2011. szeptember 6. - Az ország nyugati felén a külföldről illegálisan
beszállított szemét okoz problémát, míg keletről a folyók hozzák a
műanyagot Több százmillió forintos kiadást jelent évente a magyar erdészeti társaságoknak, erdőgazdálkodásoknak az illegálisan lerakott hulladék kezelése, elszállítása. A hulladékkezelés költsége más erdészeti munkáktól vonja el a pénzt, amely tarthatatlan a szakemberek szerint. A nyugati országrészben a külföldről illegálisan beszállított és leborított szemét, keleten a folyók által szintén más országokból hozott hulladék okoz problémát, míg a főváros környékén a lakosság és hajléktalanok szennyezik a környezetet. Évente mintegy kétszázmillió forintot költenek más szemetének az eltakarítására az állami erdészetek, pedig a hulladék kezelésének semmi köze az erdőgazdálkodáshoz, az társadalmi probléma – mondta tegnap Nyíri János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője annak kapcsán, hogy egy elhagyott hajléktalantelepet számol fel a Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros IX. kerületében, ahol ötven tonna kommunális hulladékot gyűjtöttek össze.
„Két és fél hektáros erdőfoltot takarítunk ki, ekkora területen gyűlt össze a szóban forgó ötventonnányi kommunális hulladék. Egy átlagos magyarországi háztartás többévi szemétmennyiségével összemérhető, szó szerint ház magasságú hulladékhegytől tisztul meg a napokban ez a kis budapesti erdő” – mondta lapunknak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Szerinte elképesztő, hogy a jelenleg hatályos, de éppen megújítás alatt álló hulladékgazdálkodási törvény a terület kezelőjének kötelességévé teszi az illegális hulladék elszállítását. „Ez a szabályozás az erdőgazdálkodót sújtja, hiszen mások szemetét kell elszállítani, ártalmatlanítani, megsemmisíteni. A törvény a vétlen féllel fizetteti meg a költségeket, ez az erdészeti munkáktól vonja el a pénzt, pedig sétautak, erdei játszóterek is épülhetnének ebből a pénzből” – jelentette ki Lomniczi Gergely. Szerinte az illegális hulladéklerakás nem erdészeti, hanem társadalmi, a hajléktalanság pedig szociális probléma, amelyek megoldására sem eszköze, sem hatásköre nincs az erdőgazdálkodónak.
„Országos problémáról beszélünk. Hazánk nyugati felén a külföldről illegálisan beszállított és leborított szemét okoz súlyos problémát, s emészt fel komoly összegeket. A kamionos szállítmányok egyik célpontja továbbra is Magyarország. A keleti országrészben a folyók által szintén más országokból hozott hulladék okoz gondot, a szemét több száz kilométert utazik, hogy aztán az egyik erdőgazdálkodás területén érjen partot. A főváros környékén a lakosság és a hajléktalanok szennyezik a környezetet. A lakossági hulladék mennyisége ipari méreteket ölt, sitt-, festék- és autógumihegyek borítják Budapest külső területeit, de kollégáim extrém esetekkel is találkoznak. Legutóbb kamionnyi vágóhídi hulladékra bukkantak” – mondta ki Lomniczi Gergely.
Kiemelte: nyáron körülbelül ezer, télen mintegy kétszázötven hajléktalan lakik a fővárosi erdőkben. Ott a természeti értékek megmentése előtt az emberi értékeket is menteni kell. Erre szociális szervezetek hivatottak, amelyek közül többel is szorosan együttműködik a Pilisi Parkerdő Zrt. Bár jó példák az elmúlt évekből egyre nagyobb számban akadnak, társadalmi összefogás és felelős hiányában a hajléktalanok helyzetének rendezése és az illegális hulladéklerakás megszüntetése nemcsak a főváros környéki parkerdőkben várat még magára, de országosan is. Szarvas Szilveszter
