Politikai nyomásgyakorlás és a zöldtálibok - Küzdelem a nemzeti park megóvásáért és a nemzetközi presztízsért
Tavaly november 19-én a délutáni órákban a Magas-Tátra déli lábánál hatalmas szélvihar söpört végig, amely tizenkétezer hektáron semmisítette meg az erdőséget. Jelentős károk keletkeztek Szlovákia más részén is. Északi szomszédunknál az elmúlt hónapokban a környezetvédő szervezetek és a Pavol Rusko gazdasági miniszter nevével fémjelzett ipari lobbi ádáz harcot vív a Tátra jövője miatt. A tátrai települések és szállodatulajdonosok vezetői azonban olyan ésszerű megoldáson gondolkodnak, amely meghagyná a hegyvidéki természet érintetlenségét, de egyben a turistaforgalmat kiszolgáló infrastruktúrát is fejlesztené. Szélsőséges vállalkozók és környezetvédők elképzelései között kell megtalálnunk az arany középutat - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Jan Mokos, a tátrai településeket tömörítő szervezet, a Magas-Tátra Város polgármestere a budapesti szlovák nagykövetségen a minap megtartott Tátra-konferencián. A polgármester elmondta: bár még nem zárták le az idei téli turistaszezont, már most látszik, hogy a vihar ellenére legalább 8-10 százalékkal nőtt a tátrai turizmus forgalma. Hozzátette: nem gondolkodnak a Tátra urbanizálásán, a meglévő és sokszor kifogásolt épületeket, sífelvonópályákat szeretnék rekonstruálni. A polgármester azt a két éve, megválasztása óta megkezdett sikeres folyamatot szeretné folytatni, amelynek pozitív eredménye a turistaforgalom idei növekménye volt.
Turizmus és környezetvédelem
Biric György, a tátrai Átrium hotel tulajdonosa elmondta: már készülnek a területre vonatkozó átfogó hatástanulmányok, hogy a gazdasági minisztérium vezetése, valamint különböző természetvédő és erdészszervezetek racionális kompromisszumaként létrejövő megállapodás milyen irányba befolyásolja a tátrai turizmust. A szállodatulajdonos szerint mindkét félnek engedményeket kell tennie, ellenkező esetben a szlovákiai és a környező országok téli sportokat kedvelő turistái elkerülik a Tátrát. Bírálta ugyanakkor a helyi erdőgazdálkodást, amelynek több évtizedes gyenge teljesítménye hozzájárulhatott a viharkárok nagyságához.
Még mindenki dermedten nézte a holdbéli tájjá változott, vihar pusztította Tátrai Nemzeti Parkról (TANAP) készült fényképeket, miközben a katasztrófa másnapján már élénk érdeklődést mutattak szlovákiai politikusok a Magas-Tátra iránt. Közleményeikben visszatérően ismétlődött a gondolat: a természeti csapás után lehetőség nyílna a Tátra fejlesztésére, a turistaforgalom növelésére. Pavol Rusko szlovákiai gazdasági miniszter szerint a túlságosan szigorú természetvédelmi szabályozás miatt elmaradott a Tátra infrastruktúrája. Egy televíziós vitaműsorban a tátrai természet védőit - az egykori afganisztáni tálib harcosokra utalva - zöld-táliboknak nevezte. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter bizonyos vegyszerek alkalmazását ajánlotta, Miklós László környezetvédelmi miniszter teljes fakitermelési stopot rendelt el. Dzurinda miniszterelnök pedig bejelentette a Magas-Tátra helyreállításáért és fejlesztéséért felelős kormánybizottság létrehozását. A testületben kizárólag politikusok kaptak helyet.
A kormánybizottság létrejöttével párhuzamosan november végétől több, kormánytól független alapítvány és civil szervezet is alakult a Tátra védelmére. A különböző szervezetek több ezer taggal és támogató szimpatizánssal rendelkeznek. December elsején találkoztak először a Tátra Alapítvány képviselői, hogy elfogadják az alapítvány alapszabályát. Számlájukon akkor nagyjából ötmillió szlovák korona - amelynek többsége a Cseh Köztársaságból érkezett - állt rendelkezésükre. December 2-án az Erdőbarátok Egyesülete sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem a természeti katasztrófa és következményei, hanem a szlovák kormány jelent veszélyt a Tátrára. Az eseményen részt vevő Bajor Nemzeti Park képviselői megállapították: a nemzeti park legalább 70 százalékán ott kellene hagyni a megsemmisült faállományt. December 9-én a Szlovák Tudományos Akadémia környezetvédelmi társasága közzétette részletes álláspontját, amelynek lényege: a vihar által érintett terület a nemzeti park része, amelynek természetvédelmi és egészségügyi-gyógyító szerepe minden mással szemben elsőbbséget élvez.
