Vizet a Dunába: aláírásokat gyűjtünk a Szigetközért (kisalfold.hu)

2012.05.14. - A Duna elterelésének huszadik évfordulóján a Kisalföld szerkesztősége országos népi kezdeményezést indít civil összefogással. A Vizet a Dunába címet viselő kampánnyal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.
A Kisalföld a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel és civil szervezetekkel összefogva aláírásgyűjtést, országos népi kezdeményezést szervez a Szigetközért.

Az aláírásgyűjtő ívet az Országos Választási Bizottság 60/2012. számú határozatában hitelesítette. A jogorvoslati határidő letelte után a hitelesítési záradékkal ellátott alaírásgyűjtő ív mintapéldányát hétfőn vette át az Országos Választási Irodán a Kisalföldet is kiadó Lapcom kft. ügyvezető igazgatója, Szammer István.Bízunk abban, ha összefogunk, kellő támogatást adhatunk a döntéshozóknak ahhoz, hogy végre megnyugtatóan sikerüljön rendezni a Duna és a Mosoni-Duna sorsát.

A kérdés, amelyhez az Ön aláírását is várjuk: Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?

Miért kell megoldani a szigetközi Öreg-Duna-meder vízgazdálkodását?

A Szigetközben az Öreg-Duna-meder és a Duna változatos ágrendszere közötti élő kapcsolat a folyó elterelését követően, húsz évvel ezelőtt végképp megszakadt. A káros folyamatok még ennél is korábban kezdődtek.

A fölöttünk lévő Duna-szakaszon sorra épültek a vízlépcsők és visszafogták a hordalékot, ezért a Duna egyre mélyebbre ásta magát a főmederben a szigetközi szakaszon. Eközben a mellékágrendszer folyamatosan töltődött.

A folyó elterelése után még katasztrofálisabb lett a helyzet, hiszen jóval kevesebb víz érkezik hozzánk. Ma már a mellékágak medre több méterrel magasabban van, mint az Öreg-Dunáé, ezért ha az elterelést követően nem zárták, rekesztették volna el az ágvégeket a Dunától, a mesterségesen pótolt víz egyszerűen kifolyna a mellékágrendszerből a mélyebben folyó Dunába.

Az elmúlt húsz évben a szigetközi mellékágrendszer vízellátását nagyrészt sikerült megoldani, azonban az Öreg-Duna sorsa rendezetlen maradt. Holott megfelelő vízgazdálkodási megoldásokkal akár újra összenyitható lehetne a szigetközi és a csallóközi mellékágrendszer az Öreg-Dunával.

Nem is beszélve arról, hogy a vízi turizmus fejlődése jelentős kiugrási lehetőséget adna a térségnek. Ezért kérjük az Országgyűléstől, hogy tűzze napirendjére az Öreg-Duna-meder vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását.
Miért kell megoldani a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodását?

Győrnél a Mosoni-Duna a várost elhagyva a Dunába folyik. A Duna azonban itt is egyre mélyebbre ássa magát. Ezért kisvizes időszakokban a győri Mosoni-Duna-szakaszról, a magasabban fekvő mederből egyszerűen kifolyik a víz a mélyebben fekvő Duna-mederbe. Ilyenkor a Mosoni-Duna Győrnél nemcsak nagyobb, de még kishajókkal sem hajózható, a meder egyre inkább kiszárad, egyre nagyobb iszapos felületek kerülnek szárazra. Ez rontja a városképet, csökkenti Győr, a folyók városának vonzerejét.

Az Országos Választási bizottság által hitelesített aláírásgyűjtő ívet csütörtöki számunkba fűzve találhatják meg kedves olvasóink.

Megfelelő vízgazdálkodási megoldással a győri Mosoni-Duna-szakaszon is elérhető lenne, hogy elegendő víz legyen/maradjon a folyóban. Mindez jelentősen hozzájárulhatna egyrészt az idegenforgalom, a vízi turizmus fellendüléséhez, másrészt a győriek komfortérzetének javításához

Újra gazdagabb lehetne a sportélet és bővülnének a szabadidős kínálatok nemcsak a győriek, hanem a város vonzáskörzetében élők és minden ide látogató javára.

"Felidézzük az elmúlt fél emberöltő Dunával kapcsolatos történéseit, megszólaltatunk közszereplőket"

Ezért kérjük az Országgyűlést, hogy tűzze napirendjére a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását.
A következő hatvan napban, ameddig az aláírásgyűjtésre lehetőségünk lesz, rendszeresen foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel. Felidézzük az elmúlt fél emberöltő Dunával kapcsolatos történéseit, megszólaltatunk közszereplőket.

Az aláírásgyűjtő ívet választójoggal rendelkező magyar állampolgárok írhatják alá, egy állampolgár természetesen csak egyszer.
Az aláírásgyűjtő íven szerepelnie kell az olvasható névnek, a személyi azonosítónak, a lakcímnek és az aláírásnak. (A személyi azonosító a személyi igazolványhoz tartozó lakcímkártyán található.)

Az aláírásokat az ív hitelesítésétől számítva 60 napon belül be kell nyújtanunk az OVB elnökének. Megköszönjük, ha nemcsak Ön írja alá az ívet, hanem ismeretségi körében, a helyi közösségben is gyűjt aláírásokat.

Ha Ön civil szervezetet vezet és szívesen csatlakozna ehhez az összefogáshoz, kérjük, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen jelezze. Ugyanezen a címen várjuk olvasóink véleményét a kampánnyal kapcsolatban.

