2012. május 16. - Az erdészek és a természetvédők vitáznak, a vidékfejlesztési tárca még nem döntött Tovább folytatódott a vita a Csarna-völgy tervezett erdészeti műveléséről. AZ erdészeti szakmai szervezetek tiltakoznak a természetvédők aláírásgyűjtő kampánya ellen, amely azt célozza, hogy egyáltalán ne lehessen fákat kivágni a területről. Szerintük az erdő túlélését és fejlődését segíti elő, hogy a terület kétharmadán szálalást végeznek, amely egyébként korábban is folyt a Börzsöny erdőségeiben. A természetvédők pedig arra hivatkoznak, hogy a nemzeti park vezetősége sem javasolja a fák kivágását, amely több okból is veszélyezteti a Csarna-völgy élővilágát, természeti értékeit.
A természetvédők egy ötezer aláírással ellátott petíciót is átnyújtottak a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, mivel a jogszabályok alapján folytatott erdőtervezés során a szakmai szervezetek nem jutottak egyetértésre a Csarna-völgy erdeinek kezeléséről, az ügy Fazekas Sándor miniszter kezébe került. Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára viszont lapunknak úgy nyilatkozott: a természetvédők által az interneten közzétett és széles körben terjesztett anyag számos tárgyi tévedést, szakmai pontatlanságot és hangulatkeltésre alkalmas megállapítást tartalmaz. Ezért a szervezetük a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével fogott össze, hogy „szakmai tények" bemutatásával segítse a döntéshozókat.
Mint arról korábban beszámoltunk a WWF magyarországi szervezete szerint a fakitermelés veszélyezteti az erdő háborítatlanságát. A Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ugyanis jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit, itt még fészkel a fekete gálya, a parlagi sas és a fehérhátú fakopáncs. A patakokban él a kövi rák és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak, ráadásul a Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz szintén megtalálható itt.
Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója az MTI-nek elmondta, a nemzetközi irányelvek is a hatályos természetvédelmi törvény értelmében nemcsak a Csarna-völgyben, hanem valamennyi Magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium megkeresésünkre úgy reagált: az itteni erdők kezelésének lehetőségeit a tárca is kiemelt figyelemmel kíséri. A minisztérium közölte, a Csarna-völgy fokozottan védett erdeinek területén a körzeti erdőtervezés munkálatait a közelmúltban fejezték be a területi erdészeti és a természetvédelmi államigazgatási szervek, amely során döntés még nem született. Mint írják, a közelmúltban létrejött körzeti erdőtervbizottság éppen ezért szakemberek bevonásával hamarosan helyszíni szemlét tart a területen. A tárca leszögezte, a cél nem a faanyagtermelés, hanem - amennyiben indokolt és lehetséges -, olyan erdőkezelési módszerek meghatározása, amelyek ennek a kivételes adottságú erdei életközösségnek az állapotát javítják. Felmerült a terület érintetlenségének biztosítása, hogy a teljes zavartalanságnak köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti zónájaként szolgálhasson a továbbiakban a terület. Ezeknek a lehetőségeknek a részleteit vitatják majd meg a szakemberek.
- Az erdészek szerint a három évszázados erdészeti kezeléssel érintett terület egy részen a fő cél a változatosabb szerkezetű és koreloszlású, nagyobb ökológiai értékű erdőállapot elérése - ahogy ezt az erdőterv az örökerdőt célzó rendeltetéssel is kifejezi - közölte Lomniczi Gergely. - Ezt a folyamatos erdőborítást eredményező, finom léptékű és kismértékű beavatkozások sorozatával lehet, elősegíteni, amelyek a természetes folyamatokat mintázva, felgyorsítva, az életközösség állapotát, a területet használó fajok élőhelyi feltételeit javítják. A sajtóban megjelent, ismeretük szerint túlzó mennyiségi adatok alapján is kiszámítható, hogy alkalmanként és hektáronként legfeljebb néhány fa kivágásáról van szó - mindez a stabil, többkorú, szintezett, több őshonos fafajból álló erdőszerkezethez vezető folyamatok elősegítéseként - állítják az erdészeti szervezetek. Szerintük téves az állítás, hogy az elmúlt harminc évben ne zajlottak volna erdészeti munkák, köztük fakitermelések a területen - számos, a hatóságok által jóváhagyott beavatkozásra került sor. A zöldek által kiemelt fajok pedig dokumentáltan növekvő egyedszámban, és korántsem csupán a Csarna-völgyben fordulnak elő. A hiúz jelenléte például a hegység számos részén bizonyított, a fekete gólya fészkel a nem védett területeken is. Az erdőtervek már 2600 hektáron rögzítik a fehérhátú harkály élőhelyét és a kapcsolódó korlátozást. E terület évről évre nő, a faj a kezelt erdőkben dinamikusan szaporodik. A Csarna-völgyi erdők jelenleg egykorú, egy fafajból álló részeinek hosszú távú túlélését a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás képessége teszi lehetővé. Ezt is szolgálnák a tervezett beavatkozások - teszik hozzá az erdészek. Haraszti Gyula
