Jövőre jönnek a 'sötét lovak' - és a hét körzetre osztott Budapest (Népszabadság)

2012. január 11. - Jövő januártól az országot 168 járásra, a fővárost hét körzetre osztják, és a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként mindenütt járási, illetve Budapesten körzeti hivatalt hoznak létre – derül ki a közigazgatási tárca tervezetéből. Az új intézmények átveszik a jelenleg még az önkormányzati jegyzők hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokat – ezek száma meghaladja az ezerötszázat –, ugyanakkor a kormányhivatalok kistérségi kirendeltségeként működnek majd. A jövőben a járási hivatalok folytatják le például a szabálysértési eljárásokat, alárendeltségükbe kerülnek az okmányirodák, s ott adják ki például az építési engedélyt is. A részletszabályok egyelőre nem ismertek, de valószínű, hogy a járási székhelyeken azokat az ügyeket is el lehet majd intézni, amelyek most a kormányhivatalok térségi szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartoznak. Ilyenek a nyugdíj- és egészségbiztosítással, a népegészségüggyel kapcsolatos ügyek vagy akár egy földhivatali tulajdoni lap beszerzése is.
A járás mint alsó középszintű területszervezési egység tradicionálisan szinte mindig jelen volt a magyar közigazgatásban, ha esetleg más néven is – hangsúlyozta a tervezet kapcsán Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A járások 1983 végén megszűntek ugyan, ám 1990-ig működött a város környéki igazgatási rendszer. Ez a rendszerváltozással megszűnt, ám az 1996-os területfejlesztési törvény megjelenítette és önálló szerephez juttatta az úgynevezett statisztikai kistérségeket, és jogszabály ösztönözte a településeket arra, hogy a járási térszerkezethez hasonló rendszert hozzanak létre. Később ezeket a térségeket fiskális eszközökkel is arra ösztönözték, hogy intézményfenntartó társulásokat hozzanak létre. Vagyis közösen biztosítsanak egyes közszolgáltatásokat, például tartsanak fenn általános iskolát. Most annyiban más a helyzet, hogy a járási hivatal csupán elsőfokú államigazgatási szervként működik majd – hangsúlyozza Zongor.
Elképzelhető azonban, hogy a megyei kormányhivatalok az önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat is ide telepítik, és az államosítandó általános iskolák is a hivatal irányítása alá kerülhetnek. Ha ez így lesz, és a hivatalok élére pártpolitikusok kerülnek, akkor a főtitkár szerint tartani lehet attól, hogy a helyhatóságok működését az állam meghatározó módon befolyásolhatja. Sötét ló ugyanakkor – fogalmazott Zongor –, hogy mit jelent majd a gyakorlatban az önkormányzati törvény azon kitétele, amely szerint az egyes önkormányzatok, ezen belül a járásszékhelyvárosok feladatait differenciáltan kell meghatározni. Ez nem rossz gondolat, de a többi város és a községek polgármesterei joggal tarthatnak attól, hogy túlzott lesz a centralizáció, s akkor az önkormányzatiság értelme vész el.
 Ivancsics Imre, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint még csak annyi biztos, hogy az önkormányzatokat megszabadítják az államigazgatási feladatoktól. Ez szerinte annyiban hasonlatos az 1945 előtt működő rendszerhez, hogy a járás most is a kormány csápja lehet. Az viszont jelentős különbség, hogy akkor a megyék – igaz, a központi hatalom által kinevezett teljhatalmú főispán vezetésével – önkormányzati feladatokat is elláttak, miközben közvetítették a központi kormányzati akaratot.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a járások létrehozásának akkor lenne igazi értelme, ha azok olyan szervezeti egységekként jelenhetnének meg, amelyek egységes közszolgáltatásokat is nyújtanak. Vagyis legyen mindenütt például középiskola, rendőrkapitányság, bíróság, ügyészség, tűzoltóság, járóbeteg-szakellátás. Korábban ez egyértelműen rendező elv volt – tette hozzá –, de az intézmények összevonása miatt a tanácsrendszerben is egyre kevésbé érvényesült, és most sem valósulhat meg.
A közszolgáltatások egy részét egyébként már csak gazdaságossági megfontolások okán is érdemes lehet a járásokhoz telepíteni, s az államigazgatási feladatok mellett ide tartozhat a közterületek fenntartásától a szemétszállításig sok minden. Ivancsics szerint is felvetődik, hogy akkor mi marad a kistelepülések dolga.
Dorog tiltakozik
A dorogi kistérség egyes településein információnk szerint megütközést váltott ki a járások tervezett lehatárolása. Egyesek úgy gondolják, hogy esetükben Esztergom javára politikai döntés született, mivel a szocialista vezetésű Dorogot nem akarják járási rangra emelni. Az illetékes miniszternél korábban kérték, hogy Dorog legyen járási város, de ez a kívánság nem talált meghallgatásra. Lencsés Károly