Madarakat figyelnek meg a komplex, bölcs hasznosítás elvén (Tolnai Népújság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2012. 04. 26. - Vadászok és madarászok közösen monitoringozzák Tolnában is a ragadozó madarakat Az Országos Magyar Vadászkamara nemrégiben együttműködési megállapodást kötött több civil szervezettel, közöttük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel is. Az együttműködés keretében az ország több pontján vadász és madarász szakemberek közösen végeznek ragadozó madár monitoring feladatokat - tájékoztatta lapunkat dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. A közös program során a két szervezet szakemberei elsősorban a barna rétihéja, az egerészölyv, a héja és a holló állományainak, becslését és állományaik változásainak precíz nyomon követését tűzték ki célul. Természetesen e fajok mellett, a mintaterületeken egyéb madárfajok megfigyelése is megvalósítható. A közös program több okból is örvendetes lehet. A két szervezet együtt, egymás erejét növelve, megsokszorozva tud végezni jelentős szakmai munkát, ez által eddig esetleg nem monitorozott területrészek is megfigyelés alá kerülhetnek. De ezen túlmenően van egy sokkal jelentősebb küldetése a programnak, ami - ha az hosszú távon működni tud - igazi siker lesz. Mi is ez? Hazánkban a természetvédelem és a vadgazdálkodás, mintegy „ősellenségként" áll egymással szemközt, pedig mindkét tevékenység több évtizedes múlttal rendelkezik. (Elég, ha Hermán Ottó vagy Nadler Herbert nevét említjük a két „oldalról"). Pedig a cél és a feladat közös, vagy legalábbis az kellene, hogy legyen. Közös azért, mert a hazai ökoszisztémát nem lehet teljesen külön kezelni védett és vadászható megközelítés szerint. A komplex és bölcs hasznosítás elve azt kívánná meg, hogy a két érdekcsoport együtt dolgozzon, és együtt gondolkozzon. Ez a legnagyobb küldetése a programnak.
Tolna megyében a vadászkamara aktív madarász együttműködéssel kezdte meg a feladatot, amely segítséget ez úton is köszönik. A programban részi vevő mintaterületek elsődlegesen olyan helyen kerültek kijelölésre, ahol az apróvad-gazdálkodás kiemelt jelentőségű. Ennek oka, hogy a két szervezet között az egyik ütközési pont abból adódik, hogy a vadászok egy része hajlamos az apróvadállomány csökkenésének okaként a növekvő ragadozó madár állományt megjelölni, ami igaz is lehet. Mindentől függetlenül reményeink szerint ez egy olyan közös munka kezdete, amely a jövőben a jelenleg kissé távol álló két érdekcsoport  tartós közeledését fogja eredményezni - fejezte ki reményét dr. Király
István, a megyei vadászkamara titkára.    F. K. É.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.