2011. április 21. - A kedvezőtlen időjárás mellett a máramarosszigeti méhészek dolgát a környékbeli erdőtulajdonosok is nehezítik, akik újabban a pollengyűjtés idejére pénzt kérnek a gazdáktól. A szakmabeliek szerint nem kizárt a méz drágulása. Nehéz munka. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt késik a méhek szaporodása
A márciusi hidegek miatt két-három hetet is késik a méhek szaporodása, vélik a szakemberek. Márciusban ugyan egy hétig meleg volt, ekkor elkezdték a méhek a peték lerakását, ám az éjszakánként akár nulla fokig is lehűlt hőmérséklet lelassította, zömében pedig megállította a petézés folyamatát. „A pollengyűjtéshez három fontos tényező szükséges: fejlett, életképes méhek, ezek mintegy 15 napon belül fejlődnek ki, jó virágok, valamint kedvező időjárás. Ahhoz, hogy a méhek kibújjanak kaptáraikból, legalább 15 Celsius-fok szükséges” – tudatta lapunkkal Ioan Ardelean, a máramarosszigeti Apisigmar méhészeti egyesület elnöke.
A kedvezőtlen időjáráson túl más nehézségekkel is szembe kell nézniük a máramarosi méhészeknek. Pár évvel ezelőtt az északnyugati régióban megalakult az akácerdők tulajdonosainak egyesülete, melynek képviselői a pollengyűjtés idejére pénzt kérnek a méhészgazdáktól annak ellenére, hogy a méhészeti jogszabályok ezt tiltják, ugyanakkor kimondják, hogy pont a méhészt kellene ezért megfizetni. A máramarosszigeti méhészeti egyesület elnöke kérdésünkre elmagyarázta, hogy a partiumi akácerdő tulajdonosai tulajdonképpen nem kimondottan a pollengyűjtés fejében kérik a pénzt, hanem ők az erdőik karbantartására szánják a méhészektől összegyűjtött pénzösszeget, így ez az illeték nem minősül törvénytelennek. „A szatmári erdőtulajdonosokat is megértem, hogy kérik ezt a díjat” – fűzte hozzá az Apisigmar egyesület elnöke. A partiumi vándorlást követően a máramarosi gazdák az Iza-völgyi akácosokba mennek méheikkel, onnan a Prislop-hágóba viszik kaptáraikat, ahol a dolgozóméhek a málnavirágokról gyűjtik a pollent.
Az elnök ugyanakkor közölte, idén a méz újabb drágulására lehet számítani. Ha a tavalyi gyenge temést követően a méz kilója átlag 15–18 lejbe került, idén várhatóan 20–25 lejre ugrik majd kilója. A máramarosi méhészgazdák nagyrészt a  piacon értékesítik terméküket, de vannak olyanok is, akiktől felvásárolják a mézfeldolgozó egységek. Ez azonban kevésbé éri meg a méhészeknek – közölte a máramarosszigeti egyesület elnöke, aki maga is méhészkedik. Megtudtuk, Máramarosszigeten csak egy méhész van, aki a mézét egy szupermarketben is értékesíteni tudja. Ahhoz, hogy egy méhész egy nagy bevásárlóközpontot állandóan el tudjon látni mézzel, legkevesebb 400 kaptárra lenne szüksége, míg az itteni gazdáknak átlagban 50 kaptáruk van. Máramarosszigeten 300 bejegyzett méhész van összesen 10 000 kaptárral. Zahoránszki Brigitta

Magyar nyelven a méhészeti programról
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján hamarosan magyar nyelven is hozzáférhetnek az érdeklődők az Országos Méhészeti Program részletes támogatási kritériumrendszeréhez. Amint arról korábban beszámoltunk, a jogosultsági feltételek mellett az elszámolható költségeket és támogatási formákat is tartalmazó bemutatóanyagot Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár is ismertette a méhészekkel.