December 13-i első összejövetelén a kormánybizottság elfogadta - egyesek szerint túl korán - a Tátra helyreállításának úgynevezett útitervét. Ugyanezen a napon megalakult a Mi Tátránk nevű kormányon kívüli bizottság: polgári és civil kezdeményezések, alapítványok, tudományos egyesületek és a szlovák társadalmi, kulturális élet jeles szereplői egyesítették erejüket. Még szintén ezen a napon a szlovákiai Transparency International közleményében figyelmeztetett: a kormánybizottság némely esetben máris túllépte egy kormányszerv tanácsadó, kezdeményező és koordináló szerepkörét. December 20-án a Szlovák Tudományos Akadémia legmagasabb szerve, az akadémia zsinata is magáévá tette a kormányon kívüli bizottság álláspontját és közleményében a Tátra gyógyító funkcióját és a természetvédelem elsőbbségének fontosságát hangsúlyozta, egyben figyelmeztetett, hogy e szempontok figyelmen kívül hagyásával a TANAP elveszítheti a jelenleg minden nemzetközi kritériumnak megfelelő nemzeti park jelleget, kárt okozva ezzel Szlovákia nemzetközi presztízsének.
Ne csak a politikusok döntsenek
December végén a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészeti Vállalata az igazgatóság tudta nélkül jogtalanul megkezdte a legmagasabb, ötös védelmi fokozatú területről a fakitermelést, ahol azonban a vihar már semmilyen közvetlen kárt nem okozott. Az Erdőbarátok Egyesülete nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz a fakitermelés azonnali leállítását kérve, amelynek eredményeként az érintett terület nagy részén abbamaradt a fakitermelés.
2004. végén, egy közvélemény-kutatás során kiderült, hogy Szlovákia lakosságának többsége (78,4 százalék) szeretné, ha a Tátra sorsáról nem kizárólag a politikusok, hanem a szakmai és környezetvédelmi szereplők bevonása után a szélesebb nyilvánosság döntene. Még mindig december végén a WWF, nemzetközi természetvédő szervezet levelet írt a szlovák kormánynak, amelyben a Tátrai Nemzeti Park területének természetvédelmi fontosságára figyelmeztetett, egyben annak a félelmének adott hangot, hogy a viharkárok eltakarítása nem adhat ürügyet a TANAP értékének csökkentésére, illetve azzal nem támaszthatják alá azokat az intézkedéseket, amelyek felboríthatják a terület biológiai rendjét. Január 12-én a kormánybizottság később heves vitát kiváltó tanulmányt hozott nyilvánosságra weboldalán. A Tátra fenntartható fejlődéséről szóló munkajavaslat szerzője szerint „Solisko-, Hrebienok-, Skalnata-völgyek körzetében három rekreációs térség alakítható ki, amelyek integrált részét képeznék a községekhez tartozó területeknek, amelyekben meg lehetne valósítani a nyári és téli turistaforgalmat a TANAP zónásításából adódó megszorítások korlátozása nélkül". Vagy: „A természeti csapás által érintett terület egy részén, a Szabadság útja alatt - nagyjából 8000 hektár - a viharkárok elhárítása után javasolom egy természetes erdőpark kialakítását (...), amely ötven év »erdőgazdasági diktatúra« után újra legális belépési lehetőséget adna a nyilvánosságnak." Illetve: „Szélesíteni a magashegységi turistaútvonalakat és javasolom a TANAP területén biztosított alpinista útvonalhálózat létesítését, amely lehetővé tenné amatőrök számára is az extrém helyekre való eljutást."
Elfelejtett meghívók
Január 13-án a kormánybizottság második ülésére első alkalommal hívták meg a kormányon kívüli bizottság képviselőjét is, aki a többórás tanácskozáson kritizálta a miniszterelnököt, hogy nyomást gyakorolt a környezetvédelmi tárcára, miszerint bizonyos 5-ös védelmi fokozatot élvező területeken is lehetővé tenné a fakivágást, amely adott pillanatban törvénysértés nélkül elképzelhetetlen lett volna. Január 18-án Zólyomban tartottak konferenciát a Tátrában kialakult helyzetről, azonban a meghívón feltüntetett kormányon kívüli szervezetek döntő többségét „elfelejtették" meghívni. Szintén ezen a napon volt a TANAP 3-as védelmi fokozatú területére kiírt kárelhárítási munkálatok első pályázati eredményének kihirdetése. Az eredményhirdetésnél nem a környezeti kritériumok betartását, hanem a pénzösszeg nagyságát vették figyelembe.
Január 20-án a szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága foglalkozott a Tátra ügyével. Január 27-én a kormánybizottság weboldalán jelent meg a bizottsági jegyzőkönyv, amely egyetlenegy környezetvédelmi megjegyzést vagy javaslatot sem tartalmazott, amelyet a bizottsági ülésen a kormányon kívüliek tettek. Január végén Jan Rohác, az Ekopolis Alapítvány részéről - aki egyedül képviseli a kormányon kívüli törekvéseket a gazdasági minisztérium bizottságában - figyelmeztetett, hogy a gazdasági miniszter a bizottság munkáját manipulálta, és annak eredményéről torzítva számolt be. Február 3-án a környezetvédelmi Eko-fórum legfelső tanácsa javasolta a szlovák koalíciós tanács képviselőjének, hogy Pavol Rusko gazdasági minisztert hívják vissza funkciójából természetvédelem-ellenes álláspontja miatt.
