2011. szeptember 1. - Az elmúlt nyolc hónapban mintegy tizenötezer
látogatója volt a Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott
Vadonleső honlapnak. A 2009 szeptemberében elindított rendezvénysorozat célja, hogy a könnyen felismerhető, mással össze nem téveszthető védett állatokról és növényekről gyűjtsön elterjedési adatokat - lehetőleg minél szélesebb társadalmi részvétellel, önkéntesek bevonásával.
A vállalkozók tizenhat védett állat- és növényfaj megfigyelési adatait rögzíthetik egy interaktív térképen. Emellett, mintegy ráadásként az adott fajról rengeteg apróságot tudhatnak meg a neves magyar fényképészek felvételeivel illusztrált leírásokból. A begyűjtött információk rögvest láthatóak, s a szakemberek által történt hitelesítés nyomán hazánk legnagyobb természetvédelmi információbázisába kerülve hasznosulnak. A program népszerűségét szépen bizonyítja, hogy eddig csaknem 4600 „vadonlesős" adat gazdagította az állami természetvédelmi adatbázist. Érdekes módon a legtöbben a keleti sünről küldtek információt, de például a foltos szalamandra állományainak pontos és folyamatos szondázása is szembeötlő a szakembereknek.
Tucatnyi oktatási intézmény és környezetnevelési szervezet népszerűsíti a „vadonlest", eljuttatva az erdők-mezők- vizek megfigyelésének és megóvásának szemléletét gyerekekhez, felnőttekhez egyaránt. Az akciót a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága koordinálja. Mivel a vadonles iránt jelentős az érdeklődés, tavaly felvetődött, hogy az év madarát jelölő Magyar Madártani Egyesülethez és az év fáját kiválasztó Nyugat-magyarországi Egyetemhez hasonlóan a honi botanikusok is részt kérhessenek a programban. A kezdeményezésnek köszönhetően az év vadvirága 2011-ben a leánykökörcsin lett.
„Igaz, hogy a leánykökörcsin kora tavasszal virít, de élőhelye nem csak ekkor szorul védelemre. Az utóbbi időben, különösen a jelentős médiafelhajtásnak köszönhetően egyre többen keresik és figyelnek rá, ám sajnos szigetszerű állományai olvadóban vannak, vagy rosszabb esetben akár már el is tűntek" - mondta lapunknak Kanizsai Máté botanikus. A fiatal szakember a veszélyeztető tényezők közé sorolta a lelőhelyek beépítését, a hajdan legeltetett mezők becserjésedését, és - főleg települések közvetlen közelében - az illegális motokrosszozást és quadozást. Utóbbi kettő menthetetlenül kiirthatja e csodálatos növényt. De nem szolgálja a leánykökörcsin érdekeit a gyepek tél végi felégetése, valamint virágainak leszedése és töveinek - amúgy szigorúan tiltott és szankcionált - kiásása sem.
„A turistáknak nem árt tudniuk, hiába szép, ha minden porcikája mérgező. Ezért hívják egyes régiókban tikdöglesztőnek" figyelmeztet Kanizsai Máté. A szakember hozzátette, a népi gyógyászat felhasználta, hiszen a virágából és leveléből készült teát asztmás görcsök és fejfájás csillapítására alkalmazták. A növényről igen sok információt küldtek be a polgárok - mondta lapunknak a Vadonleső program egyik munkatársa. Meglepő, a legtöbb adat Budapest közvetlen környékéről származik, de található leánykökörcsin Sopron, Miskolc, Pécs és Komló közelében is. A szakemberek szerint úgy tűnik, jelentős populáció él az Aggteleki-karsztban és a Zempléni-hegységben is. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS
