2005. április 2.
Előzzük meg az inváziót!
Összefogással lehet felvenni a harcot a pillék ellen
Fotó: Csóka György
Megyei körkép (tt, tbzs) - Veszprém megyében csaknem tízezer hektárnyi terület fertőzött a gyapjaspille petéivel. Erdőben és lakott területeken egyaránt tartani lehet a nagy pusztítástól.
Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa szerint kiskertekben a leghatásosabb és legegyszerűbb védekezés, ha lekaparjuk a fák törzséről a petecsomókat.
Az idegenforgalmat, de a vadgazdálkodást is hátrányosan érinti a gyapjaspille tömeges elterjedése. Baracskay Lajos, a vadászkamara titkára elmondta, a kérődző vad undorral eszi a ragacsos ürülékkel szennyezett leveleket. Azt tapasztalták, hogy a vadak egy része elvándorol a pillés területekről.
A magyar feltalálók már reagáltak a problémára, egy fővárosi környezetvédelmi cég növényvédelmi szakmérnöke bioszert, hazai terméket ajánl a kiskertekbe. Kolonics Ferenc szerint a Vektafid nevű, a kereskedelemben már kapható, olajos bázisú termék egyszerűen megfojtja a petecsomókat. A zalahalápi Za-Sa Kft-nél olyan drótkeféket is gyártanak, amivel a petecsomókat könnyűszerrel le lehet szedni. Sólyom Károly ügyvezető igazgató a Naplónak elmondta, termékeiket jelentős kedvezménnyel felajánlják önkormányzatoknak, hogy a közmunkásaikkal legalább a falvakat, köztereket tisztítsák meg a fertőzéstől.
A megoldás tehát az anyagiakon kívül az összefogásban van. A sok nyilatkozat helyett konkrét cselekvésre van szükség.
Immár 280 ezer hektár területet fertőzött meg a gyapaslepke petéivel az erdőgazdálkodók és az Állami Erdészeti Szolgálat felmérése szerint. Ez a hazai erdőterületek 15 százaléka. Az országos veszély miatt az agrártárca stratégiát dolgozott ki a károsító elleni védekezésre.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közleménye szerint, mivel a gyapjaspille irtása mellett az erdei ökoszisztéma megóvása is fontos szempont, ezért védekezni csak környezetkímélő szerekkel szabad. Az erdőterületekre tervezett vegyszeres védekezés költségét 540 millió forintra becsülik. Összesen 45 ezer hektáron kell sürgősen hozzálátni, elsősorban a legjobban fertőzött Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatója is megerősítette lapunknak, megyénk egyike a legfertőzöttebb területeknek az országban. Ez azért is ijesztő, mert a gyapjaspillék hernyói nemcsak a növényeket veszélyeztetik, hanem a turistákat is elriaszthatják. A lepkének több százféle tápnövénye van, kedvence a kocsányos tölgy és a cser, de az olajos levelűek kivételével szinte mindent megeszik, még a fenyőt és
a füvet is. Õshonos szinte egész Európában, Ázsiában is. Amerikában fürkészdarazsakkal védekeznek ellenük.
Megyénk egyike a legfertőzöttebb területeknek. az országban
A gyapjaspille az aszályos években pusztít leginkább. Míg hazánkban 1995-ben 34 ezer hektár fertőzött terület volt, tavaly több mint 140 ezer, idén tavasszal pedig több mint 265 ezer hektáron találtak petecsomókat a fák törzsén. A károsított terület még ennél is nagyobb lesz, hiszen a hernyót a selyemszálnál fogva viszi a szél szerteszét. Hazánkban eddig Uzsa, Nyirád, Monostorapáti, Zánka és a Pécselyi-medence környéke volt a legfertőzöttebb, ahol a tölgyek és cserek összefüggő erdőt alkotnak és kevesebb a csapadék. Az idén azonban változik a helyzet. A tavaly erősen fertőzött területeken az idén kismértékű fertőzéstől kell tartani, hiszen ott éhen haltak a hernyók. Azonban mivel a déli szél elsodorta a hernyókat, idén Veszprém, Devecser környékén kell erősebb fertőzöttségre számítani, miközben a tavalyinál kisebb mértékben ugyan, de Szigliget, Badacsony és a Szent György-hegy környéke is fertőzött. A szakember leszögezte, védelemre szorul többek közt a farkasgyepűi, a dobai, dákai intézetek környéke, a szentgáli tiszafás a szomszédos bükkös miatt, de Zirc és vidéke, s a Várpalota környéki erdők, Kádárta és a magas-bakonyi falvak is. Az erdészet nem javasolja a vegyszeres védekezést, hiszen a hernyóknak csak egy része pusztul el ily módon. A hernyók egy idő után éhen halnak a legfertőzöttebb területeken, miközben természetes ellenségük, a fürkészdarázs, a bábrabló és a ragadozó poloska is egyre szaporodik.
