2012. június 1. - Felemás törvény – A vidékfejlesztési tárca tervei
szerint minden földszerződést látnia kell az engedélyező hatóságnak Az Európai Unió liberalizált földpiac létrehozását várja Magyarországtól, de a héten nyilvánosságra hozott, az új földtörvényt beharangozó vitaanyag a spekulációt is megelőző korlátozások beépítésével a hazai gazdálkodók érdekeit tartja szem előtt.
A nagy titokban készült anyagot a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján szerdától már olvasni lehet, ahogy a törvénykezés alapját jelentő kérdőíveket is, amelyekre június 15-ig várják a választ. Ami érdekes választás, mert a tárca vezetői szerint a földtörvény tervezete a hónap közepére az Országgyűlés elé kerül.
Az új jogszabály alapja, hogy a földszerzés és -birtoklás feltétele a föld művelése. A vitaanyag számos újdonságot tartalmaz: olyan földtörvényt ígér, amely lehetővé teszi külföldi magán- és jogi személyeknek is a termőföld vásárlását. Ehhez viszont – egyelőre csak körvonalakban részletezett – feltételeknek kell megfelelniük. Sőt – néhány kivételtől eltekintve – meg kell szerezniük a később (más országok példájának megfelelően) felállítandó engedélyező hatóság támogatását is. E szervezet akkor szentesíti az adásvételi és bérleti szerződéseket, ha azok megfelelnek az agrárpolitikai céloknak (ez alól csak az önkormányzati hatáskörbe utalt zártkertek képeznek kivételt). Az új földtörvény szerint a hatóságnak meg kellene tagadnia a tulajdonszerzés alapjául szolgáló megállapodás engedélyezését, ha a szerző fél nem földműves, a szerzés meghaladná a megengedett mértéket, továbbá ha a felek a korábbi, színlelt szerződésüket így akarják legalizálni.
Az előterjesztő vidékfejlesztési tárca tisztában van vele, hogy a hatóság beiktatásával az ügyintézés hosszabb és drágább lehet. A földügyi hatóság munkájába a terv szerint bevonnák a gazdák helyi és országos szakmai szervezeteit, az agrárkamarát.
A nagy titokban készült anyagot a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján szerdától már olvasni lehet, ahogy a törvénykezés alapját jelentő kérdőíveket is, amelyekre június 15-ig várják a választ. Ami érdekes választás, mert a tárca vezetői szerint a földtörvény tervezete a hónap közepére az Országgyűlés elé kerül.
Az új jogszabály alapja, hogy a földszerzés és -birtoklás feltétele a föld művelése. A vitaanyag számos újdonságot tartalmaz: olyan földtörvényt ígér, amely lehetővé teszi külföldi magán- és jogi személyeknek is a termőföld vásárlását. Ehhez viszont – egyelőre csak körvonalakban részletezett – feltételeknek kell megfelelniük. Sőt – néhány kivételtől eltekintve – meg kell szerezniük a később (más országok példájának megfelelően) felállítandó engedélyező hatóság támogatását is. E szervezet akkor szentesíti az adásvételi és bérleti szerződéseket, ha azok megfelelnek az agrárpolitikai céloknak (ez alól csak az önkormányzati hatáskörbe utalt zártkertek képeznek kivételt). Az új földtörvény szerint a hatóságnak meg kellene tagadnia a tulajdonszerzés alapjául szolgáló megállapodás engedélyezését, ha a szerző fél nem földműves, a szerzés meghaladná a megengedett mértéket, továbbá ha a felek a korábbi, színlelt szerződésüket így akarják legalizálni.
Az előterjesztő vidékfejlesztési tárca tisztában van vele, hogy a hatóság beiktatásával az ügyintézés hosszabb és drágább lehet. A földügyi hatóság munkájába a terv szerint bevonnák a gazdák helyi és országos szakmai szervezeteit, az agrárkamarát.
A törvény a földművesek között külön földhöz jutási preferencia-sorrendet állít majd fel, amelyben előnyös megkülönböztetésben részesülnének a saját és családi keretben végzett munkán alapuló kis- és közepes méretű gazdaságok. A tevékenység is döntő lesz a helyek kiosztásakor. A lista élén, tehát a legkedvezőbb pozícióban, az állattenyésztő telepek működtetői állnak, majd következnek a huzamosabb ideje folyamatos, bevétellel alátámasztott agrártermelést folytatók, a hungarikum-termékeket előállítók, a hagyományos kézművességet és ökológiai termelést folytatók, a nagy munkanélküliséggel sújtott térségekben szociális foglalkoztatást megvalósító gazdálkodók.
