2005. március 18.RÉHELY Már harminc éve védik Európa legnagyobb testű madarát
Dévaványa életében meghatározó jelentőségű természeti érték a túzok. Abból a védett nagy testű madárból a legnagyobb európai populáció a sárréti város határában él. Ezért helyesen döntött a település képviselő-testülete, amikor az európai uniós csatlakozáskor a ványai túzokot hozományként ajánlotta.
Egy évszázaddal ezelőtt a Kárpát-medencében még nyolcezer túzok élt, ma viszont számuk alig éri el az ezerötszázat. A látványos fogyásban nagy szerepet játszott a föld vegyszerezése és az a tény, hogy az ember mind nagyobb területet tört fel a művelés számára. Az előbbi nemcsak a túzokot mérgezi, hanem a csibék, fő táplálékát, a rovart is elpusztítja. Sok madarat pedig az áram csap agyon, mert mivel viszonylag alacsonyan száll, nekimegy az elektromos vezetékeknek.
A déváványai túzokrezervátum élettere fogadja magába a világszerte kipusztulóban lévő túzok legéletképesebb európai állományát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet főleg túzokvédelem és túzoknevelés céljából 1975-ben jött létre, s a Körös—Maros Nemzeti Park megalakulásáig (1997) működött. A terület, a túzokrezervátummal együtt - dévaványai-ecsegi puszták néven — jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része.
A túzokrezervátum története tulajdonképpen a volt Szegháti Állami Gazdaság réhelyi külterületének területi átadásával kezdődött. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) 3433 hektár kezelési jogát kapta meg a gazdaságtól. Ezzel a döntéssel a gazdaság is jól járt, mert a terület művelési szempontból eléggé veszteséges volt. Az OKTH számára szintén jól jött az átvétel, mert így önálló kezelésű területet kapott. Ezt követően indultak meg az építkezések, s a réhelyi volt állami gazdasági központ fokozatosan idegenforgalmi centrummá alakult át. Később földcserék és birtoknövelés révén a 3433 hektáros terület 12 800 hektárra bővült. A ványai bázis, kezdetben csak szakmai látogatókat fogadott.
A bemutatóközpont a nyolcvanas években alakult ki. A háromhektáros területen több élő túzokkal és őshonos állatokkal (magyar szürke ökör, bivaly, racka és cigájajuh ) is találkozhatnak a látogatók. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-Ecsegi Puszták Területi Egységén három, éve oktatási központ épült, ahol kulturált szálláslehetőséggel is fogadják az érdeklődőket.
A kakas 20 kilós is lehet
A Füzesgyarmat, Túrkeve, Bucsa, Gyomaendrőd által határolt területen körülbelül 370 túzok él. Egy ilyen nagytestű, védett madár eszmei értéke egymillió forint. Ez azt jelenti, mintegy 370 millió forint értékű madárállomány ellátásáról gondoskodik a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-Ecsegi Puszták Tájegysége. A túzokkakasok akár 20 kilogrammosra is megnőhetnek, a tojók viszont csak ritka esetekben haladják meg a 3-4 kilót. Ideális környezetben átlagéletkoruk 30-40 év, de a szabadban ezt megélni szinte lehetetlenség a rókák és egyéb ragadozók pusztítása miatt. A túzok mindenevő. Éppúgy fogyaszt növényi részeket, leveleket, gyomnövényeket, mint rovarokat, férgeket, gyíkot, egeret, pockot. A túzokcsibék főleg rovarokkal táplálkoznak.