Mindenesetre nem fogunk tétlenül ülni, a védekezést az időjárástól függően május elején el kell kezdenünk, reméljük, addigra rendelkezésünkre áll a megyei irtáshoz szükséges 120 millió forint. Ebből eddig biztosan még az összeg tizede sincs meg, igéreteket pedig közel nyolcvanmillió forintra kaptunk. Nagyon sokat segítene, ha a Belügyminisztérium lehetővé tenné a vis maior-pályázat erre a célra való felhasználását. Az FVM százmilliót ígért, melynek harmada juthat a megyébe, de segítsége felől biztosított a megyei önkormányzat, a területfejlesztési tanács, a Honvédelmi Minisztérium. Számíthatunk az önkormányzatokra és a magán-, erdőgazdálkodókra is. Jó lenne mielőbb tudni, hogy összejön-e a szükséges összeg, hiszen fel kell készülnünk az irtásra -mondta Vaspöri Ferenc.
Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa szerint megyénkben közel tízezer hektár terület fertőzött, mely erdőkre és lakott területekre koncentrálódik. A köztudattal ellentétben a fény- és feromoncsapdával való védekezés nem eredményes, hiszen a nőstény lepkék nem repülnek. S mivel nem egy időben kelnek ki, a rövid idő alatt lebomló szerekkel való védekezés sem hatásos. A gazdák különféle vegyszerekkel védekezhetnek, dísznövényekre a Nomolt és a Decis, gyümölcsösbe a Dimilin és a Bacrucid, Chi-netrin alkalmazható, kiskertekben pedig legegyszerűbb lekaparni a fákról a petecsomókat.
Mint megtudtuk, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség nem támogatja ugyan a védekezést, azonban ha kérelem érkezik, a megfelelő vegyszerrel való irtásra kiadják az engedélyt. Mint azt Kovács Béla osztályvezetőtől megtudtuk, eddig, nem kaptak ilyen irányú kérelmet, csak jelzés érkezett a felügyelőséghez.
A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Sütő László úgy nyilatkozott, hogy az idén a tavalyi hatmilliós támogatásnak hozzávetőlegesen a másfélszeresét biztosítják a célra. A támogatás pedig még abban az esetben is sokat számít, ha annak nagy részét a somogyi partokra irányuló irtáshoz használják fel, ugyanis déli szélre az idei nyáron is számíthatunk Tavaly Badacsony' környékén is nagy volt a pusztítás, ezért a város képviselő-testülete - a turisztikai programok sikerére is gondolva - 2,4 milliót szavazott meg az irtásra, mely az önkormányzat közigazgatási területén levő teljes erdőállomány védelmére elegendő. Ezenfelül a testület kezdeményezésére idén összefogtak a hegy körüli , települések önkormányzatai is a gyapjaspille ellen. Békássy János, Badacsonytomaj alpolgármestere a társközségek együttműködéséről szólva elmondta,
hogy a felmérés szerint a hegy és az őrsi hegy, valamint annak a Salföld felé eső része a legsúlyosabban fertőzött. A tomaji és a tördemici részen összesen 360 hektárnyi erdőt kell védeni.
Badacsonytördemic és Salföld is jelezte együttműködési szándékát, de rajtuk kívül Szigliget, Nemesgulács és Ábrahámhegy is társulna Badacsonytomajhoz. Az állami támogatásra pedig valószínűleg pályázhatnak is, azonban az FVM illetékese arról biztosította az önkormányzatokat, hogy ahol indokolt a védekezés, ott megelőlegezik annak költségét. Badacsonytomajon az erdészeti szakemberekkel egyeztetve április elején határozzák meg pontosan, hogy melyek a védekezésre szoruló területek.
Az összefogásban látja a megoldás kulcsát Szigliget polgármestere, Balássa Balázs is.
- Több minisztériumtól kértem segítséget, hangsúlyozva, hogy a vendégek általánosítanák, és majd nem azt mondják, hogy Szigligeten, hanem hogy a Balatonon van hernyóinvázió. Támogatásáról biztosított a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Turisztikai Hivatal és az FVM illetékese. Kevés az időnk, pár héten belül védekeznünk kell és fogunk is. Hiszek az összefogás erejében, és hogy az illetékes minisztériumokkal, hivatalokkal kezelni tudjuk a helyzetet -mondta Balassa Balázs.
Birkás Balázs a Káli-medence szívében, Szentbékkállán közel öt hektáron biogazdálkodik. Felesége, Bódis Klára a Középdunántúli Biokultúra Egyesületet vezeti, ennek megfelelően ők kíméletes módszerekkel veszik fel a harcot a gyapjaspille ellen.
- A petecsomók mennyiségéből ítélve úgy látjuk, az idén nálunk nagyobb a veszély, min tavaly volt. Mivel kétezer fa esetében a lekaparás módszere nem praktikus, a Dipel nevű bioszerrel permetezzük a mandula- és a sárgabarackfákat. Ez étvágyrontó és gátolja a kitinképződést, így a hernyó fejlődési folyamata megszakad. Az összes gyümölcsfánkat védenünk kell, mert ahogy elfogyasztja az erdőt, úgy idővel mindenre ráfanyalodik a hernyó. Olyan gyümölcsfafélékre is, melyek a szakirodalom szerint nem tartoznak a kedvencei közé. Így például a mandulára, melynek érdekes módon a terméskezdeményét fogyasztja porzás után. Az egyébként viszonylag olcsó és kiadós szer tavaly kapható volt, mi már akkor bespájzoltunk belőle az idei évre is.
Arra is számítottunk, hogy egyszeri permetezés nem lesz elég. Mivel a hernyó minden generációját meg kell fogni, legalább négy alkalommal védekezünk a kártételük ellen - mondta Birkás Balázs.
Tóth B. Zsuzsanna