2012. április 24. - Budai Gyula: Hat hónapnyi átmeneti időt kapnak, akik illegális úton jutottak földekhez, utána drákói szigor jön, nem lesz kegyelem
Politikai haszon reményében hiteltelen emberek nevezik botrányosnak az
állami földek haszonbérleti pályázatainak eredményeit – mondta a Magyar
Hírlapnak Budai Gyula. A vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint
képtelenség, hogy 1760 oligarcha, zöldbáró legyen Magyarországon.
Jelezte: az új földtörvényben el kell mennünk a legvégsőkig, a
zsebszerződők pedig drákói szigorra számíthatnak.
– Államtitkár, elszámoltatási kormánybiztos, a Magosz szövetségi igazgatója. Nem fáradt?
– Szívesen csinálom, nem futamodom meg a munka elől, és még az is lehet,
hogy nem kell új biztost kinevezni, mert az elszámoltatáshoz kapcsolódó
feladatok kilencven százalékát elvégeztük. Van még egy-két nagyobb ügy
folyamatban, de ezek jelentős részét már átadtuk a hatóságoknak.
– Mi maradt hátra?
– Az egészségügyben van még egy-két nagyobb vizsgálat, a Dataplex-ügyet,
illetve néhány kisebb vizsgálatot kell még lezárni, de a szövevényes,
nagy elszámoltatások, így a Malévot, a Budapest Airportot, a Volánt és a
MÁV-ot érintő nyomozások befejeződtek. Ötven kiemelt ügyben fejeztük be
a vizsgálatot.
– Milyen ítéletek várhatók?
– A sukorói kaszinóberuházás ügyében vádemelés, a Juhász Ferenc-ügyben
szintén. Tátrai Miklós ellen négy esetben folyik az eljárás, és ott
vannak még a nagy önkormányzati visszaélések, a Hagyó-, a Verók- és a
Hunvald-ügy, de most hadd ne mondjak semmit, ítéljen a bíróság. Legyen
elég annyi, már eddig is jelentős sikereket értünk el az
elszámoltatásokban.
– A korábbi földügyletek kimaradtak a felsorolásból.
– Pedig mindegyiket átvilágítottuk. Sőt elkezdtük a nemzeti parkok
haszonbérleti pályázatainak a felülvizsgálatát is. Véget értek azok az
idők, amikor hektáronként tíz forintért lehetett termőföldet bérelni. Az
egységes, új bérleti díjak hektáronként 1250 forintra rúgnak
aranykoronánként. Áron alul senki nem juthat földhöz.
– Hány hektár kerülhet vissza a közeljövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésébe?
– A közeljövőben 74 ezer hektár, korábban honvédségi kezelésben lévő
terület kerülhet az NFA-hoz. A nemzeti parkok előnytelen haszonbérleti
szerződéseinek megszüntetésével pedig mintegy százezer hektár kerülhet
újra állami kézbe.
– Orbán Viktor kijelentette, az összes, az előző kormányzati ciklusok
alatt megkötött haszonbérleti szerződést felülvizsgálják. Mennyi
kontraktusról lehet szó, s van-e erre a hatalmas munkára kapacitás?
– A Medgyessy-kormány alatt kötött, az úgynevezett top tízet, azaz tíz
nagy állami gazdaság privatizációját érintő szerződéseket átnéztük, és
megtettük a szükséges lépéseket. Négy esetben még tart a büntetőeljárás,
a többinél pedig a felülvizsgálat.
– Mintegy egy-másfél millió hektár kerülhetett külföldi kézbe jogtalan
szerződésekkel. A kormány ugyan hadat üzent a zsebszerződéseknek és a
spekulánsoknak, de mintha még nem folyna gőzerővel a munka.
– Pedig egész pályás letámadást indítottunk. A kormány az illegális
szerződések feltárására létrehozott egy operatív testületet. A hatóságok
összehangolt ellenőrzést végeznek, a minisztérium és a kormány pedig a
kontraktusok semmisségének megállapítását is kérheti. Ha végig tudjuk
vinni az akaratunkat, márpedig miért ne tudnánk, akkor a
zsebszerződésekkel érintett területek jelentős részét vissza tudjuk
szerezni.
– Milyen intézkedések várhatók?
