2011. augusztus 16. - Szigorított vizsgák, jobban megnézik, kinek a kezébe adnak puskát A vadászbalesetek számának csökkentése érdekében szigorította az állami vadászvizsgáztatás szabályait a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy rendeletmódosítással bezárták azt a kiskaput, ami eddig lehetővé tette, hogy nem kellően felkészült, sőt, olykor a fegyverhasználatot még alapfokon sem ismerő emberek is vadászengedélyhez jussanak.
A szigorítás céljával egyetért a szakma, ugyanakkor többek szerint a tárca túllőtt a célon: ma már olyan szakembereknek is le kell tenniük az állami vadászvizsgát, akik felsőoktatási intézményben tanulták a szakmát. Emiatt nem kizárt, hogy a július végén módosított rendeletet hamarosan javítani kell.
A jelenlegi előírások szerint az kaphat vadászatra jogosító vadászjegyet, aki állami vizsgán bizonyította –egyebek mellett fegyverhasználatból – elméleti és gyakorlati felkészültségét. Az engedélyek kiadását szabályzó rendeletben a július végi szigorítás előtt még szerepeltek kivételek: mentességet kaptak a vizsga alól egyes szakmák, például agrár- és erdőmérnököknek, vadászati technikusoknak nem kellett külön vizsgázniuk. Ma viszont már senki nem kap mentességet, minden vadászni vágyónak állami vizsgát kell tennie.
„Egy gépészmérnök biztosan nagy szakértője az autóknak, mégsem jár diplomájához jogosítvány.” Így indokolta lapunknak a szigorítást Vajai László, a szaktárca erdészeti, halászati és vadászati főosztályvezetője. Hozzátette: bár a balesetek száma továbbra is alacsonynak számít Magyarországon, a vadásztatással foglalkozó társaságok mind gyakrabban jelezték, hogy akadnak gondok a vadászok felkészültségével. Ráadásul – jegyezte meg a főosztályvezető – a rendeletmódosítás előtt volt elvi lehetősége annak, hogy egyesek a mentességet élvező szakmákat kihasználva, megfelelő tudás, felkészültség híján jussanak engedélyekhez, s így fegyverhez.
Ennek kapcsán Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára úgy fogalmazott lapunknak: egyre több az olyan szaktanfolyam, amely vadászvizsga-mentességet is ígér. A tanfolyamok egy része persze nem kibúvót, hanem valódi tudást, szakmát kínál, ám ettől függetlenül a főtitkár szerint tény: a fegyverhasználat elméleti és gyakorlati tudnivalóira jobbára nem készítik fel megfelelően a jelentkezőket ezek a képzések. Ráadásul akadnak olyan cégek is – tette hozzá Pechtol János –, amelyek lényegében csak papíron képezték a jelentkezőket, s két-három hónap alatt olyan szakmáról adtak bizonyítványt, amivel aztán tulajdonosuk megpróbálkozhatott mentességet kérni. A főtitkár becslései szerint az elmúlt években mintegy ötszázan iratkoztak be 200–250 ezer forintért ilyen tanfolyamokra, abban bízva, hogy így mentességet kaphatnak a szigorú vadászvizsga alól.
A szakember szerint azonban a legtöbben elszámították magukat, a kamara ugyanis, amikor szembesült a ténnyel, miszerint sok úgynevezett részszakképzésnek minősülő tanfolyamon még az elemi fegyverhasználati ismereteket sem tanítják, sorra elutasította a mentességet kérő beadványokat. Ezzel együtt szükség volt a rendelet szigorítására, hiszen így már az elvi lehetősége sincs meg a felkészülés, s a vizsga kikerülésének – tette hozzá a kamara főtitkára.
Noha a szigorítás nyomán biztonságosabbá válhatnak a vadászatok, többek szerint a minisztérium túlzásba esett azzal, hogy a kétes hírű gyorstalpalókat egy kalap alá vette a felsőfokú oktatási intézmények szakképzésével. Így vélekedik a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja, Náhlik András is. Mint fogalmazott, érti a tárca szándékát, de szerinte a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Azt említette példaként: most már vizsgára kötelezik a vadgazdálkodási szakon végzett hallgatóikat is, pedig sokszorosan többet tudnak a szakmáról, mint amennyit az állami vizsgán elvárnak, ráadásul ők nem csak lőtéren tanulják a fegyverhasználatot, hanem vadászati gyakorlaton is részt vesznek. Mindez azt bizonyítja a dékán szerint, hogy igenis vannak olyan szakmák, amelyek számára indokolt fenntartani a mentességet, s hiba felesleges kiadásokra, eljárásokra kényszeríteni a már kellően képzett szakembereket. Kifogásainkról már tájékoztattuk a tárcát, szeptemberben egyeztetünk, s a minisztérium nem zárkózott el az esetleges módosításoktól – tette hozzá Náhlik András. Boda András, Zalaegerszeg
Semjén javaslata nincs napirenden
Tavasszal azt tervezte a szaktárca, hogy a vizsgával kapcsolatos szabályok szigorítása mellett még az idén több ponton módosítja a vadászati törvényt is. Tervezték a vadászterületek kijelölési szabályainak –korábban sokat vitatott – megváltoztatását, az eljárásban nagyobb szerepet szánva a szakmai szervezeteknek és a természetvédőknek.
Emellett tavasszal még napirenden volt a vadásztársasági formák felülvizsgálata. Vajai László érdeklődésünkre úgy fogalmazott: az év második felében elkezdődhetnek a széles körű szakmai egyeztetések, de az esetleges változtatásokra legkorábban jövőre kerülhet sor. Mint megtudtuk, egyelőre nincs napirenden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként még tavasszal tett, s jókora szakmai-politikai vitát szított javaslata a vadászható fajok listájának bővítéséről.
