Üzleti biztosítókat vár a tárca az agrárkárok enyhítésére (Napi Gazdaság)

2011. június 3. - A formálódó agrárkár-enyhítési rendszerbe a tárca bevonná a biztosítókat, kibővítené a befizetők körét és szélesítené a finanszírozható káresetek listáját, például az árvízzel. A formálódó agrárkár-enyhítési rendszerben komoly szerepet szánna a tárca a piaci biztosítóknak is - a koncepció közigazgatási egyeztetésen van, ősszel kerül a parlament elé - mondta a Napi Gazdaságnak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az új modell kétpilléres lesz. Az elsőben a jelenlegihez hasonlóan, ám kissé kibővítve működne a kárenyhítés rendszere, a biztosítók pedig a másodikban jelennének meg. Szélesítenék a finanszírozható káresetek korét is: az árvizet például szeretnék notifikáltatni az unióval.
Az elmúlt években bővült a piaci alapon elérhető mezőgazdasági biztosítások köre - ám az még mindig messze nem teljes. Ezek közé tartozik a gyümölcsösök tavaszi fagy, illetve homokverés elleni, a szántóföldi növények jég-, vihar- és fagykárra szóló biztosítása. Az állattenyésztőknek kínált megoldások között megtalálható a teljes állományra köthető tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk elleni biztosítás. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz- és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. Az ingatlanok, eszközök külön biztosíthatók.
A minisztérium bővítené az alap befizetői korét. Jelenleg az őstermelők szabadon dönthetnek a belépésről - többségük a sorozatos természeti katasztrófák ellenére sem tag -, azonban a társas vállalkozások számára kötelező a  részvétel és a  befizetés is. Tavaly a kötelező állami kiegészítéssel mindössze ötmilliárd forint volt az alapban, ez nem tudta kompenzálni a rekordméretű károkat. Egyes becslések szerint az ár- és belvizek, valamint viharok okozott károk összértéke csak a mezőgazdaságban meghaladta a 150 milliárd forintot. A kárenyhítési szabályok alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által számított és elismert kárigény is megközelítette a 40 milliárdot.
A tervezet egyelőre a tavalyihoz hasonló összeggel számol az alap költségvetésénél. Bár egyes balkányi kertészek részéről fölmerült az a javaslat, hogy egyszeri, nagyobb összegű gazdálkodói befizetéssel érdemben föl lehetne tőkésíteni az alapot, az államtitkár szerint nem érkezett tömeges gazdálkodói igény ezzel kapcsolatban. Ha netán komoly igény lenne erre a gazdák részéről, természetesen megfontoljuk a javaslatot - tette hozzá Czerván György. KISS MELINDA KATALIN