Az aláírt íveket kérjük, adják át újságkézbesítőjüknek, vagy juttassák vissza hozzánk levélben a Kisalföld szerkesztőség, 9002 Győr, Pf. 28 címre, illetve személyesen vigyék be valamelyik ügyfélszolgálatunkra: Kisalföld-pavilon, Győr, Baross út; Sopron, Frankenburg u. 2/A; Mosonmagyaróvár, Régi vámház tér 14.; Csorna, Szent István tér 18.

Előre is köszönjük, ha partnerünknek tudhatjuk ebben a civil kezdeményezésben és segíti, hogy a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna sorsa megnyugtatóan rendeződjön.
Szammer István: Az itt élők a vízlépcsős döntések áldozatai

Az országos népi kezdeményezést Szammer István, a Lapcom kft. ügyvezető igazgatója nyújtotta be az Országos Választási Bizottságnak:

– Olvasótáborunk legalább felének az élete folyamatosan, több szálon kötődik a Dunához. Lehet az akár a szabadidő, akár a munka, de a Dunával, a Szigetközzel vagy Győrrel, a folyók városával kapcsolatos élménye legtöbbünknek biztosan van. Mégis, olyan szintű változást, ami hosszú távon rendezné a Duna sorsát, a folyó elterelése óta eltelt húsz év alatt nem sikerült elérni.
– Ez most egy olyan helyzet, olyan közös érdek, amiben együtt kell cselekednünk. A Kisalföld, a régió meghatározó médiuma úgy tud segíteni, ha megpróbál megszervezni egy olyan nagyszabású akciót, amiben az emberek hatásosan kifejezésre juttathatják, hogy fontos nekik ez a kérdés. Az aláírásgyűjtés, az országos népi kezdeményezés ezt a célt szolgálja.
– A Kisalföld ezzel a magyar sajtóban valószínűleg páratlan kampánnyal is szeretne visszaadni valamit az itt élőknek, akikhez hosszú évtizedek óta kötődünk, és akik, úgy érezzük, életük részének tekintik lapunkat.
– És miért kellene messzire utaznunk ahhoz, ha gyönyörű vízi környezetre vágyunk, amikor itt helyben is minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy élő vízpartok, pezsgő vízi turizmus legyen a folyók városában? Ugyanígy miért ne térhetne vissza a Szigetközben, az Öreg-Duna mentén az a páratlan ökológiai rendszert alkotó élővilág és tájképi érték, ami Európa-hírűvé tette ezt a térséget? Mindannyian felelősséggel tartozunk természeti környezetünkért, értékeink megóvásáért.
– Tudom, hogy az itt élők áldozataivá váltak a vízlépcsővel kapcsolatos döntéseknek, és azzal is tisztában vagyok, hogy a népi kezdeményezés önmagában még nem jelent megoldást. De ha képviselőink az itt élők szemszögéből is átgondolják ezt a kérdéskört, olyan döntés születhet, ami nemcsak a szigetköziek, hanem az egész ország érdekeit szolgálja.
– Miért kellene messzire utaznunk, hogy jól érezzük magunkat? Csak egy aláírásra vagyunk attól, hogy valami elmozduljon és újra a régi lehessen a mi Dunánk.

Amíg az Öreg-Duna ki nem apad bokáig...

Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője 1988 óta foglalkozik cikkeiben a Dunával, felhívta a figyelmet a C-variáns építésére:

– Amikor gyerek voltam, nagyapám Kisbodakon, a Szigetköz szívében mindig ezzel a mondókával köszöntött: „Isten éltessen sokáig, amíg az Öreg-Duna ki nem apad bokáig." Nekünk, a folyó mellett élőknek ugyanis az elképzelhetetlen volt, hogy ilyen lehetetlenség valaha is megtörténjen.
– Nagyapa abban az évben, 1977-ben halt meg, amikor aláírták az államközi szerződést a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról. Attól kezdve már nem lehettünk biztosak abban, hogy szeretett Dunánk egyszer csak valóban nem ér bokáig. A legközelebb ehhez 1992 őszén voltunk, amikor Szlovákia (akkor még Csehszlovákia) elterelte a folyót.
– Az igazán szomorú az, hogy az Öreg-Duna sorsát azóta sem rendezték. Pedig húsz év lett volna rá, pedig itt helyben a szakemberek már régen előálltak többféle megoldással. Ezek alapján a jelenleg egymástól elzárt szigetközi és csallóközi mellékágrendszer és az Öreg-Duna újra egységes vadvízországot képezhetne, ha a fővárosban is meglenne erre az akarat. Ugyanígy Győrben, a Mosoni-Dunán is biztosítható volna egész évben akár a turistahajók fogadásához elegendő vízmélység.
– A Kisalföld most, a Duna elterelésének huszadik évfordulóján lehetőséget szeretne adni az itt élőknek arra, hogy egységesen kinyilvánítsák szándékukat: az Országgyűlés foglalkozzon a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz rehabilitálásával. Ha sikerül összegyűjtenünk 50 ezer aláírást, az azt jelenti, hogy a térségben élők akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha nem, akkor továbbra is csúszhat a megoldás. Ötvenezer aláírást összegyűjteni nagyon nehéz feladat. Ezért is biztató, hogy széles civil összefogás van kialakulóban. Elsőként a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, majd számos közösség csatlakozott kampányunkhoz. Csak Önökkel együtt lehetünk sikeresek. Kérjük, segítsenek ebben.