2012. április 24. - Újra lehet fát kitermelni a Csarna-völgyben – a környezetvédők tiltakoznak Ismét szólhatnak a láncfűrészek Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén, a Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben – jelentette be Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A számos ritka növény- és állatfaj, köztük a hiúz élőhelyéül szolgáló, fokozottan védett erdők sorsa most Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kezébe kerülhet. Az állami tulajdonú erdő az országban egyedülálló módon harminc éve érintetlen, ám a WWF Magyarország félelmei szerint mégis hamarosan újra fakitermelésre kerülhet sor. A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő völgy – amely egyébként a Duna–Ipoly Nemzeti Park alig két százalékát teszi ki – ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas vagy a fehérhátú fakopáncs. Patakjaiban megtalálható a kövi rák és a petényi márna, az ország más vizeiből már többnyire mindkettő kipusztult. A Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz jelenléte szintén ismeretes a Csarna vidékéről. A völgy azon kevés területek egyike az országban, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított lehet, ha a terület érintetlensége fönnmarad.
„Ami bizonyos, a jövőről az erdőtervbizottság dönthet” – mondta lapunknak egy, az ügyet jól ismerő forrásunk. Megtudtuk, a múlt héten történt egyeztetések során nem közeledett a gazdasági szakemberek és a nemzeti park szakértőinek álláspontja. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést – mint a legfölső hatóság képviselőjének – a miniszternek kell meghoznia.
A WWF szerint idehaza, néhány csekély méretű rezervátumot leszámítva, nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a természetvédelmi törvény értelmében ugyanakkor nemcsak a Csarna-völgyében, hanem valamennyi nemzeti parkunkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes részeket – véli a szervezet. A környezetvédők rámutatnak, a fokozottan óvott pagonyok az ország erdőterületének pusztán töredékét jelentik, így az innen kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók. Lázin Miklós András