Február 9-én Szlovákia kormánya a nemzeti parkon és a természetvédelmi rezervátumokon átmenő tátrai utasforgalom fejlesztését támogató intézkedést fogadott el. Ettől azt várták, hogy az érintett részeken csökken a védett terület kiterjedése és a természetvédelem eddigi fokozata. Az intézkedés hatalmas ellenállásba ütközött a kormányon kívüli bizottság és több kormányon kívüli szervezet részéről. A javaslatot benyújtó Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint a Tátra nem fog „szlovák vidámparkká" válni. Miklós László környezetvédelmi miniszter pedig azzal nyugtatta a környezetvédőket, hogy „csak azon területek összképe változik meg, amelyek már egyébként is ki vannak építve". A környezetvédők a kidőlt fák eltakarításával kapcsolatban figyelmeztettek: csak a véletlennek tudható be, hogy eddig nem keletkezett nagyobb környezeti károsodás a természetben. Rámutattak: minden elképzelést elsősorban a természetvédelem szempontjából kell megítélni. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter ugyanakkor kijelentette: bármilyen újabb tanulmány kidolgozása csak meghosszabbítaná a károk elhárításának folyamatát, amely újabb károkat okozna. Kijelentette: „Nem vagyok semmilyen tanulmány ellen, ha az esetleges károkért a környezetvédők vállalják a felelősséget." A környezetvédők ellenben állították: elegendő idő áll rendelkezésükre, legalább a legértékesebb területekre kellene tanulmányt készíteni, amíg a fát más területről termelik ki.
Mennyi pénzt, mire?
Szintén február 9-én, a kormányon kívüli bizottság, a WWF és a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezetek levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint a Tátrai Nemzeti Park jelenlegi állapotát megváltoztatni szándékozó kormányzati törekvések hatására a Tátra a tömegturizmus központjává válhat. Kérték: a Magas-Tátra elpusztult fáinak eltakarításához szükséges, Brüsszel által biztosított összeg felett Szlovákia csak abban az esetben rendelkezzen, ha az a természet védelmét szolgálja, és annak felhasználásáról a nyilvánosság előtt döntenek.
Másnap a levélről a Sme, a mértékadó szlovák napilap címlapján számolt be, miután még aznap a kormány több tagja elítélte a hazai és külföldi környezetvédelmi szervezeteket, hogy azok írásban fordultak a Tátra ügyében az Európai Bizottsághoz. Két nappal később a Sme brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az EU szolidaritási alapjából igényelt forrás csak a katasztrófa következményeinek elhárítására használható fel, tehát arra, amit a környezetvédők akarnak. Mikulás Huba, a kormányon kívüli bizottság koordinátora a február 10-i harmadik kormánybizottsági ülést követően ugyanakkor a Tátra körül kialakult helyzetet egyenesen botrányosnak tartotta. Mint egy szlovák napilapnak elmondta: azért fordultak az Európai Bizottsághoz, mert a kormány és a kormánybizottság figyelmen kívül hagyta a tátrai károk helyreállításánál a környezetvédelem elsődlegességének betartására irányuló kérésüket. Huba akkor bejelentette: a következő kormánybizottsági ülésen felszólítják a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra, milyen számítások alapján állapították meg a 8,7 milliárdos viharkárt, milyen megfontolásból kéri az unió, segítségét, amely az eddigi bevett gyakorlat szerint 400 millió koronánál nem adna többet. „Szégyen lenne, ha indokolatlanul kapnánk pénzt az uniótól, miközben arra Délkelet-Ázsiának van szüksége" - tette hozzá Huba. Február 16-án találkozott egymással a mezőgazdasági, a környezetvédelmi miniszter és a kormányon kívüli bizottság képviselője. A két miniszter ígéretet tett: nem engedik meg, hogy a TANAP erdőállománya csökkenjen - a vihar által elpusztított területre vissza kell ültetni a fákat.
A kárt a természet állítja helyre
A Tátra felett megjelent újabb viharfelhők tehát elsősorban a jelenlegi szlovák kormánynak, a miniszterelnöknek, a mezőgazdasági és a gazdasági miniszternek jelentenek rossz hírt. Mikulás Dzurinda számára azért, mert az általa összehívott kormánybizottság tagságát és intézkedéseit a szlovák közvélemény többsége és a természetvédő mozgalmak nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Simon Zsolt számára azért, mert tárcája elképzelésével szemben a társadalom többsége és a zöldek úgy gondolják: a természet okozta károkat maga a természet és nem az emberi beavatkozás állítja helyre. Pavol Rusko számára pedig azért, mert a közvélemény és a természetvédelmi szervezetek nem gondolják úgy, hogy a Tátrában létező védett terület kiterjedése a legnagyobb akadály a turistaforgalom bővítésének és egyáltalán bármilyen, a térségben megvalósuló fejlesztésnek. Számunkra azonban Juraj Migas, Szlovákia magyarországi nagykövetének a Tátra-konferenciát megnyitó és Szlovákiába invitáló szavai a legfontosabbak: Üdvözöljük önöket a Tátrában, üdvözöljük otthon!
Bőtös Botond