2005. április 6.
A megelőzésre még nincs meg a pénz, pedig májusban permetezni kellene
Fotó: Csóka György
Több mint félmilliárd forintra lenne szükség, de a földművelésügyi tárca csak százmillió forintot tud fordítani a gyapjaslepkék hernyói elleni védekezésre. Egyes megyékben a vis maior alapokat szeretnék felhasználni, de a Belügyminisztérium szerint erre nincs jogi lehetőség. A hazai erdők látják a kárát, ha májusig nem sikerül forrást találni a permetezésre.
Tavalyhoz képest tovább nőtt a gyapjaslepkék petéivel fertőzött területek nagysága. Az Állami Erdészeti Szolgálat felmérései szerint az erdőterületek 15 százalékán, 280 ezer hektáron okozhat a hernyó kisebb-nagyobb károkat. Nem váltak be tehát az idei kemény télhez fűzött remények. Életképesek maradtak a peték, pusztulás helyett további szaporodás tapasztalható - mondta lapunknak Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának vezetője. A bakonyi erdők mellett a Balaton-part legszebb területein, a Tihanyi-félszigeten, Badacsony, Szigliget környékén és a déli parton is megjelentek a kártevők. De nem csak itt szaporodtak el a gyapjaslepkék. Somogyban, Tolnában, Zalában, Győr környékén és az ország északkeleti vidékein, Szabolcsban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is fertőzöttek az erdők.
FÉLMILLIÁRDOT ÍGÉRTEK
A hernyóinvázióval a múlt héten a kormány is foglalkozott. A kabinet a védekezés költségét 540 millió forintra becsülte, de pénzt erre a célra - összesen százmillió forintot - eddig csak a földművelésügyi tárca biztosított. A hiányzó összeg előteremtésében a magán-erdők tulajdonosainak és az érintett önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, akár a megyei vis maipr keretek felszabadításával - közölte érdeklődésünkre László Boglár kormányszóvivő. Erre számítanak a gyapjaslepkéktől leginkább fenyegetett Veszprém megyében is. A levélkárosító élősködők tavaly óta a Káli-, Pécselyi-medencétől északabbra húzódva elárasztották a Magas-Bakony térségét. A legszebb hegyvidéki erdőségek, köztük a farkasgyepűi tüdőszanatórium környéke (és ezzel a betegek gyógyulása), valamint a dobai ideggondozó véderdeje és a már említett Balaton-parti területek is veszélyben vannak. Csak ezen a vidéken több tízmillió forintot kellene a permetezésre fordítani, de erre nincs pénzük az érintett önkormányzatoknak, hacsak nem kapnak pénzt a megyei katasztrófaalapból.
A vis maior keretek felhasználására nincs jogi lehetőség - mondta lapunknak Deli Erika, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. Ezek a katasztrófák okozta károk helyreállítására szolgálnak, megelőzésre nem fordíthatók - tette hozzá. Információink szerint az üggyel a kormány mai ülésén ismét foglalkozik.
MÁJUSBAN KELLENE PERMETEZNI
Ma még tenyérnyi sárga foltok, szőrös petecsomók jelzik a fák törzsén a gyapjaslepkék megtelepedését. A petékből ilyentájt, áprilisban kelnek ki a hernyók, s kezdik fogyasztani a fák lombozatát. A hernyók július végén bebábozódnak, s a nyár végén egy hónapig élnek lepkeként. Védekezni tehát egy hónap múlva lehet ellenük, de - mivel a permetezőszerek más lombfogyasztó fajokkal is végeznek — az erdei ökoszisztémák megóvása érdekében nem mindenütt indokolt. A természetvédők főleg a fokozottan védett területeket, elsősorban a Tihanyi félszigetet óvnák a védett lepkefajokat is pusztító permetezéstől. Megfontolt védekezésre van szükség, nehogy a természet kétszeresen lássa kárát a hernyóinváziónak - hangsúlyozta Nagy Attila, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdészeti felügyelője.
A TURIZMUSRA IS VESZÉLYES
A hernyók a szőlőket, gyümölcsösöket szerencsére megkímélik, így a fiatal, illetve az idősebb, legyengült erdők mellett az inváziótól fenyegetett belterületi kertek, fasorok megóvásáról kell elsősorban gondoskodni - mondta Klemencsics András, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője. Az országban 350 települést érint közvetlenül a hernyóinvázió, s kevés helyhatóságnak van pénze a permetezésre.
A parlament idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke szerint sürgős kormányzati döntésre, hatékonyabb fellépésre volna szükség. Lasztovicza Jenő úgy véli: a kormány alaposan alábecsülte a védekezés költségét, félmilliárd helyett legalább egymilliárd forintot kell előteremteni. „A fertőzött területeken ezreknek okozhat bőrkiütést a hernyók jelenléte, de felmérhetetlen anyagi kárt is okoz a gyapjaslepke-invázió. A letarolt területekről elmenekülnek a vadak, megszűnik a komoly bevételeket hozó bérvadászat, de a balatoni turizmus is megsínyli a természetpusztulást - érvelt a hiányzó pénz megelőlegezését sürgetve Lasztovicza Jenő.
MÉG EGY ÉV, ÉS VÉGE
A kisebb számban országszerte szinte mindenhol előforduló gyapjaslepkék két éve kezdtek - eleinte főként a Balaton-felvidéken - szaporodni. A hernyóinvázióban nagy szerepet játszott az időjárás: az előző aszályos években legyengültek a Bakony környéki erdők, s ez, megkönnyítette az élősködők terjedését. A hernyó leginkább a bükkösöket, csereseket kedveli, az erősen olajos levelű fajokat (vadkörte, kőris, orgona, fagyal) és a szőlőket általában megkíméli. Tavaly 43 ezer hektárt rágtak tarra, azaz elfogyasztották a fák leveleit. A lombkoronák letárolása ritkán, csak már erősen legyengült állapotban jár a fák pusztulásával.
A hernyók terjedését természetes ellenségeik elszaporodása követte. Milliószámra jelentek meg a fertőzött területeken fürkészlegyek és -darazsak, valamint a poliéder vírus. Ennek alapján az erdészek arra számítanak, hogy három fertőzött év után jövőre visszaszorulnak a kártevők. A Balaton északi partján, a Bakony déli lankáin mindez már most megfigyelhető.
Szilágyi A. János
Keleten is szaporodnak
Az érintett megyék növényvédelmi és erdészeti szolgálatainak vezetőiből álló országos gyapjaslepke-bizottság felmérései szerint hazánk több területén, összesen 280 ezer hektáron fenyeget hernyóinvázió. A legnagyobb számban a Közép-Dunántúlon van jelen a gyapjaslepke, de idén már az ország keleti megyéinek erdei is veszélybe kerültek.
Bajban a tüdőszanatrórium
A Veszprém megyei önkormányzat a két szociális intézmény (a dobai ideggondozó és a farkasgyepüi szanatórium) környéki erdők megóvására egymillió forintot különített el. Különösen Farkasgyepűn volna fontos az irtás, hiszen a környék tiszta levegőjét a Bakony lombos erdei biztosítják A megyében a védekezéshez szükséges többi pénzt a vis maior alapból remélik előteremteni.