2011. augusztus 31. - MINTA Az ERTI saját ültetvényein termesztett nyárból nyert faaprítékkal fűti az épületeit Sárvár - A csemetekertben termesztett nyárból készült faaprítékkal fűtik majd az Erdészeti Tudományos Intézet épületét. A pályázati pénzből megvalósult fejlesztés mintaként szolgálhat
A jövőben a saját kísérleti ültetvényein megtermelt nyárból előállított faaprítékkal fűtik az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) sárvári épületeit. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott, mintegy 86 millió forintos támogatásból megvalósult beruházás során korszerűsítették az intézet fűtési rendszerét: hőszigetelték a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a belső fűtésrendszert, és egy magas hatásfokkal működő, faapríték tüzelésű kazánt helyeztek üzembe. A beruházás zárókonferenciáját tegnap tartották, az ERTI-nél.
Ligetiné Nechay Erzsébet, a Vidékfejlesztési Minisztérium kutatási, fejlesztési és innovációs osztályának vezetője köszöntő előadásában példaértékűnek nevezte a sárvári projektet. Hangsúlyozta, hogy a fosszilis energiahordozók pótlása kulcskérdés, a bioenergia pedig egyértelműen felértékeli a mezőgazdaság és a vidék szerepét. Hozzátette azt is, hogy a „földön heverő" energiahordozók hasznosítása az agrárpolitika egyik fő célkitűzése.
A beruházás fontosságát dr. Borovics Attila, a sárvári központtal működő intézet főigazgatója is hangsúlyozta. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az intézet épületeit eddig gázzal fűtötték, ez évente 10-12 millió forintba került. A korszerűsítés után azonban elfelejthetik a gáz-számlát: a fűtés ugyanis egyetlen fillérjébe sem kerül az intézetnek. A faaprítékot a kísérleti ültetvényeiken termesztett nyárból állítják elő. A tévedések elkerülése végett dr. Borovics Attila hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy rövid távú gazdasági haszon reményében elégetik az erdeinket. Sőt! Az ERTI Közép-Európa egyetlen „intézményes" nyárnemesítő helyeként a régióban vezető szerepet tölt be az energetikai faültetvényékhez szükséges fajták előállítása és köztermesztésbe vonása területén. E tevékenységhez kötődően az intézettől öt kilométerre lévő kísérleti csemetekertjében kiterjedt energetikai faültetvényekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az új, kifejezetten energetikai célú fajták vizsgálatát.
Hozamméréseket végeznek, értékelik a rezisztencia-tulajdonságokat, az ültetvények létesítését pedig továbbképzések és bemutatók szervezésével szorgalmazzák. A kísérleti ültetvényeken megtermelt biomassza egyidejűleg biztosítja a központi irodaépület és a kapcsolódó üvegházak energiaszükségletéhez szükséges mennyiségű alapanyagot. A főigazgató hangsúlyozta: a világ számos országából (például Németországból és Kínából is) érdeklődnek a sárvári kísérletek és eredmények iránt.
Az intézet saját előállítású tüzelőanyagot használ fel a fűtéshez, de - ahogy erre a főigazgató rámutatott - erre mások is képesek lehetnek. A „tudásmegosztás" során meghatározható, hogy az különböző energia-igényekhez mekkora ültetvényt kell létesíteni. Ha valaki mégsem tud saját ültetvényt létrehozni, akkor is áttérhet az aprítéktüzelésre, hiszen vannak, akik a saját felhasználáson túl felesleget is termelnek vagy eleve más fel használókat szeretnének ellátni alapanyaggal. Kérésünkre konkrét adatokkal is szolgált dr. Borovics Attila: számításaik szerint egy száz négyzetméteres épület fűtéséhez egyhektáros ültetvény szükségeltetik. Szerinte ezen települési Önkormányzatok, lakóközösségek is elgondolkodhatnának, hiszen akár munkahelyeket is teremthetnek az átállással, mondjuk, ha a saját területükön létesített ültetvények gondozását közmunkásokra bízzák. Az, aki a saját földjén megtermelt alapanyagból készült faaprítékkal oldja meg a fűtést, az ez irányú költségek felét megspórolhatja, de ha valaki úgy veszi a faaprítékot, akkor is a költségek negyedét takaríthatja meg.
A tegnapi rendezvényen a kísérleti ültetvények megtekintése mellett az új kazán működését is megismerhették a látogatók. A kazán működése automatikus: emberi kézre csak a faapríték tárolóba történő töltésekor, illetve a keletkezett, a zárt rendszeren keresztül eleve egy konténerbe kerülő hamu elszállításánál van szükség. A porleválasztónak köszönhetően pedig a levegőbe kerülő szennyeződéssel sem kell számolni. Ahogy azt a bemutatón hallhattuk, egy átlagos téli napon hozzávetőlegesen négy köbméternyi apríték elegendő az intézet fűtéséhez. NAGY ILDIKÓ
AZ ELŐNYÖK
Az energetikai faültetvényeknek jelentős szerepük lehet a magyar energiagazdálkodásban. Fontos szempont például, hogy a megtermelhető biomassza tüzeléstechnikai paraméterei rendkívül kedvezőek: hamutartalma csekély, égéshője kiváló, könnyen aprítható és problémamentesen tárolható. További előny, hogy a megfelelő fajták kiválasztása esetén a termelés időjárási kockázatai -a hagyományos szántóföldi növényekéhez viszonyítva is - alacsonyabbak.
