2012. FEBRUÁR 22. - CÉGPORTRÉ A természettel harmóniában élnek, de az olykor ellenük fordul Immár 17 éve működik eredményesen a Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat. Pedig a tiszai árhullámok, a jég, a viharok jócskán megnehezítik a gazdálkodást. Ám aki fát ültet, a jövőre gondol s reménykedik.
A Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot 1995-ben alapították magánszemélyek. A speciálisan erdészeti vállalkozást jelenleg 12 tulajdonos jegyzi, fele mint a megalakuláskor, miután a Tiszán túli területek tulajdonosai kiváltak. A három Tisza menti község határában gazdálkodó társulat saját üzemi területe 212 hektárnyi erdő, azt egészíti ki mintegy 750 hektárnyi, a szakirányításukkal működő integrált terület - tudtuk meg Luzsi Józseftől, aki 1998 óta látja el az elnöki feladatokat.
Mint mondta, a társulat fő tevékenysége a tartamos erdőgazdálkodás, valamint a komplex erdészeti szolgáltatás, az erdőtelepítéstől a felújításon, a gépi szolgáltatásokon és a kitermelésen keresztül egészen a kereskedelemig. A saját és integrált terület fele korlátozott használatú, védett terület. Az erdőbirtokosság az üzemterv szerint évente 8-10 hektár véghasználatot végez. Összes kitermelése az úgynevezett előhasználatokkal együtt 4-5000 köbméter. Körülbelül ugyanennyi fatömeget lehet számolni, amelyet szolgáltatásként vágnak ki.
A saját, illetve integrált területükön összességében évente 40-50 hektáron végeznek erdőtelepítést, valamint -felújítást. Ami a fafajokat illeti, 65 százalékot képivel a nemes nyár, illetve a hazai nyár, 18 százalék az akác, 13 a tölgy és 4 százalék az egyéb fafajaik területi aránya.
Az erdőbirtokosságnak megalakulásakor nem volt alkalmazottja, az átlagos foglalkoztatotti létszám mára azonban elérte a 20 főt, ebből 15 közmunkásként dolgozik. A munkálatok egy jelentős részét alvállalkozókkal végeztetik el, rajtuk keresztül további 15 ember megélhetését biztosítják.
„Amit az isten egyik kezével ad, a másikkal elveszi" - fogalmazott az ártéri gazdálkodás nehézségeivel kapcsolatban Luzsi József. Mivel az erdőterületük 80 százaléka hullámtéren található, ez önmagában sok mindent meghatároz. A Tisza egyetlen elöntése egy mázsányi komplex műtrágyával egyenértékű tápanyagot terít szét hektáronként, ami biztosítja, hogy az erdő gyorsabban nő, és a faanyag minősége is jobb. Az árvizek, viharok azonban számottevő kockázatokat is hordoznak. Az elmúlt öt évben az elemek többször is jelentős kárt okoztak a gazdáknak, évente emiatt 50-60 hektár erdő pusztult ki. Tavalyelőtt, az év elején például a jeges ár borotválta le a frissen telepített csemetéket. Akkor azt hitték, ennél rosszabb már nem jöhet. Márciusban, áprilisban jelentős költséggel helyreállították a fiatal erdőket, aztán megérkezett a zöldár, amely olyan hosszan tartónak bizonyult, hogy a legöregebbek sem emlékeztek hasonlóra. Utána pedig annyira felmelegedett a hullámtéren a víz, a sekélyebb részeken 30 fokosra, hogy szinte megfőzte a már hatéves kis fákat is.
Mindezek ellenére a gazdálkodás rentábilissá tehető, ezt bizonyítja, hogy az erdőbirtokosság nyereségesen működik - hangsúlyozta az elnök, aki büszke arra, hogy a társulatot megalakulása óta nem szankcionálták, mindig eleget tudtak tenni az erdőtörvényi kötelezettségeiknek. A legértékesebb farönköket egy szolnoki, rétegelt lemezt gyártó cégnek értékesítik, de közeli fűrészüzemeket is ellátnak alapanyaggal. Ezen kívül jutányos áron adnak el fát a környékbeli lakosoknak. A közmunkások igénybevételével csak tavaly ez a mennyiség elérte a 400 köbmétert. Laczi Zoltán
A gazdaságos működést veszélyeztetik a tolvajok
LUZSI JÓZSEF szerint a rendkívüli hidegben minden korábbit felülmúló mértékben lopják a fát, pusztítják az erdőt. Mint mondta, az elszegényedett, magas munkanélküliséggel sújtott vidéki térségekben sok embernek nincs más választása: lopja a tüzelőt, hogy meg ne fagyjon. Az erdőbirtokosság ezen a télen eddig 300 köbméternyi kivágott fáról tett rendőrségi feljelentést, ám ennél több az eltulajdonított mennyiség, ez legalább 3-4 millió forintos közvetlen kárt jelent. Ehhez jön még az újratelepítés, a természetkárosítás és az őrzés-védelem többletköltsége.
A szén-dioxid-kvóta értékesítéséből nem jut pénz
AZ ERDÉSZ sohasem magának ültet fát, hanem a következő generációknak - állítja Luzsi József, aki a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke is egyben. Szerinte ma Magyarország Európa nemzeti parkjának nevezhető. Épp ezért érthetetlennek tartja, hogy a szén-dioxid-kvóta eladásából egyetlen fillért sem fordítunk erdeinkre. A természetvédelmi korlátozás kompenzálására is lenne 2007 óta uniós támogatási tehetőség (erdő natura), ám eddig ezt a jogcímet nem nyitották meg - tette hozzá az országos érdekvédelmi szervezet elnöke.
Névjegy: Luzsi József
SZÜLETETT: Szolnok, 1959. szept. 16.
VÉGZETTSÉG: erdőgazd. szaktechnikus
FŐBB KARRIERÁLLOMÁSOK:
1978-tól Nefag
1998-tól magánerdész, a kőteleki erdőbirtokosság elnöke
2004-től a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke, az Országos Erdőtanács tagja, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége magyar képviselője
ELISMERÉSEK: Pro Silva Hungária, Rimler Pál díj
CSALÁD: nős, két gyermek apja
HOBBI: vadászat
