Június elején harmadszor indítja el a földért életjáradékot elnevezésű programot a Nemzet Földalapkezelő Szervezet. A járadék kiszámításakor az is számít, hogy az eladó nő vagy férfi.
mh-összeállítás
A program keretében a hatvan évnél idősebb magyar földtulajdonosok ajánlhatják fel birtokaikat az államnak, amelyért cserébe életük végéig járadékot kapnak. Leszámítva a kivételes eseteket, egyhektáros lehet a legkisebb felajánlható föld, míg a felső határt az ár, hárommillió forint szabja meg. Nagy az érdeklődés a program iránt -tájékoztatta a távirati irodát Pillmann József, a földalapkezelő elnökhelyettese, aki elmondta: eddig 13 402 szerződést kötöttek meg. Ez valamivel több mint a fele az összes benyújtott pályázatnak, összesen negyvenezer hektár termőföld került eddig állami tulajdonba mintegy tizenötmilliárd forint értékben. A kiírástól számítva két hónapig tartó harmadik programtól további két és fél ezer szerződés megkötését várják, amellyel hét-nyolcezer hektár föld fog az alaphoz kerülni. A szervezet tavaly ötmilliárd forintnyi járadékot fizetett ki, míg idén 5,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Vásárláskor az állam nincs alkupozícióban: az ár meghatározásánál figyelembe kell
Nőknek kevesebb jár
A járadékot s vételár és az életkor alapján számolják ki, de az is számít, hogy milyen nemű az eladó. A nemzeti földalap honlapján található táblázat szerint egy hatvanéves nőnek a vételár minden egyes százezer forintja után havi 1139 forint jár, egy nyolcvanéves férfinak 4661 forint, míg a legmagasabb kiszámított összeget, 32 132 forintot egy 101 éves nő kaphatja.
venni azokat a szabályokat, amelyek rögzítik, hogy csak jó minőségű földet lehet megvásárolni. Nemrégiben például az állam nem vette meg egy idős házaspár földjét, mivel azt rendezetlennek ítélte. Később viszont ingyen már elfogadta a felajánlott területet. A legtöbb gondot az eladók irreálisan magas árkövetelése okozza, valamint az, hogy sokszor rendezetlenek a felajánlott földek tulajdonviszonyai. A földeket az állam nem tartja meg, hanem meghatározott célokra értékesíti azokat - mondták lapunknak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál. Ilyen célok lehetnek például, ha valaki állattartó telepeket vagy erdőket létesítene, de cserealap is lehet felaprózott földek egyesítésének elősegítéséhez.