– Bűncselekménnyé kívánjuk nyilvánítani a zsebszerződést. Azonban a
tervek szerint hat hónapos átmeneti időt biztosítanánk azoknak, akik
ilyen ügyleteket kötöttek, hogy önként tárják fel a szerződéseket. Ezen
idő alatt mentesülnének a következmények alól, utána viszont komoly
szankciókra számíthatnak.
– Kik számíthatnak büntetésre?
– Mindenki, aki érintett az ügyletben. Így az ügyvéd és a közjegyző is.
A zsebszerződést ugyanis valakinek meg kellett szerkesztenie, a feleknek
alá kellett írniuk, és valakinek ellen kellett jegyeznie. Egy
jogállamban megengedhetetlen, hogy valaki mögöttes ügyletekkel jusson
földtulajdonhoz. Soha nem fogjuk érvényesnek elismerni az ilyen
szerződéseket. Drákói szigorra számítsanak az érintettek, nem lesz
kegyelem.
– Hogyan lehet ténylegesen felülvizsgálni a zsebszerződéseket?
– Számos technika létezik erre, de meg fogjuk változtatni az
ingatlan-nyilvántartási jogszabályt is, így az ilyen szerződéseket nem
jegyezhetik majd be a helyi földhivatalok. Az egész pályás letámadásba
mindenkit bevontunk, s nemcsak jogi, hanem szakmai és hatósági
eszközökkel is próbáljuk kiszűrni az illegális dokumentumokat.
– Mennyi területalapú támogatás áramolhat határainkon túlra a zsebszerződések segítségével?
– Akár több százmilliárd forintról is szó lehet, ami a mi uniós
kvótánkból külföldi gazdálkodók zsebében landolt. De egyet megígérhetek:
2014. május elsejéig, tehát a külföldiek földvásárlási moratóriumának
lejártáig komoly eredményeket fogunk elérni.
– A haszonbérleti pályázatok is borzolják a kedélyeket.
– Hiteltelen emberek nevezik botrányosnak a pályázatok eredményeit. Az a
Gőgös Zoltán kiabál, aki 2002 és 2010 között asszisztált az arcpirító
földbérletekhez, s jelentős szerepet játszott a klientúra
kiszolgálásában? Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy Szabó Rebeka
LMP-s képviselő a budapesti aszfaltról akarja megmondani, hogy mi újság
vidéken. A helyzet világos, politikai hasznot kívánnak húzni a
felszólalásaikkal, vidéki szavazókat akarnak megnyerni, miközben
valótlanságokat állítanak.
– Az ön által hiteltelennek nevezett emberek mellett hiteles magyar
gazdák is háborognak, és földbotrányokról beszélnek. Felcsút, Lepsény,
Nagyesztergár, Tiszaigar, hogy csak néhányat említsünk. Kik nyertek a
pályázatokon?
– Sok gazdának személyesen adtam át a szerződéseket, és nemcsak a
nyertesekkel, de vesztesekkel is találkoztam. Nincsen semmiféle
háborgás, botrány, vircsaft, klientúrakiszolgálás. A pártok fújnak
nagyra egy nem létező lufit. Volt ugyan egy gazdatüntetés néhány hete, a
termelők petícióját én vettem át a demonstráción. Abban semmi konkrétum
nem volt, még csak alá sem írták. A tüntetést pedig az az Ács Sándorné
szervezte, aki 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantoson és
környékén, és éveken át nem fizette a bérleti díjat. Éppen Ángyán József
intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió
forintos bérletidíj-hátralékára. Kizárólag azok vonják kétségbe a
pályázatok jogszerűségét, akik alulmaradtak a nyertesekkel szemben.
– A Bükki Nemzeti Park környékén gazdálkodó termelők egyenesen úgy
fogalmaznak, hogy három kis Mariano kapta meg a részben olasz
tulajdonosi hátterű Mariano Kft. korábbi területeit. Súlyos szavak!
– Nem egyetlen, nem három, hanem huszonöt helyben gazdálkodó termelő
nyert a pályázatokon. Tehát a 2800 hektárnak eddig egyetlen bérlője
volt, most huszonöt. Aki pedig ilyen állítást fogalmaz meg, és itt
elsősorban a parlamenti képviselőkre gondolok, az vegye a fáradságot, és
nézze meg a pályázatok értékelését. Amennyiben abban szabálytalanságot
találnak, akkor azonnal tegyék meg a feljelentésüket. A Bükki Nemzeti
Parkban találkoztam a pályázat nyerteseivel, én ott családi
gazdálkodókat láttam és nem strómanokat. Szögezzük le, nem földosztásról
van szó, hanem pályázatról. Pályáztatunk, s vannak szabályok, amelyeket
be kell tartani. Egyértelműen a legjobb pályázatot benyújtó gazda nyer.
