2011. május 12. - FOGLALKOZTATÁS - Az erdők köztudottan roppant fontos közfunkciókat látnak el. Mivel a közszolgáltatások ellátásához az erdőgazdálkodók a központi költségvetésből nem részesülnek, ezért indokolt az erdészeti közfoglalkoztatás. Az állami erdőkben ennek már több évre visszatekintő hagyományai vannak, a magánerdészeti program azonban idén indult először.
Február végén jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázati felhívása az országos közfoglalkoztatási program támogatásáról, immár a magán erdőgazdálkodók számára. Célként fogalmazódott meg az, hogy a regisztrált álláskeresőknek és bérpótló juttatásra jogosultaknak átmeneti munkalehetőséget teremtsenek. Luzsi József, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke, egyben a kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat első embere elmondta, eddig országosan 800 embert sikerült ily módon kenyérkeresethez juttatni, ebből a megyében pedig mintegy félszáz főnek tudnak munkát biztosítani. Hozzátette: tekintettel arra, hogy sok potenciális pályázó rövidnek találta a rendelkezésre álló időt a pályázat megfelelő összeállításához, ezért egy hónapon belül várható újabb kiírás, melynek révén további hatszáz ember állhat munkába az ország magánerdeiben.
Az év végéig tartó, a bért és annak járulékát legalább 80 százalékban támogatandó programban kizárólag közfeladatokat lehet megvalósítani. Így közmunkások fogják végezni az agresszíven terjedő növények (például a gyalogakác) irtását, gyomtalanítanak, a parlagfű-mentesítésben vesznek részt, ahogy az erdei utak (beleértve a séta- és turistautak) rendbe tételében, a szemét eltávolításában is. Közreműködnek a metszésben, koronaalakításban, és ugyancsak rájuk vár az erdőkben maradt vágástermékek összegyűjtése, amit aztán kedvezménnyel kaphatnak meg a rászorulók.
Mint megtudtuk, az állami erdőgazdálkodók évek óta részt vesznek a közmunka programokban. Idén már januárban megnyíltak a pályázatok az MFB Zrt. vagyon-kezelési körébe tartozó 22 erdőgazdaság számára, amelyek átlagosan 2760 álláskeresőt alkalmaznak olyan munkákra, amelyek közérdekűek és nem járnak közvetlen nyereséggel. Az általános erdőművelési munkák, a csemeték ápolása, az erdei turistautak rendbetétele a feladatuk.
A leghatékonyabb szénelnyelők a szárazföldeken
A legjelentősebb, leghatékonyabb szárazföldi szénelnyelők az erdők. Európa évente 660 ezer hektárral bővülő erdei például 150-200 milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak. Szerepük tehát felbecsülhetetlen a klímaváltozás mérséklésében, mivel nemcsak megkötni képesek a légköri szenet, hanem szervezetükben tartósan, több évtizeden keresztül tárolják is azt. Éppen ezért fontos az a javaslat, miszerint fordítsuk a szén-dioxid kvóta bevételeinek egy részét az erdőkre, az erdőterületek bővítésére, ami a leghatékonyabb környezetvédelmi beruházás lenne az utánunk következő generációknak.
A szakember megjegyezte: a nemzetközi ÜHG (üvegházgáz) kereskedelemben az erdők szén-dioxid elnyelő, valamint a fatermékek széntároló képessége és teljesítménye nem vesznek részt, holott jelentős a hozzájárulásuk. Azaz a fatermékek fokozottabb mértékű előállítása és használata az éghajlatváltozás elleni küzdelem része, ezért ezt a folyamatot serkenteni célszerű, s ehhez az ÜHG-kvóta kereskedelméből származó hazai bevételekből megfelelő forrásokat kell rendelni. Ezzel ugyanis munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg, közvetlenül és közvetve — tette hozzá Luzsi József. Laczi Zoltán