A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a jövőbeli is tartalmaz birtokmaximumot: 300 hektárt vagy 6000 aranykorona értékű földet lehet legfeljebb vásárolni. Közben az agrárpolitika szeretné elérni, hogy az őstermelők (akikkel tehát hosszú távon számol a kormány) 50 hektárt is elérő kisbirtokai mellett az 50–500 hektár közötti méretű középbirtokot megjelenítő családi gazdaságok, más egyéni és társas birtokok képezzék a mezőgazdasági birtokszerkezet gerincét, de hely maradna az 500 hektárt meghaladó nagyobb üzemeknek is. A termelés zömét jelenleg adó, társas vállalkozásként működő üzemekkel kapcsolatos birtokkorlátozások megállapítása azonban egy másik jogszabály, az üzemtörvény feladata lenne – erről azonban több szót nem ejt a vitairat, pedig erre különösen kíváncsiak lennének a nagyüzemek mezőgazdasági érdekképviseletei. A birtokpolitikai célok érdekében az adórendszerben is változtatásokat tervez a kormány.
A törvény birtokmaximumot határozna meg a közeli hozzátartozók tulajdonában álló földekre is. A Nemzeti Földalaptól bérelt birtokok felső határa változatlanul 1200 hektár lehet. Mivel a földhasználat meghatározó mértékben elkülönül a tulajdonjogtól, így a földhasználati – haszonbérleti, alhaszonbérleti – viszonyok szabályozása az új törvényben kiemelt hangsúlyt kapna. Új kategória lenne az alhaszonbérlet, ebben az esetben a használótól lehetne tovább-bérelni a földet. Bevezetik továbbá a vállalkozói haszonbérlet intézményét, ami lehetőséget ad, hogy más ágazatból érkező befektetők is folytathassanak vagy finanszírozhassanak mezőgazdasági tevékenységet.
A vitairatban megoldást keresnek a külföldi tulajdonszerzés korlátozására is. Az Európai Unió és a Európai Gazdasági Térség állampolgárainak földszerzési jogosultságát nem zárhatják ki anélkül, hogy az Európai Bíróság ne minősíthesse azt diszkriminatív szabályozásnak. A lényeg, hogy olyan jogi megítélés alá essék a más országból érkező befektető, amilyen alá a magyarok esnek az adott országban: vagyis amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Van olyan európai ország, ahol például egy ingatlan bérléséhez szinte az egész település hozzájárulása szükséges. A szűrés eszközeként nemzeti célokat is megfogalmaz majd a jogszabály, ahogy teszik ezt például a németek vagy a franciák.
A törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépése után megkötött jogügyletekre, a hatálybalépését követően történt szerzésekre lehetne alkalmazni. A törvény hatálybalépése egybeesne a moratórium megszűntével (2014. április 30.), vagy megfelelő felkészülést biztosító idővel előzné azt meg.
Vinnék a magyar földet
Ahogy közeledik a külföldiek vásárlási moratóriumának feloldása, úgy növekszik a kereslet a föld iránt. Információink szerint mostanában a részaránytulajdonban lévő földek iránt is megnövekedett a kereslet.
Tudunk olyan cégről, amelyik a tulajdonosoknak levélben tett – aranykoronánként 30 ezer forintos – vételi ajánlatot.
A föld nem csak mint befektetési lehetőség vonzó, az élelmiszer-termelés is felértékelődik: egyre nőnek az élelmiszerárak, a jó tavalyi termésnek és az uniós támogatásoknak betudhatóan. A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földértéktérképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emelkedését mutatta ki. A termőföldpiac 2011-ben töretlenül bővült: a tranzakciószám négy, az eladott földterület mérete egy százalékkal, míg az árszint közel nyolc százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – állapította meg az OTP Jelzálogbank – részben kormányzati adatokon alapuló –elemzése. A termőföldforgalmat regionálisan vizsgálva a Dunántúl északi és középső részén, valamint a keleti határszélen csökkent, míg az ország középső részén egyértelműen mozgásba lendült a piac. Az OTP pontos árakat is közölt: a legolcsóbban Nógrádban lehetett földet szerezni, hektáronként 344 ezer forintért, a legtöbbet, 749 ezer forintot pedig Fejér megyében kellett fizetni. Művelési áganként még nagyobb árkülönbségeket regisztráltak: a szántó hektáronkénti országos átlagára 592 ezer, az erdőé 471 ezer, gyep-rét-legelőé 269 ezer, a kertgyümölcsösé 1,06 millió, a szőlőé pedig 1,31 millió forint volt.
A földforgalmazással foglalkozó cégek a jelenlegi hektáronkénti árakat 0,4–1,2 millió forintra becsülik, az átlag 600–800 ezer forintos ársávban mozog (az unióban ennél ötször drágábban is földhöz lehet jutni, a csúcs pedig jóval feljebb van).
Hiába érik tehát egymást a termőföld védelmét harsogó kormánynyilatkozatok, az emelkedő földárak miatt egyre türelmetlenebbül várnak a külföldi vevőkre az eladásra spekulálók. Keresletben pedig nem lesz hiány, mára a termőföld vált az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséggé. Az ágazati szakértők szerint a termőföld értékállóságát biztosítja, hogy más termelőeszközökkel összevetve kevésbé amortizálódik. Czauner Péter