A tények is ezt mutatják. Összesen 34 ezer hektárnyi állami
földterületre kötött haszonbérleti pályázatokat a földalapkezelő, az
igénylők 5381 pályázati csomagot váltottak ki, 3865 termelő adott be
pályázatot és 1760-an nyertek. A számok önmagukért beszélnek. Ez azt
jelenti, hogy a meghirdetett területek negyvenhét százaléka tíz és ötven
hektár közötti, tizenhét százaléka egy és tíz hektár közötti parcella
volt. Mindössze 11-12 százalékra rúgott a száz hektárnál nagyobb
földterületek mértéke. Képtelenség, hogy 1760 oligarcha, zöldbáró legyen
Magyarországon. Az is képtelenség, hogy egyes képviselők arra sem
veszik a fáradságot, hogy személyesen győződjenek meg a pályázatok
elbírálásának jogszerűségéről.
– A média mégis csámcsog az ügyeken, a parlamenti ülések is erről
szólnak, egyelőre mégis narancssárga a választási térkép. De nem
tartanak szavazatvesztéstől?
– Az emberek jelentős részét nem a földbérleti szerződések
foglalkoztatják. Az ugyanakkor látszik, hogy érzelmi kérdés a föld. Az
ellenzéki pártok felülnek erre a hullámra, s tolják maguk előtt a
pályázatok veszteseit addig, ameddig csak lehet. Amikor pedig már nem
tudnak politikai előnyt kovácsolni a nem létező ügyekből, akkor
egyszerűen magukra hagyják majd a magyar gazdákat.
– A pályázatok elnyerésének egyik alapfeltétele az állattartás, ám
hírlik, a gazdák nem új állatállománnyal, hanem a szomszéd teheneinek
lepapírozásával, kölcsönvételével bújnak ki a kritérium alól.
– Kevés olyan pályázóval találkoztam, aki nem meglévő állatállománnyal
pályázott, hanem azt vállalta, hogy belevág az állattartásba. Utóbbit
azért is építettük be a pályázati rendszerbe, hogy ösztönözzük a
termelőket a több lábon állásra.
– A termőföld harminc százaléka még osztatlan közös tulajdonban van, ezt a kérdést is rendezniük kell.
– Még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerül az új földtörvény,
amelyben ezt a helyzetet is rendezni fogjuk. Már elértük, hogy az állam
elővásárlási joga a tulajdonostársak vételi szándékát is megelőzi.
– Sokat emlegetik a dán és a francia földtörvényt. Melyikhez áll majd közelebb a jogszabályunk?
– Olyan földtörvényt kell alkotni, amely nem ellentétes a közösségi
joggal, de el kell mennünk a legvégsőkig, hogy hazánkban minél kisebb
arányban tudjanak külföldiek termőföldet vásárolni. A dán földtörvényt,
amely dán nyelvismerethez is kötötte a földszerzést, fellazította az
unió, így hasonló lépésre már nem lesz lehetőségünk. De kitétel lesz a
középfokú agrárvégzettség. A külföldiek helyben lakásának minimumát
pedig nem három évben, hanem többen kívánjuk meghatározni. Az állam
elővásárlási joga sarkalatos pontja lesz a törvénynek, így ha külföldi
gazda kíván hazai termőföldet vásárolni, akkor azt az állam
felvásárlással megakadályozhatja.
– Ez a francia földtörvény alapja is, csakhogy ott a földvásárlásra van is pénz. Lesz erre keret?
– Lesz, az NFA most komoly bevételekre tesz szert a haszonbérletekből.
Így a földalap forrásait is tulajdonszerzésre lehet fordítani. A kormány
garantálja, hogy magyar kézben maradnak a hazai földek, a mezőgazdaság
és az élelmiszeripar ugyanis nemzetstratégiai ágazat.
– A vidéket romboló évtizedek után hisz még abban, hogy kitörési pont lehet az agrárium?
– Csak a mezőgazdaságon keresztül tudunk kilábalni a válságból,
agrárország vagyunk. Az integráció és a szövetkezés támogatása kiemelt
feladatunk, mert csak együtt, közös erővel élhetjük túl a recessziót. A
magányos hősök ideje lejárt. Nagy Ottó, Szarvas Szilveszter
