2011. május 10. - Kínában hatalmas az érdeklődés a Magyarországi vadászati lehetőségek iránt Versenyhátrányt okoz a magas, 25 százalékos áfa a magyarországi vadászati turizmusnak, holott temérdek ázsiai vendég érdeklődik az itteni lehetőségek iránt. Magyarország még mindig nagyhatalom ezen a területen, de a rang megtartásához kormányzati segítségre lenne szükség. Az ágazat zuhanását nemzeti vadgazdálkodási programmal és ahhoz rendelt pénzzel lehetne megállítani. Évente egymilliárd forint körüli összegre lenne szükség. „A múlt ősszel úgy éreztük, a globális válság vadásztatást negatívan befolyásoló hatása rövidesen véget ér. Sajnos a vadásztatóirodák azt tapasztalják, hogy a törzsvendégek ugyan visszajönnek, hiszen nekik már baráti körük, kedvelt szálláshelyük van, de újak csak elvétve érkeznek” – mondta lapunknak Pechtol János. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke kiemelte: a külföldi vendégek nemcsak az aranyérmes trófeák, hanem a magyar vadászati kultúra miatt is jönnek Magyarországra. Mérsékeltebb árak esetén még többen érkeznének, s nagyobb lenne a kedv a magyarországi vadászathoz. A magasabb tarifákra nem az extraprofit, hanem az Európában kiugróan magas, 25 százalékos áfa miatt van szükség. Lengyelország, Szlovákia és Románia szakértői, döntéshozói rájöttek, hogy az alacsonyabb áfával a mi áraink alá tudnak menni. Az áfa Lengyelországban öt, Szlovákiában 18, Romániában 19 százalék. Bár a vadászati szolgáltatás színvonala elmarad a miénktől, a kisebb költségek miatt sokan mégis ezekbe az országokba mennek. Pedig Ázsiából is nagy az érdeklődés: már érkezett kínai delegáció, hogy felderítse a lehetőségeket. Pechtol János kiemelte: a verseny nagy, s az ágazat hosszú távon eredményes működését nemzeti vadgazdálkodási programmal és a végrehajtásához szükséges anyagi támogatással lehetne megoldani. A gazdálkodók lehetőségei nem elegendőek az ágazat fejlesztéséhez, s új programok beindítására évente mintegy egymilliárd forint állami támogatásra lenne szükség.
Kiemelte: ezzel nyernének a vadgazdálkodók, a vadásztársaságok, az utaztató irodák és a magyar központi költségvetés is. Ilyen programmal növelni lehet a bevételeket, s még több munkahelyet lehet teremteni. „Ha a méhészek kapnak uniós támogatást, akkor a vadászok miért nem? Öt éve semmivel sem támogatták az ágazatot! – emelte ki az elnök. – Igaz, a turizmus fejlesztése érdekében a vadászatra jogosultak is pályázhattak infrastruktúra-bővítésre, de az mit sem ér, ha mesebeli épületekkel várjuk a vendégeket, de nincs vad, vagy nem megfelelő minőségű.”
Pechtol János rámutatott: a vadászati turizmus előnye, hogy a legutolsó település is haszonhoz juthat belőle, fejlesztéseket generálhat, hiszen a vadászok a legeldugottabb erdőket, mezőket is felkeresik. Vadgazdálkodási szakemberekre, kísérőkre, hajtókra és segédmunkásokra is szükség lenne az ágazat fejlesztéséhez. A szálláshelyek is pluszbevételre tehetnének szert, hiszen egy esti vadászat után a vendég már úgysem akar sokat autózni, hanem a közelben fogja álomra hajtani a fejét, hogy a hajnali vadászat előtt is a terület közelében legyen. Csákó Attila
