Természetvédelem: a virágot óvjuk vagy a falut az árvíztől? (Zalai Hírlap)

2011. október. 04. - A Natura 2000 a legfőbb konfliktusforrás Örök konfliktusforrás a természetvédelem ügye, a laikusok számára ugyanis gyakran értelmezhetetlen egy-egy tiltás háttere. Legutóbb a rezi vár bővítését vétózták meg az illetékesek.
Az általános vélekedés szerint a hazai természetvédelmi rendszerben a legnagyobb problémát a Natura 2000-es besorolású területek okozzák. Elterjedt nézet, hogy a kelleténél több ilyen született, a velük kapcsolatos szabályozás pedig meglehetősen kusza, túlbürokratizált.

- Nekem is van olyan kaszálóm, ami Natura 2000-es besorolást kapott, s előírás, hogy júniusnál hamarabb a természeti értékként számon tartott növények miatt nem lehet kaszálni - tudtuk meg a gelsei Néber Szilvesztertől.

- Ez azért szerencsétlen, mert a fő kaszálási szezon meg májusban van, a már bimbós, virágzás előtt álló növények akkor rendelkeznek a legnagyobb beltartalmi értékkel. Később sokkal silányabb, kórós takarmányt tudunk csak az állatok elé tenni, ami hamarabb el is fogy, aztán pedig pótolni kell - magyarázta a férfi, aki 132 hektáron gazdálkodik. Néber Szilveszter azt is hozzátette: a kiesést hektáronként 38 euróval kompenzálja az államon keresztül az EU - de ahhoz, hogy hozzájusson a pénzhez, irdatlan adminisztráción kell átverekednie magát.

- Úgy látom, mi magyarok a természetvédelemben is igyekeztünk az eminenseknél is eminensebbek lenni, mert miközben Ausztria mondjuk 7 előírást vállalt be, mi tizennyolcat - tette hozzá a szakember.

Keserű tapasztalatokat osztott meg velünk Kele Lajos, a dél-zalai Eszteregnye polgármestere is. Mint elmondta: 6 hektáros komplex hasznosítású árvízcsúcs-csökkentő tározót álmodtak meg a falu határába, amiből a természetvédelmi előírások miatt csak jóval kisebb készülhetett el - az is 3 évig tartó huzavona után.

- Korábban a környező dombokról alázúduló csapadékvíz sok kárt okozott a településnek - magyarázta. - Ennek kiküszöbölésére vágtunk bele a tározó kialakításába, amit első nekifutásra 6 hektárosra terveztünk. Aztán jött a természetvédelem, s mondták, hogy a környéken tenyészik egy védett növény, ezért csak kisebb tározó készülhet. Most kíváncsian várjuk, hogy ezzel a mérettel mennyire tud majd megfelelni a feladatának...

Hozzátette: valamiképp meg kellene találni az arany középutat a természetvédelem és a közösség érdekei között.

A tőzegbányászattal foglalkozó alsórajki Greenvital Kft. ügyvezetőjének, Borda Kálmánnak több hónapja áll a pénze az újonnan épített üzemcsarnokában, mert a természetvédők ellenezték, hogy Natura 2000-es területen keresztül vigyék ki a villamos áramot a faluból az épülethez.

- A villamosítás terve az első fokú eljárásban át is ment - jelezte Borda Kálmán. - Azonban az egyik közbeeső szántó tulajdonosa még a jogerőre emelkedés előtt megfellebbezte a határozatot. A másodfokon eljáró környezetvédelmi főfelügyelőség aztán 90 napig ült az aktán, mondván, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park véleményére várnak, meg arra is hivatkoztak, hogy a szántó Natura-terület... Ekkor az épületnek már volt engedélye, ezért nem értettem, miért vacakolnak az oszloppal? Az éppen a természetvédelmi előírások miatt fókuszba került tőzegbányászat kapcsán pedig úgy gondolja, minden baj okozója, hogy az összes lápot Natura 2000-es kategóriába sorolták. Valódi, klasszikus, vízzel fedett láp azonban ma már nem sok van. Az ilyeneket szerinte valóban óvni, védeni szükséges, ám a kiszáradt területeket le kell termelni, mert előbb-utóbb tönkremegy a tőzeg.

A természetvédelmi előírásokat a vadgazdálkodásban is felül kellene vizsgálni - osztotta meg álláspontját lapunkkal Kiefer Károly, a nagykanizsai Hubertus Vadásztársaság elnöke. Mint mondta, túlzottan elszaporodtak az olyan ragadozó madárfajok, mint a héja vagy az ölyv, így ezek védelme felesleges, legalábbis azokon a területeken, ahol e tendencia tapasztalható.

Kíváncsiak voltunk a régió természetvédelmében meghatározó Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága illetékesének véleményére, tapasztalataira is. Balogh László igazgató elmondta: a bajok általában ott kezdődnek, hogy egy-egy beruházás során a beruházó hajlamos megfeledkezni a természetvédelem szereplőiről, vagy őket hagyja utoljára az egyeztetési folyamatban. Eklatáns példa az elmúlt években gombamódra szaporodó záportározóké.

- Sokan úgy nyújtanak be pályázatot, hogy azt hiszik, horgászparadicsomot csinálhatnak majd a záportározóból, és csak a pályázat megnyerése után kezdenek el gondolkodni azon, hogyan is lehet megvalósítani a szabályoknak megfelelően - jelezte az igazgató. - Éppen fordítva kéne zajlania a folyamatnak: nálunk kellene kezdeni. Az ember nem a cipőt veszi fel először, hanem a nadrágot. Előbb nem ártana tanulmányozni az előírásokat, aztán tervezni. A vállalkozásoknak, önkormányzatoknak azonban nem mindig érdekük, hogy az előírásoknak megfeleljenek, ezért létezik természetvédelmi hatóság. Más nem védheti meg helyettünk sem a növény-, sem az állatvilágot, de a műemlékeket sem. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályától a témával kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magyar természetvédelmi szabályozás az uniós normákhoz illeszkedik, se nem szigorúbb, se nem lazább, hiszen a követelmények mindenütt azonosak. Natura 2000-es besorolást Magyarország területének 21 százaléka kapott, ami magasabb ugyan az EU-átlagnál, de nem példa nélküli: a hasonlóan gazdag természeti adottsággal rendelkező környező tagországok, így Szlovénia és Szlovákia esetében is ez a helyzet.

A válaszból az is kiderült: a tárca álláspontja szerint a hazai törvény hatékonyan érvényesíti a természetvédelmi érdekeket, s figyelembe veszi a gazdálkodók elvárásait is. Ezért jelentősebb módosítása a közeljövőben nem várható. Horváth-Balogh Attila